Gazdaság
Kaposvár, 2011. október 25.
Sertést bontó munkások a Kométa 99 Zrt. kaposvári telephelyén a felújított vágósoron.
MTI Fotó: Varga György

A 310 ezres átlagbérnél kevesebbet kap a dolgozók kétharmada

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 04. 15. 18:05

Mekkora béremelés volt a közepes méretű, és nagyobb cégeknél, elérik-e a keresetek a KSH-átlagot, vagy csak messziről közelítik? Erről is kérdeztük a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét.
Korábban a témában:

Kaposváron a Kométa Zrt.-nél 13-25 százalék közötti bérfejlesztés volt, a város közlekedési cégénél 13 százalék, a Magyar Cukor Zrt.-nél 9 százalék körüli, a hulladékszállításban 10-13 százalék pluszt értek – sorolt konkrét példákat Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke arra, mit hoztak az eddigi bértárgyalások. Általában két számjegyűek a szövetség által elért béremelések – összegezte az eddigi eredményeket.

Kaposvár, 2011. szeptember 19.
Cukorrépát szállít egy futószalag a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárának udvarán. Az osztrák Agrana csoport többségi tulajdonában lévõ cukoripari vállalat üzemében idén 105 ezer tonna cukrot állítanak elõ, 900 ezer tonna cukorrépából. 
MTI Fotó: Varga György
Cukorrépát szállít egy futószalag a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárának udvarán
Fotó: Varga György / MTI

Mit jelent mindez bérre lefordítva? A Kométánál például 1050 és 1900 forint között vannak az órabérek. Összehasonlításul: januártól a bruttó minimálórabér 794 forint, a bérminimum órabére pedig 1038 forint. A bruttó 1050 forintos órabér bruttó 182 400 forint, az 1900 forintos pedig bruttó 330 ezer forintos havibérnek felel meg. Ez utóbbi van tehát csak kevéssel a KSH által kimutatott országos átlagkereset felett, ami bruttó 310 ezer forint volt januárban.

310 ezer?

A 310 ezer forintos országos átlagkeresetet a munkavállalók kétharmada, de inkább hetven százaléka sem kapja meg.

Ez a szám nem jól tükrözi a magyarországi átlagkereseteket, jobb lenne a mediánérték, ami közelebb áll a ténylegesen megkapott átlagos keresethez – fejtette ki a szakszervezeti szövetség elnöke. Ez nagyjából 20 százalékkal kevesebb, mint a kimutatott KSH-átlag. Vagyis a mediánérték bruttó 248-260 ezer forint körül lehet – szerint ez a szám sokkal inkább megfelel az átlagkeresetek jellemzésére, a bérskála közepének megmutatására.

A kis cégek jó részénél elérhetetlen az átlagkeresetnek megfelelő összeg. Egyes szektorokban, például a húsiparban problémás az átlagos béremelés is. Amit a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Golhovics Gábor mond az igaz általában a vágóhidakra és a beszállítókra. De mint a Kométa esete is mutatja, vannak ettől eltérő példák is.

Amelyik munkáltató felismeri, mennyire fontosak a munkakörülmények, az, hogy hogyan lövi be a leterheltséget, és mindehhez milyen bért ajánljon, vagyis igyekszik jobb feltételeket biztosítani a dolgozóinak, az jól jöhet ki a bérversenyből

– véli Kordás. Ahol pedig ezzel nem foglalkoznak, azoknál a vállalkozásoknál az eddiginél is komolyabb problémákat okozhat a munkaerőhiány, visszavetve a teljesítményüket.

Kaposvár, 2011. október 25.
Egy munkás hússal teli konténert húz a csontozó részlegben, a Kométa 99 Zrt. kaposvári telephelyén.
MTI Fotó: Varga György
Csontozó részleg a Kométa 99 Zrt. kaposvári telephelyén Fotó: Varga György / MTI

A munkáltatók egyre inkább hajlanak a többéves bérmegállapodásokra. Ez szerinte azt jelzi, hogy a munkaerőhiányos környezetben szeretnék megtartani az embereiket. Számos helyen rájöttek már, jó ha a dolgozók előre látják, mit tervez a bérekkel a cégük, kezd meghonosodni, hogy kell a bérstratégia.

