Gazdaság
Budapest, 2012. február 7.
Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

50-60 százalékkal nőhet a bérünk pár éven belül

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 05. 15. 12:03

Korábban a témában:

Még nem egyezett meg a kormány a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleteivel a hatéves bérmegállapodás folytatásáról, így egyelőre nem lehet tudni, pontosan mekkora béremelésekkel kell számolni jövőre és a következő években. Az időközben megjelent konvergenciaprogramból azonban kiolvasható, hogy a kormány mekkora bérnövekedésre számít 2022-ig. Elég nagyra.

  • A közszférában az idén 10,8 százalékkal, jövőre 9,9 százalékkal, azután 9,3 százalékkal, majd 8,5, illetve 7,9 százalékkal nőnének a bérjövedelmek.
  • Az összes munkavállalóra vetítve ennél kicsit mérsékeltebb jövedelemnövekedést prognosztizáltak: a jövő évtől 9,5 százalékost, azután 7,7 és 7 százalék közöttit.

Ez azt jelenti, hogy

2022-re az összes munkavállalóra vetítve átlagban mintegy 50 százalékkal nőhet a jövedelem.

Az már tudható, hogy a szociális hozzájárulási adó a bérmegállapodás alapján évi 2 százalékponttal csökkenve 2022-re lemegy a jelenlegi 19,5 százalékról 11,5 százalékra. Sőt az sem kizárt, hogy Parragh László kamarai elnök javaslatát elfogadják, és egyszámjegyű lesz a szocho. A személyi jövedelemadó ugyancsak egy számjegyűre olvadhat, legalábbis többször pedzegette már Varga Mihály a 9 százalékos szja-t, erre is lehet esély négy év múlva. Az egyszámjegyű szocho és szja egybevágna azzal a tervvel, hogy a régiós versenytársakénál kisebb legyen a bérekre rakódó közteher. Persze csak ha ők nem csökkentenek közben.

Ezekből a tényezőkből már elég jól lehet következtetni arra, milyen bérnövekedés várható, illetve hogyan alakulhatnak a cégeknél a bérköltségek.

Nézzük először, hol tartunk most a bérmegállapodás óta. Jelentősen nőtt a minimálbér, a bérminimum és az átlagbér, de nem ugyanilyen meredeken nőttek a munkáltatói költségek, mert közben 27-ről 19,5 százalékra csökkent a szocho.

Most vizsgáljuk meg, mi történne, ha 9 százalékra csökkenne a szocho és az szja is: csökkenne a munkáltatók költsége, és ezzel együtt a nettó bér is megemelkedne. Egy csapásra elérnénk a szakszervezetek által preferált nettó százezer forintos minimálbért.

A dolgozók szempontjából még jobb lenne a helyzet, ha a szochocsökkentést is egy az egyben a munkavállalók „kapnák meg”, azaz a bérköltségeket változatlanul hagynák. Ami nem fájna a munkáltatóknak. Bár ők biztosan jobban örülnének az előző verziónak.

A szochót biztos, hogy évek alatt fogják lecsökkenteni, az szja-nál viszont nem kizárt, hogy rögtön a 9 százalékot célozzák meg, csak kérdés, hogy mikor. Most nézzük meg, mi a helyzet, ha egymás mellé tesszük a konvergenciaprogramban prognosztizált bérnövekedést és az adócsökkentéseket, feltételezve, hogy azok 2022-ig megvalósulnak.

Kérdés, hogy a béremelésnél a cirka 50 százalékba már bele kell-e értenünk az adócsökkentések béremelő hatását, vagy az még hozzáadódik ehhez. Mint látszik, akkor járnánk jobban, ha az előrejelzést a bruttó bér emelkedésére kell érteni:

Jól hangzik a nettó 150 ezer forintos minimálbér, és a 330 ezer forint feletti nettó átlagbér, de azért 2022 még odébb van. És közben az infláció is dolgozni fog, vagyis a reálkereseteknél mérsékeltebb emelkedés várható. Ám ha a bérek ilyen ütemben nőnek is tovább, akkor is nehéz elképzelni, hogy tíz év alatt megduplázódjon a reálkereset, amit a kormány és a kamara karöltve pendített meg. Ehhez ugyanis 2027-re 528 ezer forintos nettó átlagkereset kellene, mint azt a G7 kiszámolta.

És akkor hol van  még Orbán Viktor ígérete, aki 2030-ig tervez, és azt szeretné elérni, hogy Magyarország addigra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Ha ezt bérre lefordítjuk, akkor az azt jelenti, hogy valahol Svájc, Norvégia, Luxemburg és az Egyesült Királyság után kellene következnünk a bérrangsorban, magunk mögé utasítva Izlandot és a többieket. Az Mfor számítása szerint ehhez havi nettó 1 millió forintos átlagkereset kellene. Feltéve, hogy a többiek kivárnak addig, amíg mi ezt elérjük.

Kiemelt kép:  Máthé Zoltán / MTI 

Tamásné Szabó Zsuzsanna korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Britain's Prime Minister Theresa May leaves after a press conference following a special meeting of the European Council to endorse the draft Brexit withdrawal agreement and to approve the draft political declaration on future EU-UK relations on November 25, 2018 in Brussels. - The European Union's top official urged British lawmakers to ratify the Brexit deal Prime Minister Theresa May has negotiated with European leaders, warning it will not be modified.
"This is the best deal possible for Britain, this is the best deal possible for Europe. This is the only deal possible," Jean-Claude Juncker, the president of the European Commission, said after a Brussels summit. (Photo by EMMANUEL DUNAND / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.