Gazdaság

Hogyan jut el a gáz az irodádba?

Jelenleg a földgáz hazánk egyik legfontosabb energiahordozója. Emiatt fontos megismerni, hogy az energia milyen módon kerül a fogyasztókhoz, és ezek után milyen díjakat fizet a felhasználó, illetve milyen tényezőktől függhetnek ezek a költségek.

A földgáz a háztartásokban főként fűtési és vízmelegítési céllal, az üzleti szférában leginkább a technológiai hő forrásaként kerül felhasználásra. Magyarországon – molekula szinten – döntően minden gáz Oroszországból érkezik, még az is, amelyet esetleg Ausztriából vásárolunk. Tehát a gázmolekula valahol elindul a csőben Szibériában, majd kiköt az irodádban. A földgáz kitermelése, kereskedelme és szállítása ugyanakkor nemzetközi szabványokon alapul, amelyek az egész világon hasonló, vagy egyre hasonlóbb elvek szerint működnek.

Föld mélyén hever

Mint a földgáz neve is mutatja, az elnevezés a földben lévő fosszilis energiahordozót jelöli. Ez azonban egy gyűjtőnév, a valóságban meg kell tisztítani a földgázt az egyéb szennyeződésektől. Például a víztől, más gázoktól, vagy a kőolaj okozta mechanikai szennyeződésektől. A gázelőkészítést követően a tiszta földgáz nemzetközi gázszállító vezetékeken jut el az egyes országokba, majd kereskedők segítségével a gázelosztó rendszereken keresztül a fogyasztókig.

Talán kevesen tudják, de a földgáz szagtalan, azt a szállítóvezetékbe kerülés előtt szagosítják.

A kitermelt földgáz a földalatti csővezeték-hálózaton, valamint szárazföldi és vízi úton jut el a fogyasztókhoz, bár létezik cseppfolyósított földgáz is, amelyet például tankhajók szállítanak a tengereken. Magyarország esetében döntően szárazföldi csővezeték-hálózatról, illetve földalatti tárolókról beszélhetünk. Az országhatáron belül található csőrendszer hossza mintegy 5800 kilométer, jellemző átlagéletkora 30 év. Üzemeltetését az erre a célra létrehozott magyar állami vállalat, az FGSZ Zrt. végzi.

Elosztják

Hazánkban körülbelül 400 gázátadó állomás működik, ahol a földgáz a szállító vezetékrendszerből jellemzően az elosztói vezetékrendszerbe jut, de néhány nagy ipari fogyasztó és erőmű közvetlenül a szállítási rendszerről vételez. A szállítás és elosztás nemzeti költségei, melyek igen jelentősek, a végfelhasználó számláin is megjelennek, bár – a villamos energiánál megszokottal ellentétben – nem különálló költségelemek formájában.

A földgáz fizikai útja nagyon fontos, de végül nem a szállító, hanem a kereskedő állítja ki nekünk a számlát. Ugyanakkor a környező országok gázszállító rendszereivel történő kétirányú összekötés mérsékelheti a gáz végfelhasználói árát Magyarországon is. Például a szlovák-magyar gázvezeték, illetve a román-magyar, valamint a horvát-magyar vezetékek kétirányú kiépítése lehetővé teszi a közép-európai régió energiabiztonságának növelését, a földgázellátási útvonalak diverzifikálását.

Szabadon kereskednek vele

Az európai gázpiacon különösen érvényes, hogy a több beszerzési forrás nagyobb versenyt eredményez. A nagyobb verseny pedig árcsökkenéshez vezethet. Egy ideálisan működő gázpiacon – a szállítás és kereskedelem átláthatósága miatt – világosan meg lehet mondani, hogy az irodádhoz eljutó földgáz honnan származik, és ténylegesen mennyibe kerül a fogyasztónak egy adott időszakon belül. Alighanem Magyarországon is ez a jövő útja, vagyis a több forrásból beszerzett, és piaci alapon működő gázkereskedelem. Nálunk a gázév október 1-én kezdődik, sok esetben a szabadpiaci céges földgázkereskedelmi ellátási szerződések is ehhez a dátumhoz igazodnak. Így akár az is elképzelhető, hogy az irodádba eljutó földgázt már egy másik kereskedőtől fogja beszerezni a jövőben a céged.

Szponzorált tartalom

A cikk az E.ON támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik