Belföld
Indian labourers thresh rice in a field on the outskirts of Amritsar on October 28, 2018. (Photo by NARINDER NANU / AFP)

Tízórás munkanapok jöhetnek a rabszolgatörvény miatt

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 12. 01. 10:56

Korábban a témában:

Írmagja sem maradhat ennek a törvénymódosító javaslatnak

– szögezte le Csalogány György, az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökhelyettese a csak rabszolgatörvényként emlegetett javaslatról, amelyet a Kósa LajosSzatmáry Kristóf duó jegyez, és jelentősen kitolná a túlórakeret határait. Az Audi-szakszervezet – egy sor ágazati érdekképviselet mellett – már jelezte, hogy kész részt venni az országos demonstráción is, amelyet  december 8-ára hirdettek meg, ha addig nem vonják vissza a javaslatot.

Erre pedig egyelőre nem látszik esély az eddigi fejlemények alapján:

  • Összehívták a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát keddre, de ott csak a munkavállalók és a munkáltatók véleménye hangzott el, a kormány nem foglalt állást. És részükről úgy tudni, nincs is szándék további egyeztetésre.
  • Kósa Lajos egyeztetésre hívta a szakszervezeteket, de a szerdai találkozónak csak annyi „eredménye” lett, hogy esetleg bekerülhet, hogy a kollektív szerződésekben kelljen rögzíteni a maximális túlórák számát, ahogy egyébként ez most is történik.

Nagyon kiszolgáltatottá válhatnak a dolgozók

Jelenleg a Munka Törvénykönyve külön rendelkezik általában a túlóráról (ami maximum 250 óra lehet), és a kollektív szerződés szerint elrendelhető túlórák számáról (legfeljebb 300 óra lehet).

A tervezetben azt írják, a 250 óra emelkedne 400 órára, a kollektív szerződésekre vonatkozó sort pedig hatályon kívül helyeznék. Ez azt jelenti, hogy alapesetben 400 túlóra lehetne, és a 300 óra értelmét veszti, minden munkáltató elrendelheti a 400 túlórát.

Ez nagyon kiszolgáltatottá tenné a dolgozókat,bármikor elrendelhetnék a túlórát. Igaz, hogy a munkavállalóval új munkaszerződést kell kötni.

De ki látott olyan dolgozót, akinek ha a főnöke felkínálja, hogy vagy aláírja az új munkaszerződést, vagy holnaptól nem kell jönnie, az az utóbbit választja?

– vetette fel Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A rendkívüli kiszolgáltatottság igaz lenne azokon a munkahelyeken is, ahol van kollektív szerződés, ha nem kerül bele a Munka Törvénykönyvébe, hogy a szerződésbe be kell írni a túlóra maximumát.

Ha viszont bekerül, akkor a szakszervezeteknek lesz mozgásterük, alkupozíciójuk. Mondhatják azt a túlórakeret emelésére, hogy nem járulnak hozzá. Vagy mondhatják azt, hogy 350-ig elmehet, viszont cserébe emeljék meg mondjuk 100 százalékkal a túlórapótlékot. Ezért fontos, hogy bekerüljön a Munka Törvénykönyvébe, hogy a kollektív szerződésben rögzíteni kell a túlórák maximumát – magyarázta Kordás László. De erre egyelőre nincs ígéret.

Budapest, 2016. febru‡r 19.
Kord‡s L‡szl—, a Magyar Szakszervezeti SzšvetsŽg elnške felsz—lal a szervezet rendk’vŸli kongresszus‡n Budapesten, a VDSZ szŽkh‡z‡ban 2016. febru‡r 19-Žn.
MTI Fot—: Kov‡cs Tam‡s
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke Fotó: Kovács Tamás / MTI

Tízórás munkanapok jöhetnek?

A heti 40 órás munkaidő mellett legfeljebb heti 8 órát lehet túlórázni az alapszabály szerint. Ami jelenthet hatnapos munkahetet, vagy 4*2 óra túlórát, azaz zömében tízórás munkanapokat. Munkaidőkeret esetén pedig átlagban kell kijönnie a legfeljebb 40+8 órának. És persze a túlórákat úgy is le lehet dolgoztatni, hogy minden munkanapra tízórás munkaidőt rendelnek, amíg nincs meg a maximum. Kordás László legalábbis találkozott már hasonló gyakorlattal.

De hogyan jöhet ki egyáltalán a 400 túlóra? A jogalkotók 50 héttel kalkulálhattak, és heti 8 túlórával. Viszont ha csak a 20 napos alapszabadságot vesszük, akkor sincs évi 50 heti munka, csak negyvennyolc. Igaz, csak két hetet kötelező egyben kiadni (eltérő megállapodás híján). És akkor már helyben is vagyunk, az 50 hétnél.

A szakszervezeti vezető szerint megoldanák a munkáltatók, hogy meglegyen a maximum.

Kósa érvelése olaj a tűzre

A szakszervezetek a maximális 400 túlórát nem tudják elfogadni, legfeljebb kevesebbet, és csak akkor, ha cserébe engedményeket kapnak a dolgozók javára. A hároméves munkaidőkeretet pedig kerek-perec elutasítják. Három év beláthatatlan időtartam, rengeteg jogvitát fog eredményezni – borítékolta Kordás László.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Ezért is hirdették meg a december 8-i demonstrációt.

