2018. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 331 500 forint volt, 11,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 220 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 229 000 forintra becsülték. Mivel adóváltozás nem volt, így a nettó kereset is 11,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.
2018. január–márciusban
A bruttó átlagkereset 316 300 forint, a nettó átlagkereset (családi kedvezmény nélkül számolva) 210 300 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlagot 218 900 forintra becsülték.
Arra is kitértek, hogy közfoglalkoztatottak nélkül számolva 328 700 forint volt a bruttó átlag. A közfoglalkoztatottak bére egyébként alig, 1,3 százalékkal emelkedett, bruttó 82 200, nettó 54 700 forintnál tart az átlaguk.
- A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (576 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (205 000 forint).
- A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 296 800 forint volt, és 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.
- A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 79 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8600, illetve 7500 forint.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 331 800 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,7% volt.
A statisztikusok kiemelték, hogy a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
Az elemzők többet vártak
A keresetek emelkedésének üteme márciusban némileg elmaradt az elemzők várakozásától, aminek egyik oka a bázishatás lehet, az hogy a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelkedésének mértéke alacsonyabb a tavalyinál; összességében azonban az első negyedévi adatok kedvező munkaerőpiaci helyzetről árulkodnak, derül ki a KSH szerdai adatismertetése után az MTI-hez eljuttatott elemzői kommentárokból.
- Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy a 11,3 százalékos márciusi keresetemelkedés elmaradt mind a 11,7 százalékos piaci várakozástól, mind pedig az első két hónap növekedési ütemétől.
Míg a közszféra hozta, sőt túl is teljesítette a várt dinamikát – különös tekintettel a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekre -, addig a versenyszféra teljes bérstruktúrája alkalmazkodott az év eleji minimálbér és bérminimum emelésekhez, ami jelentősen kisebb mértékű, mint 2017-ben volt.
A munkaerő iránti kereslet tendenciája továbbra is optimizmust sugall – tette hozzá Virovácz Péter. Az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 124 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottaké 17 ezerrel csökkent.
Összességében az idei első negyedév kedvező munkaerőpiaci helyzetről árulkodik, dinamikusan emelkedő bértömeggel – összegezte az elemző, és előrejelzése szerint az év hátralevő részében, a munkaerőhiány és az előirányzott állami béremelések nyomán, idén is elérhető a reálbérek kétszámjegyű éves átlagos növekedési üteme.
- Horváth András, a Takarékbank elemzője a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, a közszféra életpálya fejlesztéseit és a bérminimum emelések hatását emelte ki a keresetek növekedését mozgató legfontosabb tényezők közül.
A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 9,5 százalékos volt az előző havi 10,5 százalék után. A közszféra bérei kiugró növekedésében jelentős szerepet játszanak az EU-pénzekhez kapcsolódó bónuszkifizetések – emelte ki elemzésében.
2018-ban 10,5 százalék körüli bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett ez 7,5 százalék feletti reálbér növekedést jelent. A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben – tette hozzá Horváth András.
Ha a magyar gazdaság a következő években is fenn tudja tartani a 4 százalék körüli vagy afölötti növekedést, akkor a bővülés fedezetet adhat a bérek további emelkedéséhez.
Ezt már Banai Péter Benő a Pénzügyminisztérium államtitkára mondta az M1 aktuális csatornán szerdán, a keresetek január-márciusi alakulásának adatait kommentálva.
És hogy mi várható a kereseteknél a kormány tervei szerint?:
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter
