A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat közleménye szerint az adóhivatal 2019-től ráadásul perelőkészítő ellenőrzéseket is folytat majd, amelyekkel még egyszerűbb lesz megállapítani a cégvezetők hitelezői érdekeket károsító magatartását. A NAV már eddig is több mint kétezer ilyen pert indított, és több milliárd forintnyi tartozást szedett be – teszik hozzá.
A vezető tisztségviselő a társaság szerveként és annak érdekében jár el, azaz döntéseit a társaság határozatainak kell tekinteni. Ebből fakad az is, hogy a társaság hitelezői főszabályként még egyszemélyes társaságok esetén sem érvényesíthetnek igényt az egyszemélyi tag vagyonára, hiszen a jogviszony a hitelező és az önálló, tagoktól elkülönült jogalanyisággal bíró társaság között jött létre
– ismerteti Orosz András, a Mazars együttműködő ügyvédi irodája, a Borsy Ügyvédi Iroda munkatársa a közleményben.
Más a helyzet, ha egy cég fizetésképtelenné válik, és megkezdődik a felszámolása. Ebben az esetben ugyanis a bíróság vizsgálhatja a felszámolás időpontját megelőző időszakban a vezetők tevékenységét. Ha bebizonyosodik, hogy ügyvezetői tevékenységüket nem megfelelően látták el, és ezzel a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését, magánszemélyként is teljes vagyonukkal felelnek a cég tartozásaiért – mutat rá a jogász.
Hitelezőként indíthat pert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is. Az adóhatóság az idei évtől ráadásul már új típusú, úgynevezett perelőkészítő ellenőrzéseket is folytat majd a perben bemutatható bizonyítékok begyűjtésére. A jogász szerint a pereknek gazdaságfehérítő hatásuk lehet, hiszen a hitelezők megkárosításával szemben komoly visszatartóerőt jelenthet, ha az ügyvezetők saját vagyonukkal is felelnek egyes döntéseikért.
