Sokkal kevesebb lakáshitelt vehetnének fel a jövőben azok az adósok, akik az alacsonyabb kamatterhek miatt gyorsabban átárazódó kölcsönt választanák. Emellett a teljes hiteldíj számítását is átalakítaná a jegybank annak érdekében, hogy az kifejezze a jövőbeni kamatkockázatokat, írta az Azénpénzem.hu.
- A jegybank elképzelései szerint a thm-et a jövőben nem a kezdeti kamatláb, hanem a pénzpiaci kamatok alapján a jövőbeni (határidős) kamatlábakat megbecsülve kellene meghatározniuk a bankoknak.
Ezt az indokolja, hogy a változó kamatozású hiteleknél feltüntetett thm a jelenlegihez hasonló alacsony kamatkörnyezetben alulbecsüli a hitel teljes futamidőre várható tényleges hitelköltséget, és ennek következtében a mutatóban túlzott különbözet mutatkozhat egy hosszabb távra rögzített kamatozású termékhez viszonyítva.
- A másik terv az, hogy a rövidebb kamatrögzítésű jelzáloghitelből csak kisebb összegű hitelt vehessen fel az adós. A mostani jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatók (jtm) csak legalább 5 éves kamatrögzítés esetén maradhatnának meg.
Az MNB szerint a kamatperiódus hossza szerint differenciált jtm-szabályok bevezetése – amelyekre nemzetközi példa is akad – közvetlen hatást válthatna ki.
A portál piaci információkra hivatkozva azt is megírta, hogy a mostani 50-60 százalékról 25-35 százalékra csökkenhet a jtm. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy például 250 ezer forintos igazolt jövedelem és félmillió forintos hitelkártyakeret (ez nem adósság, csak lehetőség az eladósodásra) mellett a hiteligénylő havi 100 ezer forintos törlesztő helyett esetleg csak 37,5 ezreset választhatna.
Borítékolható, hogy egy ilyen lépés elég hatékonyan terelne mindenkit a hosszabban fixált kamatú hitelek igénybevétele felé.
Kiemelt kép: Thinkstock
