Gazdaság
Image: 73344334, Áder János köztársasági elnök a Tolna megyei Belecska faluban látogatja meg a helyi gazdaságot, amelyet közmunkások működtetnek, Place: Belecska, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

A kormány lecsippentett 62 milliárdot a dolgozók járulékaiból az év végi pénzköltéshez

24.hu
24.hu

2018. 02. 07. 12:01

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja, hogy az állam az adófizetők pénzéből, a foglalkoztatás javítását, a munkanélküliség kezelését és a képzési rendszer fejlesztését segítse elő. Ehhez a fő bevételi forrás a foglalkoztatottak után fizetett adók és járulékok. A Policy Agenda (PA) azt vizsgálta meg, hogy az elmúlt nyolc évben mire is ment el ez a forrás.
Korábban a témában:

A munkánk után járó jövedelem egy részét az állam adók és járulékok formájában elvonja. Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék egy része, valamint a szociális hozzájárulási adó szintén évente megállapított része az egyik ilyen jellegű bevételi forrás. A másik pedig a szakképzési hozzájárulás teljes egésze. Ezekből, illetve az Európai Uniótól kapott visszatérítésekből „működik” a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.

Az NFA három feladatot kell, hogy ellásson. Egyrészt a már munkanélküliek számára támogatást kell nyújtania a munka kereséséhez (kiegészítve egy átmeneti pénzügyi segítséggel), másrészt a helyi foglalkoztatási krízisek kezelését, új munkahelyek létrehozásának ösztönzését kell biztosítania. A harmadik feladata pedig a szakképzéshez, átképzéshez szükséges források biztosítása, a programok menedzselése.

Azt, hogy mennyi az Alap pontos bevétele, az éves költségvetésben határozzák meg. Valójában azonban semmilyen köze sincs ahhoz, hogy mennyien dolgoznak, vagy mennyi a munkaadók, munkavállalók befizetése, szögezi le a PA.

Sőt ezen túlmenően a bevétel azt sem követi, hogy éppen nő-e a foglalkoztatottak száma, vagy csökken. Pedig ez azért lenne logikus, mert ha többen dolgoznak, akkor több adót, és járulékot fizetnek be, ezért nagyobb lehet a foglalkoztatási alap bevétele, amiből további hatékony programokat lehetne indítani. Ahogy láthatjuk, bár 2010-hez képest – elvileg – 700 ezerrel többen dolgoznak, közben a bevételek az idei tervek szerint csupán 7 százalékkal nőttek.

Hova mennek a pénzek?

2010 és 2017 között a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 345 milliárd forintról 460 milliárd forintra nőttek. Elsőre úgy tűnik, hogy ezen a terülten erősített az Orbán-kormány. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy mintegy 270 milliárd forinttal költöttek el többet közmunkára, mint a kormányzás kezdetekor, akkor látszik, hogy jelentősen eltolódtak a belső arányok.

A közmunka kiadásainak – főként ha a mai formájában nézzük – „munkaerőpiaci eszközként” történő elszámolása a PA véleménye szerint problémás. A közfoglalkoztatás ugyanis alacsony hatékonysággal juttat vissza a „normál” munka világába dolgozókat, sőt, sok esetben inkább onnan szívta el a munkaerőt. Mindenképpen a rendszer torz működését jelenti, hogy a munkanélküliség kezelésére a kormánynak ez idáig a közmunka az egyetlen érdemi válasza, jegyzik meg. Ugyanis miközben 2010-ben 223 milliárd forintot költöttek el álláskeresési támogatásra, és aktív munkaerőpiaci eszközökre, ez 2017-ben már csupán 158 milliárd forint volt.


Egy kicsit más perspektívából szemlélve: amikor munkaerőpiaci járulékot fizetünk, akkor arra „vásárolunk” biztosítást, hogy munkahelyünk elvesztése esetén segítséget kapjunk az államtól. Ehhez hozzájárul valamelyest az Európai Unió is, mondhatjuk átvállal valamit a biztosítási díjunkból. Az állam, miután beszedi ezt a 241 milliárdot (2017-ben), ebből valójában csak 158 milliárd forintot költ ránk. A maradék összeg egy részét átirányítja a közfoglalkoztatásra. Mondhatja persze az állam azt, hogy a „biztosítási csomag” része a maximum három hónap álláskeresési támogatás, valamint utána a közmunka. Kérdés azonban az, hogy az állampolgár tényleg ezt a csomagot szeretné-e az adójáért cserébe?

Munkaerőhiány van, akkor mi a probléma?

Logikus felvetés, hogy most, amikor munkaerőhiány van, miért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni? Egyrészt egy hatékony foglalkoztatási rendszernek nem csak abban van szerepe, hogy aki munkanélküli, annak állást keressen. Fontos a foglalkoztatás színvonalának (jobb bérek, jobb munkakörülmények) erősítése is. Ennek kapcsán pedig érdemes még egy számadatot elővenni.

  • Szakképzési hozzájárulás címen az állam 42 milliárd forintot szedett be 2008-ban (a gazdasági válság kitörésének évében), és szakképzési és felnőttképzési programokra 36,2 milliárd forintot költött el.
  • 2017-ben már 80 milliárd forintot sikerült beszedni, és csak 30 milliárd forintot elkölteni. Azaz megmaradt egy 50 milliárd forintnyi összeg, amit nem a beszedés indokaként nevesíthető feladatra költött el az állam.

A másik probléma a közmunka-centrikusság, azaz, hogy helyi munkaerőpiaci válsághelyzetek még munkaerőhiány esetén is keletkeznek. Sőt éppen emiatt is alakulhatnak ki gyárbezárások, termelési üzemek áthelyezése, hiszen ha nincs olcsó munkaerő, akkor az összeszerelő egységek elvándorolhatnak. Ezeket a kríziseket az államnak tompítania kell. Ha a beszedett pénzeket inkább közmunkára költi el, és – bár csökken a közmunkakassza 2018-ban – nem a foglalkoztatási intézményrendszer erősítésére és szakképzésre, akkor védtelenebbek lesznek a dolgozók.

Arról nem is beszélve, hogy 2017-ben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 62 milliárd forinttal többet szedett be, mint amit minden munkaerő-piaci programra elköltött. Ez a fennmaradó összeg volt a teljesen más célú év végi kormányzati pénzköltés egyik forrása. Azaz még azt sem lehet mondani, hogy a foglalkoztatottak után befizetett járulékok összege a közmunkára költődött volna el. Sokkal inkább egyházi támogatásra, sporttámogatásra, és további más, előre nem tervezett programokra.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Man with eyeglasses drinking water from plastic bottle in the city

Mérgező anyag szivárog a műanyag palackokból

Kommentek

WASHINGTON, DC - OCTOBER 24:  U.S. President Donald Trump listens to Director of Communications for the White House Public Liaison Office Omarosa Manigault during an event in the Oval Office of the White House October 24, 2017 in Washington, DC. President Trump honored the eight winners of the National Minority Enterprise Development Week Awards Program during the Oval Office event.  (Photo by Alex Wong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.