Gazdaság
Budapest, 2014. május 9.
Andrea és élettársa, Zoltán áll leendő, X. kerületi otthonukban, egy kőbányai szociális bérlakásban 2014. május 9-én, amelyet a Habitat for Humanity Magyarország, A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Kőbányai Önkormányzat közös, Elsőként lakhatást elnevezésű kísérleti programjában civilek újítanak fel. Andrea és Zoltán 8 éve él a Terebes utcai erdőben egy saját maguk építette kunyhóban.
MTI Fotó: Kallos Bea

Az elmúlt nyolc év lakáspolitikája: szegényeknek semmit, gazdagoknak a mindent

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2018. 04. 08. 09:30

Az Orbán-kormány nem törődik az alacsonyabb, a szegényebb középrétegek, illetve a fiatalok lakhatásával. Pedig lenne rá megoldás, és csak Lengyelországig kellene menniük. Ott a szintén jobboldali-konzervatív kormány idén indítja el a nagyszabású bérlakás-építési programját, amely a szegényebb középrétegeket célozza.
Korábban a témában:

A Fidesz 2010-ben azt ígérte, ha hatalomra kerülnek, nagyszabású épület-korszerűsítési programot indítanak, ezen kívül évi 40 ezer lakást építenek, amelynek 20 százaléka bérlakás lesz a fiataloknak és a szegényebbeknek. Ebből semmi nem valósult meg az elmúlt nyolc évben. Helyette bevezették a gazdagabbaknak kedvező otthonteremtési támogatásokat, míg a szegényebb családokon és a fiatalokon érdemben egyáltalán nem segítettek.

A Fidesz lakáspolitikája, mondhatni társadalompolitikája az, hogy az alsóbb osztályoknak alig ad valamit, a jómódúaknak pedig sokat

– mondta Jelinek Csaba, az MTA KRTK kutatója. Szerinte az otthonteremtés címen futó állami támogatások szinte kizárólag az építőipart és a jobb helyzetű társadalmi rétegeket célozzák, miközben az igazán rászorulókat ebből kiszorították. 2015-ben még azt is elvette tőlük a kormány, amely egyedüli segítségként hozzájuk eljutott: a normatív, lakásfenntartási támogatást és adósságkezelési szolgáltatást. A kormány lakáspolitikája hozzájárult ahhoz, hogy a szegényebb családok még inkább leszakadtak, és tovább nőtt az egyenlőtlenség az elmúlt nyolc évben. Nagyjából 1,5 millió út szélén hagyott emberről beszélünk, mondta.

Nincs megfizethető lakhatás

A megfizethető, méltó lakhatás hiánya azonban nemcsak a nagy szegénységben élőket sújtja, a társadalom jelentős része küszködik ezzel. A lakásállomány leromlott, a fizetések alacsonyak, a társadalom harmada rezsihátralékos. Az albérletárak elszálltak, a fiatalok egyik fő gondja változatlanul a saját lakáshoz jutás. Ha valaki átlagbérből albérletben él, Budapesten a lakhatásra megy el a fizetése nagyjából a fele. Állami lakásépítési program azonban nincs, a lakásépítési támogatások túl sokak számára elérhetetlenek.

Budapest, 2014. május 9.
Önkéntesek dolgoznak egy kőbányai szociális bérlakás felújításán 2014. május 9-én. A Habitat for Humanity Magyarország, A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Kőbányai Önkormányzat közös, Elsőként lakhatást elnevezésű kísérleti programjában két hajléktalan fog a lakásba költözni, akik jelenleg a Terebes utcai erdőben egy saját maguk építette kunyhóban élnek.
MTI Fotó: Kallos Bea
Önkéntesek dolgoznak egy kőbányai szociális bérlakás felújításán 2014. május 9-én
Fotó: Kallos Bea / MTI

A 2015-ben indult csokkal ugyanis egy szűk réteg, a vidéki kis- és nagyvárosokban élő, jobb módú, háromgyermekes családok jártak jól. A GKI tanulmánya szerint az ingatlanárak elszállása elvitte az 1 és 2 gyerekes csokra adható támogatást. Az is beszédes, hogy a csok a költségvetés összes lakhatási célú kiadásának közel felét elviszi (a költségvetésből a csokra idén 101 milliárdot fordítanak).

Ráadásul az összes lakáscélú támogatás döntő része is a gazdagabbakat gazdagította, nemcsak a csok. A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Habitat for Humanity Magyarország számításai szerint 2017-ben összesen 256 milliárdot fordítottak otthonteremtésre, amelynek 82 százaléka a jó helyzetben lévő családokhoz ment, a legrosszabb körülmények között élőkre pedig mindössze 17,7 százalékot fordítottak.

