Gazdaság
Budapest, 2012. február 7.
Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

50-60 százalékkal nőhet a bérünk pár éven belül

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 05. 15. 12:03

Korábban a témában:

Még nem egyezett meg a kormány a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleteivel a hatéves bérmegállapodás folytatásáról, így egyelőre nem lehet tudni, pontosan mekkora béremelésekkel kell számolni jövőre és a következő években. Az időközben megjelent konvergenciaprogramból azonban kiolvasható, hogy a kormány mekkora bérnövekedésre számít 2022-ig. Elég nagyra.

  • A közszférában az idén 10,8 százalékkal, jövőre 9,9 százalékkal, azután 9,3 százalékkal, majd 8,5, illetve 7,9 százalékkal nőnének a bérjövedelmek.
  • Az összes munkavállalóra vetítve ennél kicsit mérsékeltebb jövedelemnövekedést prognosztizáltak: a jövő évtől 9,5 százalékost, azután 7,7 és 7 százalék közöttit.

Ez azt jelenti, hogy

2022-re az összes munkavállalóra vetítve átlagban mintegy 50 százalékkal nőhet a jövedelem.

Az már tudható, hogy a szociális hozzájárulási adó a bérmegállapodás alapján évi 2 százalékponttal csökkenve 2022-re lemegy a jelenlegi 19,5 százalékról 11,5 százalékra. Sőt az sem kizárt, hogy Parragh László kamarai elnök javaslatát elfogadják, és egyszámjegyű lesz a szocho. A személyi jövedelemadó ugyancsak egy számjegyűre olvadhat, legalábbis többször pedzegette már Varga Mihály a 9 százalékos szja-t, erre is lehet esély négy év múlva. Az egyszámjegyű szocho és szja egybevágna azzal a tervvel, hogy a régiós versenytársakénál kisebb legyen a bérekre rakódó közteher. Persze csak ha ők nem csökkentenek közben.

Ezekből a tényezőkből már elég jól lehet következtetni arra, milyen bérnövekedés várható, illetve hogyan alakulhatnak a cégeknél a bérköltségek.

Nézzük először, hol tartunk most a bérmegállapodás óta. Jelentősen nőtt a minimálbér, a bérminimum és az átlagbér, de nem ugyanilyen meredeken nőttek a munkáltatói költségek, mert közben 27-ről 19,5 százalékra csökkent a szocho.

Most vizsgáljuk meg, mi történne, ha 9 százalékra csökkenne a szocho és az szja is: csökkenne a munkáltatók költsége, és ezzel együtt a nettó bér is megemelkedne. Egy csapásra elérnénk a szakszervezetek által preferált nettó százezer forintos minimálbért.

A dolgozók szempontjából még jobb lenne a helyzet, ha a szochocsökkentést is egy az egyben a munkavállalók „kapnák meg”, azaz a bérköltségeket változatlanul hagynák. Ami nem fájna a munkáltatóknak. Bár ők biztosan jobban örülnének az előző verziónak.

A szochót biztos, hogy évek alatt fogják lecsökkenteni, az szja-nál viszont nem kizárt, hogy rögtön a 9 százalékot célozzák meg, csak kérdés, hogy mikor. Most nézzük meg, mi a helyzet, ha egymás mellé tesszük a konvergenciaprogramban prognosztizált bérnövekedést és az adócsökkentéseket, feltételezve, hogy azok 2022-ig megvalósulnak.

Kérdés, hogy a béremelésnél a cirka 50 százalékba már bele kell-e értenünk az adócsökkentések béremelő hatását, vagy az még hozzáadódik ehhez. Mint látszik, akkor járnánk jobban, ha az előrejelzést a bruttó bér emelkedésére kell érteni:

Jól hangzik a nettó 150 ezer forintos minimálbér, és a 330 ezer forint feletti nettó átlagbér, de azért 2022 még odébb van. És közben az infláció is dolgozni fog, vagyis a reálkereseteknél mérsékeltebb emelkedés várható. Ám ha a bérek ilyen ütemben nőnek is tovább, akkor is nehéz elképzelni, hogy tíz év alatt megduplázódjon a reálkereset, amit a kormány és a kamara karöltve pendített meg. Ehhez ugyanis 2027-re 528 ezer forintos nettó átlagkereset kellene, mint azt a G7 kiszámolta.

És akkor hol van  még Orbán Viktor ígérete, aki 2030-ig tervez, és azt szeretné elérni, hogy Magyarország addigra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Ha ezt bérre lefordítjuk, akkor az azt jelenti, hogy valahol Svájc, Norvégia, Luxemburg és az Egyesült Királyság után kellene következnünk a bérrangsorban, magunk mögé utasítva Izlandot és a többieket. Az Mfor számítása szerint ehhez havi nettó 1 millió forintos átlagkereset kellene. Feltéve, hogy a többiek kivárnak addig, amíg mi ezt elérjük.

Kiemelt kép:  Máthé Zoltán / MTI 

Tamásné Szabó Zsuzsanna korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Saudi soldiers stand guard as a Saudi air force cargo plane, carrying aid, lands at an airfield in Yemen's central province of Marib, on February 8, 2018. (Photo by ABDULLAH AL-QADRY / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.