Gazdaság
Budapest, 2018. június 5.
Bajkai István fideszes képviselő az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, azaz a "Stop Soros" vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 5-én. A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvénycsomaggal a kormány meg akarja akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Százmilliárdos kártérítést is követelhetnek az Orbán család ügyvédjétől és társaitól

Vitéz F. Ibolya
Vitéz F. Ibolya

újságíró. 2018. 07. 17. 05:58

Ezer hiba kellene ahhoz, hogy felmondják a 4,8 milliárdos külső tanácsadói szerződést. Nem elég hozzá az Európai Bizottság javaslata a több mint 100 milliárdos támogatásmegvonásról.
Korábban a témában:

Sosem költött még ennyi pénzt a Miniszterelnökség a közbeszerzések szabályosságát segítő tanácsadókra, az Európai Bizottság mégis arra jutott, hogy minden eddiginél nagyobb rések tátonganak az ellenőrzés rendszerén, és az uniós támogatásokból minden tizedik eurót indokolt megvonni Magyarországtól.

Budapest, 2017. március 31.
A Budapest–Esztergom vasútvonalon végzett felújítási és villamosítási munkák során felújítják a Budapest-Angyalföld, újabb néven az Angyalföldi vasútállomás egy részét. A munkálatok miatt március 31-től július 29-ig változik a vonatok menetrendje, korlátozásokra kell számítani. 
MTVA/Bizományosi: Balaton József 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Szégyenprojektek miatt bünteti Brüsszel Magyarországot több mint 100 milliárd forintra
Mészáros-projektek miatt több mint 20 milliárd forint büntetés néz ki, de az uniós pénzosztó csúcsszervezet, a Miniszterelnökség is durván 3 milliárd forint támogatást bukik el.

Mint korábban megírtuk, a kancellária 4,8 milliárd forintot fizet külső tanácsadóknak azért, hogy az uniós támogatások felhasználása szabályos legyen, a brüsszeli auditorok ehhez képest a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. Az egyik kifogásolt szerződés éppen a szóban forgó 4,8 milliárdos keretmegállapodás, amelyet maga az uniós támogatásokat menedzselő csúcsszervezet, a Miniszterelnökség kötött.

Felmondja-e, esetleg már fel is mondta a Miniszterelnökség a tanácsadói megaszerződést, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság a több milliárdos külső segítség bevetése ellenére alsó hangon 103 milliárd forintos támogatásmegvonást javasolt?  Ezt firtattuk a kancellárián, amely a vizsgált, 2015. november és 2017. közötti időszakban a közbeszerzési ellenőrzések zömét, a közbeszerzési felügyeleti főosztály ellenőrzési feladatainak 78-91 százalékát kiszervezte, vagyis az auditorok által kifogásolt szabálytalanságok nagyobb részét a külső tanácsadóknak kellett volna kiszűrniük. De nem tették.

Azt is megkérdeztük, mi a következménye annak, hogy ilyen nagy hibaarányt talált az Európai Bizottság, milyen garanciákat építettek a külső tanácsadókkal kötött szerződésbe, mekkora felelősségbiztosítást, illetve kötbért írtak elő és mekkora kártérítést érvényesíthetnek?

Szerződésbontás nincs, gyökeres szervezeti átalakítás várható

„Idő előtti” – ezzel hárította el a Miniszterelnökség a 24.hu kérdéseit, de a válaszból egyértelmű volt, hogy nem került sor kenyértörésre. A kancellária értelmezése szerint az auditjelentés egy tervezet, nem az Európai Bizottság végleges álláspontját tükrözi. Ezt a 24.hu által megkérdezett szakértők azzal finomították, hogy ha Magyarország a megadott két hónapos határidőn belül nem tesz észrevételeket, és nem áll elő meggyőző érvekkel, akkor az Európai Bizottság néhány hete megküldött támogatásmegvonási javaslatait kell végrehajtani.

Brüsszel, 2017. április 10.
A stockholmi gázolásos merénylet áldozatainak tiszteletére félárbocra engedve lengenek az Európai Unió zászlai az Európai Bizottság brüsszeli épülete előtt 2017. április 10-én. Három nappal korábban Stockholmban egy üzbegisztáni férfi lopott teherautóval gyalogosok közé hajtott és négy embert halálra gázolt, tizenötöt megsebesített, majd egy áruház épületének ütközött. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Annyit viszont közölt a Miniszterelnökség, hogy

a közbeszerzéssel összefüggő állami ellenőrzési feladatok ellátásában gyökeres szervezeti átalakítást tervez.

Ám a szóban forgó jelentés tartalmától függetlenül. Vagyis nem az Európai Bizottság azon megállapítása miatt, hogy a magyar közbeszerzésellenőrzési rendszer éppencsak működik, jelentős javítása szükséges. A 24.hu forrása úgy tudja, az új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely szívesen leadná az uniós támogatásfelhasználással kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Bizonyos uniós területektől már megvált, és a volt miniszter Lázár János egykori főellenőre, Csányi István sincs már a kancellárián, ő már az Emmi helyettes államtitkáraként felügyeli a koordinációs ügyeket.

Az ominózus 4,8 milliárdos keretmegállapodást kérésünk ellenére nem küldte meg a kancellária, a szerződő konzorciumi tagok közül az SBGK és az Ész-Ker pedig nem is reagált a megkeresésünkre, hogy értelmezésük szerint viselnük kell-e a kilátásba helyezett 100 milliárdos büntetés miatti kártérítést. Megtaláltuk viszont a hasonlóan méretes, 4,995 milliárdos tanácsadói szerződést, amely az államháztartás forrásaiból finanszírozott projektekhez kapcsolódik. Mindkettőben a közpénzek szabályos elköltéséről van szó, ilyen alapon nincs indok arra, hogy a kötbérre, kártérítésre, hibás teljesítésre, felmondásra vonatkozó feltételek különbözzenek.

