Gazdaság
Budapest, 2017. április 21.
A MÁV egyik közfoglalkoztatottja dolgozik a Föld napja alkalmából a MÁV és a helyi önkormányzat, illetve a Széchenyi Egyesület a MÁV XIV. és XVI. kerületi vasúti területein rendezett közös hulladékgyűjtő akciójában a Szuglói körvasút sor-Csömöri út-Drégelyvár út kereszteződésében lévő felüljárónál 2017. április 21-én.
MTI Fotó: Marjai János

Éhbérért dolgoztat az állam, mert megteheti

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2017. 11. 25. 14:00

Korábban a témában:

Bár nem szabályos, sokszor előfordul, hogy közintézmények nem veszik fel munkaviszonyba a náluk dolgozókat, hanem közfoglalkoztatottként szerződnek velük. Van, aki bölcsészdiplomával a helyi kis könyvtárat viszi, egyedül. Más a földhivatalban dolgozik, ahol rajta kívül is vannak még közfoglalkoztatottak, és közülük néhányat „előléptettek” idővel közalkalmazottá. Megalázó nem csak a státusz megtagadása, hanem a bér is, hiszen a közfoglalkoztatottak egy külön, a kötelező legkisebb bérnél alacsonyabb bérkategóriába tartoznak.

Mint a táblázatból is látszik, a bérkülönbség jelentős a „rendes” foglalkoztatottakhoz képest. A teljes bérköltségben pedig jókora a megtakarítás, ha közfoglalkoztatottal látnak el egy feladatot. Két minimálbéres vagy bérminimumos alkalmazott helyett három ember is belefér a büdzsébe, ha közfoglalkoztatottként alkalmazzák.Vagyis ahol közfoglalkoztatottakkal látják el részben vagy egészben a közfeladatokat, ott jó sokat spórolhatnak a közintézmények azzal, hogy nem kell megadniuk a minimálbért sem.

Nincs limit

Milyen megfontolás alapján dönthetnek a különböző állami intézmények, hivatalok úgy, hogy egyes betöltendő állásaikra közfoglalkoztatottként vagy rendes állásba vesznek-e fel jelentkezőt? – kérdeztük a Belügyminisztériumtól. Az idevágó jogszabály felsorolja azokat a feladatokat, amelyekre közfoglalkoztatottakat lehet alkalmazni, tehát az ellátandó feladatkör egyértelműen meghatározza, hogy alkalmazható-e arra közfoglalkoztatott – válaszolta a tárca. Azt is rögzíti a jogszabály, hogy nem lehet olyan feladatokra közfoglalkoztatottakat alkalmazni, amelyekre a törvény közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyt ír elő.

Ezen túl az intézményeket nem korlátozza semmi, és nincs olyan kvóta sem, hogy a  dolgozók hány százaléka lehet közfoglalkoztatott – tudtuk meg. Ugyanakkor a foglalkoztatónak nincs lehetősége elbocsájtani, majd közfoglalkoztatottként visszavenni a munkavállalókat, illetőleg korábbi munkavállalók helyén közfoglalkoztatottakat alkalmazni – szögezte le a tárca.

Miért nem veszik fel őket rendes állásba?

De ha már adott egy álláslehetőség, adott az alkalmas (egyébként közfoglalkoztatható) jelentkező, akkor miért nem veszik fel őt rendes állásba, talán takarékossági megfontolásból? Erre a felvetésre a tárca azt írta, hogy a közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyhoz kötött tevékenységek/munkakörök esetében az állami szervek senkit nem foglalkoztathatnak közfoglalkoztatási jogviszonyban.

Rákérdeztünk arra is, előfordul-e, hogy olyan embereket vesznek fel közfoglalkoztatásban az adott feladatra, akik egyébként nem alkalmasak erre, és esetleg ez indokolja-e az alacsonyabb bért. A belügy erre megismételte: a közfoglalkoztatottak nem láthatnak el olyan feladatokat, mint a közalkalmazottak, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban állók. Hozzátették továbbá, hogy eltérő feladatok mellett nem indokolt az egyenlő bérezés.

De akkor hogy lehet a közfoglalkoztatottból közalkalmazott?

Kíváncsiak voltunk még arra, hogy van az, hogy egyes állami hivatalokban/intézményekben először csak közfoglalkoztatottnak vesznek fel valakit, később meg lehet belőle rendes foglalkoztatott. Mintha próbaidőnek használnák a közfoglalkoztatást.

Amennyiben valamely állami szervnél közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyhoz kötött munkakörökben megüresedik egy státusz, akkor természetesnek tűnik, hogy elsősorban olyan alkalmazottat vesznek fel, aki korábban más munkakörben és jogviszonyban (közfoglalkoztatotti) bizonyította, hogy nagyobb követelményeket támasztó és nagyobb felelősséggel járó munkakört is el tud látni – így a válasz.