Az alábbi ábrán jól látható, hogy néhány év alatt miként csökkent töredékére a szociálisan célzott tételek aránya az összes lakhatási támogatáshoz képest. Hat év alatt 23,39 százalékról 9,23 százalékra.

Magyarázat: a szociálisan célzott kiadások a harmadiktól a hetedikig sorig tartanak. Például 2017-ben 45,5 milliárdot tettek ki, amely 17,7 százaléka volt a 256 milliárdos teljes lakhatási célú kiadásnak.

Lakáspolitika helyett GDP-növelés van

A családi otthonteremtési kedvezmény valójában egy építőipari és népesedéspolitikai eszköz, ám erősen kétséges, hogy csak emiatt több gyermek fog születni, mondta Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) projektvezetője. Hozzátette: lehet, hogy emiatt nő a GDP, lehet, hogy nem, de szinte biztos, hogy az emberek lakhatásán nem fog segíteni. Szerinte a lakhatási válságból a széles középrétegeknek szóló, állami bérlakásprogrammal lehetne kitörni.

Legyenek megfizethető bérlakások, az állam járuljon hozzá az építésükhöz, és az önkormányzatokkal és a munkaadókkal szálljon be a bérleti díjak kiegészítésébe. Ezzel nőne a társadalmi mobilitás is, mert az emberek oda költöznének, ahol munkát kapnak. Az elnéptelenedett településeket is fel lehetne így virágoztatni

– mondta Párdi.

A lakhatás, a lakásfenntartás megnövekedett költségeit számos család képtelen biztosítani, számukra a szociális bérlakás-ellátás az egyetlen tisztességes lakhatást nyújtó megoldás. Pillanatnyilag azonban sem a drága piaci bérlakásokból, sem a többségében rossz minőségű szociális bérlakásokból nincsen elég, a kettő között pedig gyakorlatilag nincsen kínálat.

Új bérlakások pedig alig épülnek. Ami elszórtan épül, az is önkormányzati beruházás, illetve multicégek munkásszállói. Becslések szerint jelenleg 300 ezer szociális bérlakás hiányzik országosan. Az ingatlanfejlesztőknek főként lakásokat éri meg  építeni, az áfa itt csökkent, a bérlakásokra, kollégiumokra továbbra is 27 százalék. Piaci körökből úgy hallottuk, négyzetméterenként havi 4 ezer forintos bérleti díjért érné meg a fejlesztőknek az általuk épített bérlakásokat hasznosítani. Miközben az elfogadható bérleti díj Budapesten maximum 1000-1500 forint lenne.

Győr, 2016. október 5.
Frank Eszter és kislánya a mai napon átadott új szociális bérlakásuk konyhájában Győrben 2016. október 5-én. Ezen a napon tizennyolc 50 négyzetméteres, 1,5 szobás új építésű szociális bérlakást adtak át a város egyik lakóparkjában, összesen 330 millió forint értékben. A lakások bérleti díja húszezer forint alatt van.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Frank Eszter és kislánya szociális bérlakásuk konyhájában Győrben 2016. október 5-én
Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Nincs egységes lakáspolitika

A lakhatásba sok minden beletartozik, amelyeket egységesen kellene kezelnie az államnak. A kormánynak ma nincs olyan terve, amely tartalmazná az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat, a legfontosabb támogatási eszközöket, és azok hozzávetőleges éves keretösszegét, mondja Párdi.

Bár a kormány használ lakáspolitikai eszközöket, ezek részben más célokat szolgálnak. Miközben támogatja a cégeket, hogy albérlethozzájárulást adjanak dolgozóiknak, ezt a cafeterián keresztül kínálja, és a maximális összeg évente csak 86 ezer forint lehet.

Ide tartozik, hogy az állam támogatást ad ugyan kollégiumok bővítésére, felújítására, miközben a tíz évre tervezett építések duplája is kevés lenne ma. Illetve az is, amikor a kormány további adókedvezménnyel segíti a befektetői célú lakásvásárlást, ami hozzájárul az albérletárak elszállásához. Vagy: a magáncsőd elvileg jó irány lenne, de a feltételei nálunk rendkívül szigorúak, gyakorlatilag meg is bukott, az újraszabályozásáról egyelőre nincs hír.