Amúgy a főszereplői is megegyeznek a két megakontraktusnak: a Lázár holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft. és a Bajkai István Fidesz-alapító nevével fémjelzett SBGK Ügyvédi Iroda. Bajkait úgy is szokták említeni, mint aki Orbán Ráhel jogi képviseletét is ellátta már, most az iroda honlapja szerint szünetelteti ügyvédi tevékenységét – áprilisban ugyanis listás parlamenti mandátumot szerzett. De tavaly ősszel már Orbán Viktor nevében is Bajkai küldött helyreigazítási kérelmeket a sajtónak azzal, hogy

Ezúton hozom szíves tudomásukra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr jogi képviseletét irodánk látja el.

A Közbeszerzési Hatóságnál nem fordult még meg milliárdos tanácsadói szerződéssel kapcsolatos jogvita, jellemzően 1-2 milliós bírságok akadnak, ezt pedig bőven fedezi a hivatalos tanácsadóknak előírt kötelező felelősségbiztosítás – tudtuk meg a szervezettől. A FAKSZ-rendszer – vagyis hogy bizonyos értékhatár felett a hivatalos névjegyzékben szereplő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó közreműködése szükséges – bevezetése óta a hivatalos tanácsadóknak legalább évi 50 millió, káreseményenként 25 millió forintos biztosítással kell rendelkezniük.

Budapest, 2018. április 5.
Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke beszédet mond a hatóság egyházi közbeszerzésekről szervezett konferenciáján a budapesti MOM Kulturális Központban 2018. április 5-én.
MTI Fotó: Soós Lajos
Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
Fotó: Soós Lajos / MTI

Ez a séma azonban nem húzható rá az 5 milliárdot nyaldosó megállapodásokra. A már említett szerződésben például évi legalább 2000-2500 eljáráshoz kapcsolódó, 10-13 ezer ellenőrzési dokumentum tartalmára vonatkozó tanácsadás szerepel. Ezekhez kevés lenne a piacon működő tanácsadóknak, ügyvédeknek a biztosítókkal kötött akár 100-200 millió forintos biztosítása is.

999 hiba még belefér

A megállapodás pontjai alapján elég nehéz kitúrni a szerződésből a konzorciumot, negyedévente kétszázat vagy összesen ezret kellene hibázni:

  • Hibás teljesítési kötbért kell fizetni, ha a teljesítés a jogszabályoknak, illetve a Miniszterelnökség szakmai előírásainak nem felel meg. Értéke az egyes egyedi megbízás nettó ellenértékének 30 százaléka.
  • Meghiúsulási kötbért (30 százalék) kérhet és az egyedi megrendelést meghiúsultnak tekintheti, elállhat a szerződéstől súlyos szakmai hiba esetén.
  • Felmondható a keretmegállapodás, ha a teljes keretösszeg (4,8 milliárd forint) 5 százalékát eléri a késedelmes és/vagy hibás teljesítéssel és/vagy meghiúsulással érintett egyedi megrendelés összértéke. Vagyis 240 millió forintnyi mulasztást kellene összehozni a felmondáshoz.
  • Súlyos szerződésszegés esetén ugyancsak felmondható a kontraktus. Ez akkor történhet meg, ha a megbízott nem tartotta be a titoktartási kötelezettséget, vagy ha az egyedi keretszerződés alapján a megrendelést nem teljesíti és/vagy a megrendelés meghiúsul 1000 alkalom esetén, vagy ha bármely naptári negyedévben a hibás vagy meghiúsulással érintett ügyszám eléri a 200-at.

Ami a kártérítést illeti, a vegyes rendelkezések között az szerepel, hogy a keretmegállapodásból adódó feladatkörön belüli

jogsértés, illetve mulasztás esetén a tanácsadó köteles a megbízó összes költségét megtéríteni, beleértve a kiszabott bírságot. Továbbá köteles a felügyeleti ellenőrzés során feltárt hibák és hiányosságok miatt a megbízott tevékenysége következtében beállott károk teljes körű megtérítésére. Ez úgy hangzik, hogy akár mind a 100 milliárd forintos támogatásmegvonást a tanácsadók nyakába varrhatják.

Közbeszerzési ügyekre spacializálódott jogászok azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy egyáltalán nem automatikus a kártérítés. Előbb bizonyítani kell, mi az, ami felróható a tanácsadó terhére, követett-e el jogszabályba ütköző cselekedetet, mulasztást, és ha igen, akkor a kár mekkora részéért tehető felelőssé. Elméletileg mindenki akkora kárért felel, amekkorát okozott, de nem biztos, hogy az Európai Bizottság által javasolt bírságtételekről kimutatható, hogy jogszabálysértés történt. A magyar kormány a keretmegállapodásokat, illetve a vállalkozások számára az előlegfizetések 50 százalékra emelését, és az emiatti szerződésmódosításokat kifejezetten szorgalmazta – rendeletben is –, a revizorok viszont ezeket a konkrét projekteknél kifogásolták. A megbízó kancellária egyelőre mindenesetre nem szorgalmazza a jogi procedúrát, így a magyar hatóságoknak sem kell vizsgálniuk hogy jogszabályokat sértett-e a milliárdokért dolgozó konzorcium.

Ha pedig a tanácsadóktól nem kérnek kártérítést, akkor a százmilliárdos büntetés vagy finomabban támogatásmegvonás annyit jelent, hogy magyar adóforintokból fizetünk olyan projekteket, amelyeket az uniós büdzsé finanszírozott volna. Beleértve a milliárdos tanácsadószerződést is.

Kiemelt kép:  Máthé Zoltán / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.