A kormány az országgyűlési választás előtti hetekben rendeletben bővítette ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) feladatkörét a divat- és designipari stratégiaalkotással, és egy határozatban azt is előírta az ügynökségnek, hogy 150 millió forintból alapítson egy kisebb ügynökséget, amely kizárólag a divat foglalkozik. A kormány rögtön további 150 milliós költségvetési támogatást is biztosított a 2018-as működésre. Így jött létre a Magyar Divat és Design Ügynökség.
Novemberben az MTÜ-t utolérte a központi közigazgatáson korábban végigsöprő leépítési hullám. A szervezetnél és a hozzá tartozó vállalkozásoknál több száz alkalmazottnak mondtak fel, a divatügynökség növekedését azonban ez nem zavarta meg.
A százéves villaépületből kialakított menő irodaházat korábban hosszú ideig egy reklámcég bérelte. Most az állami ügynökség megjelenése után felújítási munkák kezdődtek az ingatlanon.
A hivatalos cégadatok szerint a divatügynökségnél 18-an dolgoznak, forrásink azonban a szerződéses alkalmazottakkal együtt legalább negyvenre teszik az összlétszámot. A költözés hátterével és az ügynökség alkalmazottaival kapcsolatban megkerestük az MTÜ vezetőjét, Guller Zoltánt, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Az egységes divat- és dizájnipari stratégia kidolgozását csaknem egy éve jelentette be Rogán Antal. A miniszter az év elején – még az ügynökség megalapítása előtt – tette közzé, hogy a kormányzat átveszi a magyar divatipar szakmai koordinációját és stratégiát dolgoz ki az teljes üzletág számára. Ezt követően egy 1,9 milliárd forintos keretet is biztosítottak az MTÜ-nek az országmárka kidolgozása címén.
Az első körben az MTÜ-n belül hoztak létre egy Divatipari Marketing Igazgatóságot, ahol a miniszterelnök legidősebb lányának barátnője, Bata-Jakab Zsófia lett a vezető, majd őt nevezték ki az ügynökség vezérigazgatójának is. Az első rendezvények megszervezése óta Forintos-Szűcs Anita, a Maison Marquise és Abodi Dóra, az ABODI vezetője állandó szereplői lettek az ügynökség divatügyi megmozdulásainak.
A Rogán által bejelentett eredeti célról, a stratégiaalkotásról a hivatal gyors gyarapodása ellenére eddig nem sokat lehetett hallani. Az ügynökségnek még egy olyan hivatalos honlapot sem sikerült összehoznia, ahol nyomon követhető lenne, hogy ki milyen posztot tölt be, miért felel a szervezetnél.
Az viszont igen szembetűnő, hogy
Az ügynökség Facebook-oldala lényegében államilag támogatott reklámfelületet biztosít a kiválasztottak közé került márkáknak.
Néhány kiválasztott cég mentorálása érdekében az ügynökség októberben tető alá hozott egy úgynevezett stratégiai megállapodást is az olasz divatkamarával. A megállapodásról kiadott közlemény szerint olasz szakember ad tanácsokat Budapesten az ügynökség által beajánlott márkák képviselőinek. Érdemes megjegyezni, hogy a Camera Nazionale della Moda Italiana magyar partnerével ellentétben nem állami szervezet, hanem az olasz divatcégek által létrehozott és finanszírozott civil szervezet. A magyar ügynökség viszont a költségvetésből származó pénzekkel támogat olyan vállalkozásokat, amelyek bevételei eltörpülnek a rájuk költött adóforintok mellett.
Jó példa erre a már említett ABODI, amely az olasz kapcsolatépítésre kiválasztottak szűk csoportjába is bekerült. Abodi Dóra brandjét az ügynökségi Facebook-oldal rendszeresen ígéretes magyar sztárvállalkozásnak mutatja be, amely sikeresen terjeszkedik a nemzetközi divatvilágban. Abodiék néhány éve már kaptak egy közel 60 millió forintos állami tőkeinjekciót Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-n keresztül a külföldi eladásaik felfuttatására. A cégadatok azonban nem tükrözik a divatbemutatókon készült interjúk optimizmusát. Az Artabo Kft. forgalma az elmúlt években nemhogy stagnált, de némileg csökkent is a 2015-ös csúcsévhez képest, amikor az éves eladások valamelyest túllépték a 40 millió forintot. A cég az elmúlt öt évben folyamatosan veszteségesen működött, de tavaly különösen nagy mínuszban zárt: 37 milliós forgalom mellett 21 millió forint volt az adózás utáni vesztesége.