Állami lakástámogatások

Az első Fidesz-kormány 2000 februárjában hirdette meg a lakástámogatási programját, amely alapvetően szocpolból és kamattámogatásból állt. Utóbbi a lakáshitelezést segítette, és hatalmas terhet jelentett a költségvetésnek. A szocpol formája is sok visszaélésre adott lehetőséget. Szocpolra, kamattámogatásra nyolc év alatt 1469 milliárd forintot költött az állam, de a kamattámogatás terheit 2020-ig nyögni fogja a költségvetés, az Állami Számvevőszék jelentése szerint. A szocpolt a Bajnai-kormány – a válság miatt – 2009-ben felfüggesztette, illetve differenciáltabbá tette a kamattámogatást, 170 milliárddal enyhítve abüdzsé terheit. 2011-ben a Fidesz visszaállította a “félszocpolt”, 2014-ben pedig, eredetileg egy népesedés ösztönző csomag részeként, elhatározta annak reformját. Bár a népesedési csomagból nem sok minden lett, a családi otthonteremtési kedvezmény végül 2015-ben startolt, és összességében a jómódú három gyermekesek jártak jól vele.

Egy csoknyi pénzből el lehetne kezdeni

Egy jó lakástámogatási rendszerrel az államnak évente körülbelül 30-40 ezer családot kellene helyzetbe hozni, hogy új lakást tudjanak vásárolni vagy építtetni. Tavaly mindössze 14 ezer körüli újlakás épült, és bár az ingatlanfejlesztők bizakodóak, idén összesen 37 ezer lakás épülhet, főként a gazdagabbaknak. Ez közelíti a kívánt fejlődést, de kérdés, mi lesz, ha a lakásáfa 2020-ban visszaáll a 27 százalékra.

Szakértők szerint, egyetlen csoknyi (100 milliárd forint) közpénzből úgy lehetne kiterjeszteni az állami bérlakásprogramot, amely az alacsonyabb, illetve szegényebb középrétegek számára is valódi segítséget jelentene.

Budapest, 2010. szeptember 22.
Egy elkészült lakás egyik szobája. Az otthonteremtési program keretében a XIII. kerület, Zsinór utcában 70 lakásos bérházat épít a kerület. Az átlagban 53 négyzetméteres lakásokhoz garázs, illetbe kocsibeálló is tartozik. A lakásokat várhatóan november végén vehetik birtokukba a lakók.
MTI Fotó: Balaton József
Képünk illusztráció
Fotó: Balaton József / MTI

A TLE szerint 100 milliárdból 7 100 darab, rászorulóknak, fiataloknak kiadható szociális bérlakás építése vagy 14 300 darab rossz állapotban lévő lakás teljes felújítása lenne megoldható. Ezzel akár 40-60 ezer rossz lakáshelyzetben lévő ember problémáját lehetne enyhíteni.

A lengyelek pont ezt csinálják

Lengyelországban a lakáspolitika önálló terület, önálló célokkal, és ez meg is látszik a fejlődésükön. Náluk történelmi okok miatt is, viszonylag sok szociális bérlakás áll rendelkezésre az alacsony jövedelműeknek. És a tervek szerint, idén indul el egy nagyszabású bérlakásépítési program, kifejezetten a középső rétegeket célozva.

A lengyel kormány a szociális lakásokra nem jogosult, ugyanakkor a lakásépítési hitelek felvételéhez túl alacsony jövedelmű családok számára szánja a programot. 

A lényege, hogy a felépült bérlakás – rendszeres lakbértérítés esetén – 30 év után a bérlő tulajdonává válhat. A bérlakásokat a család nagyságát, jövedelmét is figyelembe vevő pontrendszer szerint ítélik oda. Abban tér el az eddigi lengyelországi programoktól, hogy nem az egyéni lakáshitelek törlesztéséhez, hanem egy állami pénzalapból ad támogatást az építőipari cégeknek, más támogatások mellett. A program a lengyel társadalom 30-40 százalékát érinti.

Összehasonlításul: a lengyeleknél is jobboldali, konzervatív kormány van hatalmon, és a lakástulajdon aránya a teljes lakóállományhoz képest is hasonló (a lengyeleknél 85 százalék, nálunk 94). A lengyel példa jól mutatja, egy jobboldali kormánynak nem kell feltétlenül szociálisan érzéketlennek lennie az elesettek, rászorulók iránt, úgy, mint azt Magyarországon láthatjuk. Nem véletlen, hogy a hazai ellenzéki pártok sokkal igazságosabb lakáspolitikát ígérnek választóiknak, mint azt az elmúlt nyolc évben tapasztalhattuk.

Kiemelt képünk illusztráció
Fotó: Kallos Bea

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nyíregyháza, 2016. december 9.
Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsőbokorban 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.