Kósa Lajos érvelése, hogy a változtatásra a munkavállalók érdekében van szükség, hogy javuljanak az alkupozícióik, csak olaj a tűzre, hergeli a népet, növeli a csatlakozók számát

– mondta.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) már jelezte, hogy ott lesz a demonstráción. Két elnökhelyettesét, Csalogány Györgyöt és Háromi Lászlót kérdeztük, erős szakszervezetként miért tartják ezt fontosnak.

Ki kell állni egymásért

Ahol van kollektív szerződés, ott csak együttdöntéssel (a szakszervezet hozzájárulásával) változtathatóak meg jelenleg például a túlóraelrendelés és a munkaidőkeret meglévő paraméterei. Az AHFSZ úgy gondolja, több mint 60 százalékos szervezettség mellett elég erősek és elég szilárd a kollektív szerződésük, hogy a munkáltatóval szemben kellően tudják képviselni a dolgozók érdekeit. A két vezető nem hiszi, hogy ha megszavazzák a tervezetet, náluk át tudná nyomni a cégvezetés, hogy 400 óra legyen a maximális túlóra, illetve hároméves a munkaidőkeret.

De ha megszavazzák a tervezetet, jelentős munkáltatói nyomásra számítanak. Félő szerintük, hogy lesznek olyan szervezetek, akik megtörnek idővel. Arról nem is beszélve, hogy ahol nincs kollektív szerződés, szakszervezet sem, és a dolgozó egymagában áll szemben a munkáltatóval, ott még nagyobb lehet a nyomás. Ezért a törvénymódosító javaslatot

mindenképpen vissza kell vonni, el kell venni az esélyét annak, hogy a dolgozók olyan kényszerhelyzetbe, a szakszervezetek akkora nyomás alá kerüljenek, hogy ne legyenek képesek ellenállni

– mondta Csalogány György.

A Munka Törvénykönyve szabályozásában, a felek korántsem egyenlők. Az ilyen módosítások ráadásul, ellentétben a kormányzati kommunikációval épp a kiszolgáltatottságot növelik. Ezért tervezik, hogy részt vesznek a december 8-i tüntetésen, ha nem vonják vissza a tervezetet.

Gy?r, 2017. janu‡r 26.
NŽmeth S‡ndor, Audi Hungaria FŸggetlen Szakszervezet (AHFSZ) elnške beszŽdet mond az Audi Hungaria Zrt. egyik ŽpŸletŽnek tetejŽn az (AHFSZ) kŽt—r‡s figyelmeztet? sztr‡jkja alatt 2017. janu‡r 26-‡n. Mellette H‡romi L‡szl— (b2), Szab— Istv‡n (j2) Žs Csalog‡ny Gyšrgy (j) az AHFSZ elnškhelyettesei, valamint Horv‡th Zolt‡n, a sztr‡jkbizotts‡g tagja (b).
MTI Fot—: Krizs‡n Csaba
Németh Sándor, Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke beszédet mond. Mellette Háromi László, Szabó István és Csalogány György az AHFSZ elnökhelyettesei, valamint Horváth Zoltán, a sztrájkbizottság tagja Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Az Audi már eddig is spórolt a túlórák tologatásával

Az Audi tudomásuk szerint az egyetlen olyan vállalat, ahol úgynevezett elszámolási időszakot vezettek be, egyévest. Hetente indul új elszámolási időszak (kvázi munkaidőkeret), de csak éves szinten nézik, hogy összességében mennyi volt a túlóra. A pihenőnapokat és a munkaórákat rugalmasan rakosgathatja a cég, éves szinten kell hogy kijöjjön az átlagban heti 48 munkaóra túlórával együtt, és éves szinten nézik a túlórákat is.

Az elszámolási időszak célja, hogy a megrendelésekhez rugalmasan igazodjon a gyártás: ha nincs munka, nem kell menni, csak ha van, és akkor akár hosszabb műszakok is lehetnek.

A munkaórák követéséhez jelentős informatikai hátteret kellett felépíteni, és amióta bevezették,

az Audinál drasztikusan csökkent a túlórák száma, amivel jelentős megtakarítást ért el a cég.

Nem jellemző, hogy a 300 órát kitöltenék.

Ha a munkaidőkeretet három évre emelik, az elszámolási időszak is három évre emelkedhet elvileg. Ez pedig nem belátható időtáv a dolgozók számára. Több tucatnyi oldal lenne egy-egy dolgozónak kinyomtatva három évre visszamenőleg a munkaidő nyilvántartása. Képtelenség ezt áttekinteni. És ahol nincs fejlett informatikai rendszer, ott hogyan követik a hároméves munkaidőkeretet?

Értjük mi, hogy ki kell szolgálni a tőkét… De nem minden áron. Felháborító, hogy nélkülünk akarnak dönteni rólunk

– mondta Háromi László.

Aggályos lehet uniós szempontból is

Az AHFSZ szakértői, és munkajogászai szerint az is kérdéses, hogy harmonizál-e az uniós irányelvvel és az Európai Tanács ajánlásával a 36 hónapos munkaidőkeret. Álláspontjuk szerint nem feltétlenül.

Háromi László hangsúlyozta, a munkaidőkeretre vonatkozó uniós irányelvet nem azért hozták létre, hogy a dolgozók nagyobb kizsákmányolását tegyék lehetővé. Azt rögzítik benne, hogy maximum 12 hónap lehet a referencia-időszak. Munkajogászok körében vita tárgya, hogy a referencia-időszak és a munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak közé lehet-e egyenlőségjelet tenni. Azaz hogy a munkaidőkeret és az elszámolási időszak is csak legfeljebb 12 hónapos lehet-e.

Kiemelt kép: Narinder Nau / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.