A tüntetéssorozatot elindító rabszolgatörvény alapján lehetséges évi maximális 400 túlóra a hetente a ledolgozott normál munkaidőn, 40 órán felül átlagban 8 túlórát jelent. 50 héttel számolva, hiszen két hét szabadságot egyben kell kiadni. Ez kijöhet úgy, hogy ötből négy napon tízórás munkanapok lesznek, az ötödiken nyolcórás.
De kijöhet úgy is, hogy beiktatnak egy hatodik munkanapot, nyolc órában. Vagyis
– erősítette meg megkeresésünkre Vida Sándor munkajogász.
Tízórás munkanapra, hatnapos munkahétre eddig is volt lehetőség, de nem folyamatosan, hiszen eddig kevesebb túlóra volt megengedett, legfeljebb 250, illetve kollektív szerződéssel 300 óra.
A kormányzati érvelés szerint a dolgozókra nem lehet ráerőltetni a 400 túlórát, mert a jogszabály szerint csak kollektív szerződés alapján vagy egyéni munkáltatói-dolgozói megállapodásra rendelhető el. Utóbbi esetben azonban kérdéses, hogy egyenrangú felekről van-e szó, van-e választása a dolgozónak. A munkajogász szerint érdemes azért alkuval próbálkozni, és például a pihenőnapok kiadásánál engedményt kérni.
Pihenőnapot így kaphatunk
Ami a pihenőnapokat illeti, az idevágó passzusok alapján sincs akadálya annak, hogy bizonyos esetekben egész évben hatnaposak legyenek a munkahetek. Főszabályként pihenőnapokból alapesetben heti kettő kell. Az elfogadott összegző módosító javaslat szerint a heti pihenőnapok helyett (szombat-vasárnap) hetenként a beosztás szerinti napi munkaidő befejezésétől a következő beosztás szerinti napi munkaidő kezdetéig tartó, legalább 48 órás megszakítás nélküli pihenőidő osztható be.
A heti pihenőidő azonban egyenlőtlenül is beosztható. Ilyenkor hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot kell beosztani. Egyenlőtlen beosztás esetén legalább 40 óra tartamú és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. Megszakítás nélküli, több műszakos és idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóknak viszont havonta legalább egy heti pihenőnapot kell beosztani. Az mindenkire igaz, hogy havonta legalább egy heti pihenőnap vasárnapra kell, hogy essen.
A munkaidőkeret (maximum 12 hónap) átlagában a heti munkaidő a túlórával együtt nem lehet több, mint 48 óra.
A túlóra számítson bele a nyugdíjba
Aki részmunkaidőben dolgozik, annak a nyugdíj szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje is csak tört idő. Ezen az elven Vida Sándor azt vetette fel, hogy a túlórákat figyelembe kellene venni a szolgálati időnél, pluszban. Ez a munkavállalók érdekét szolgálná.
Az ötlet egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott, hiszen van is, ahol már bevezették. Németországban pontosan ez a helyzet, számolt be róla a Napi.hu.
A túlórákból felhalmozott munkaidőegységeket a dolgozók kétféleképpen használhatják fel:
- mondhatják, hogy „lepihenik” a túlórát, azaz a túlórás időszak után kevesebbet dolgoznak. Ezt választják kevesebben.
- Vagy a nyugdíjkorhatár előtt nyugállományba vonulhatnak úgy, hogy a plusz ledolgozott időt levonhatják a nyugdíjba vonulás alapjául szolgáló munkaviszony időtartamából/vagy más esetben a vállalati nyugdíjalapban így felhalmozott megtakarítást előnyugdíjként használhatja fel. A többség ezzel a lehetőséggel él.
Cikkük szerint német modellre készülhetett a magyar rabszolgatörvény. Csak míg Németországban kifejezetten a munkavállalókat védi, addig nálunk ez a szempont nem érvényesül a törvénymódosításban.
Kiemelt kép: Rosta Tibor / MTI