Ma az a tapasztalat, hogy ha 5 ezer forinttal többet kínálnak valahol bérben vagy cafeteriában, akkor már elgondolkodnak az emberek, hogy váltsanak-e. Ezt lehet megelőzni a bérstratégiával, és azzal, ha a cég előre megegyezik a szakszervezetekkel arról, mikor és milyen ütemben fog nőni a bér – jegyezte meg Kordás.

A kollektív szerződés is egyre vonzóbb

Egyre több az olyan munkáltató, aki szeretne kollektív szerződést kötni. Ennek az egyik oka, hogy próbálják a kollektív szerződésben rögzíteni azokat az eszközöket, amelyekkel egymástól el tudják csábítani a munkaerőt, így például a béren kívüli juttatásokat, egyéb, a munkakörülményeket, munkafeltételeket javító megkülönböztetésre alkalmas jellemzőket. Ezzel is azt akarják mutatni a cégek, hogy a dolgozók, különösen a kulcspozícióban lévők megtartására helyezik a hangsúlyt.

Budapest, 2012. január 27.
Nyomtatott ívek egy Heidelberg nyomdagép kirakójában a Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) által kibocsájtandó Széchenyi Pihenõkártyák (SZÉP-kártya) gyártása közben a Pénzjegynyomdában. 
MTI Fotó: Pénzjegynyomda
Széchenyi Pihenőkártyák (SZÉP-kártya) gyártása 
Fotó: MTI

A másik ok a minden szektorban jellemző munkaerőhiánnyal függ össze. Van, ahol csak a túlmunka marad, hogy a termelés, szolgáltatás fenntartható legyen, a kollektív szerződésben pedig rögzíteni lehet a jogszabály által meghatározott maximálisnál több túlmunkát is, amennyiben a cég megegyezik a szakszervezettel. Egyre többen élnek ezzel a szabályok kitolását lehetővé tévő eszközzel – mondta az elnök, aki úgy véli, ez nem feltétlenül a munkavállalók ellen való dolog, hiszen ha több a munka, több a pénz is. És mindenki szeret többet keresni.

Ha a kollektív szerződésben erről megállapodnak, akkor nem kényszerről van szó, nem arról, hogy a munkáltató diktál, hanem hogy a dolgozók részéről is elfogadott a dolog.

Készülnek az új bértárgyalásra

A kormány és a szakszervezetek illetve munkáltatói érdekképviseletek közötti hatéves bérmegállapodás keretében csak 2018-ig vannak meg a konkrét számok, azt még nem rögzítették, mennyi lehet majd 2019-ben a minimálbér, a bérminimum és az ajánlott béremelés. A MASzSz már készül az újabb országos bértárgylásra, amire valamikor május-júniusban kerülhet sor, már az új kormánnyal.

Budapest, 2016. február 19.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a szervezet rendkívüli kongresszusán Budapesten, a VDSZ székházában 2016. február 19-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Kell a két számjegyű emelés

A MASzSz két számjegyű keresetnövekedést vár az idei évre is. Kordás szerint ennyi mindenképpen kell ahhoz, hogy Magyarország tudja tartani azt a bérütemet, amit akár a visegrádi országok, akár Európa diktál. Ahhoz, hogy az elvándorlás ne nőjön tovább, hanem jövőképet tudjon biztosítani a magyar munkavállalóknak a gazdaság, ahhoz viszont az eddigieknél is nagyobb arányú béremelés kellene.

Az év hátralévő részében, ha nem is tartható a 13 százalék körüli bérnövekedés, de 10 százalék körüli plusz bérkiáramlással mindenképpen számol a szakszervezet. A három-négyéves tartós két számjegyű bérnövekedésnek a szakszervezet szerint már lehet olyan hatása, hogy talán nem mennek el többen az országból.

Kiemelt képünkön sertést bontó munkások a Kométa 99 Zrt. kaposvári telephelyén 
Fotó: Varga György / MTI 

Tamásné Szabó Zsuzsanna korábbi cikkei
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

US actress Elisabeth Moss poses on May 23, 2017 during a photocall for the tv series 'Top Of The Lake: China Girl' at the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.