Amit azért kicsit furcsálltunk. Mert ezek szerint a közfoglalkoztatott mégiscsak alkalmas lehet arra, hogy státuszt kapjon. Holott pár bekezdéssel feljebb azt írták, nem láthatnak el olyan feladatot, mint a közalkalmazottak, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban állók. A próbaidőre vonatkozó feltételezésünkre pedig semmit nem reagáltak. Azaz nem is cáfolták.

Márpedig mint a jogaszvilag.hu cikke is írja, a Munka Törvénykönyve által is nevesített egyenlő bánásmód követelménye alapján

  • kizárólag a próbaidő okán nem lehet kevesebb a munkavállaló bére.

Jogos ok kell ahhoz (például szakmai tapasztalat), hogy a munkavállaló munkabérét próbaidő letelte után emelje a munkáltató. És a Munka Törvénykönyve azt is írja, hogy

  • alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.

A kettőből következik, hogy próbaidőre is.

Rengeteget spórolhatnak a közfoglalkoztatottakon

A belügy legutóbbi jelentése szerint kevés híján 190 ezer közfoglalkoztatott volt. Nem kaptunk választ arra, mennyit spórol azon az állam, hogy ezeknek az embereknek nem fizeti meg munkájukért legalább a minimálbért. De leegyszerűsítve a számítást (csak nyolc órás közfoglalkoztatást, illetve minimálbéres munkát figyelembe véve) az jön ki, hogy havi több mint 10 milliárd forint, éves szinten pedig csaknem 130 milliárd forint lehet az államnál a megtakarítás.

Arra szintén nem kaptunk választ, hogy az állam miért nem veszi fel ezeket az embereket rendes munkaviszonyba. A kérdéscsokorra adott válaszban a kormányzati propaganda köszönt vissza: az állam azért alkalmazza a közfoglalkoztatást, hogy munkalehetőséget biztosítson azok számára, akik képesek és akarnak dolgozni, de az elsődleges munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni. A közfoglalkoztatás feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása, illetve annak megakadályozása, hogy elszakadjanak a munka világától. Hozzátették: a közfoglalkoztatás a munkatapasztalat megszerzése/megőrzése mellett a passzív szociális segélyezésnél magasabb jövedelmet biztosít az abban résztvevő álláskeresőknek. Azt nem emelték ki, hogy viszont kevesebbet, mint a kötelező legkisebb bér.

De miért nem kapják meg a minimálbért?

Csath Magdolna közgazdász nemrégiben azt nyilatkozta, egyetért azzal, hogy létrejött a közfoglalkoztatási program, hiszen azok az emberek kerültek bele, akik már hosszabb ideje nem tudtak valamiért elhelyezkedni. Az pedig sokkal jobb, ha valaki bármilyen értelmes feladatot, munkát végez, mintha semmit sem tudna kezdeni az életével. Azonban találkozott ő is olyan humán végzettségű értelmiségivel, aki könyvtárban, vagy múzeumban dolgozik, de csak közfoglalkoztatottnak vették fel, megalázóan alacsony bérért.

Miért nem kapja meg az illető a minimálbért? Spórolásból? – tette fel a kérdést. Mivel már több olyan dolgozóval is összefutott, akinek valamilyen humán felsőfokú végzettsége volt, és közfoglalkoztatotti bérért a teljes állású kollégákkal azonos munkát végzett, ő is azt valószínűsítette, hogy az egész mögött egyfajta költségmegtakarítás is lehet.

Van, ahol szabad nem megadni a minimálbért

Felvetettük neki, mégis helyes gyakorlatnak tekinthető-e az, hogy az állami intézményekben a közfoglalkoztatásra hivatkozva szabad nem megadni a minimálbért, vállalkozásoknál viszont kötelező, pedig ez a kisvállalkozásoknak esetleg nehézséget okozhat.

A közgazdász nem tartja méltányosnak, hogy a közfoglalkoztatottaknak kevesebbet fizethetnek ugyanazon munkáért, mint a teljes munkaidőben, állami alkalmazottként foglalkoztatottnak, úgy véli, nem kevesen lehetnek, akik alkalmasak lennének más munkára is, mint mondjuk árkot ásni, vagy utcát csinosítani.

Pocsékolásnak tartja, hogy ezek az emberek nem jutnak értelmes munkához.

Ha őket sikerülne értékteremtő munkalehetőséghez segíteni, azzal nem csak az egyének nyernének, megbecsülést, rendes fizetést, életcélt, kitörési, fejlődési lehetőséget. Az egész ország is nyerne: a nagyobb hozzáadott értéket termelő munka javítaná a gazdaság termelékenységét. Erre kellene véleménye szerint időt, energiát és pénzt áldozva tervet kidolgozni. Helyi szinten.

Kiemelt kép: MTI/Marjai János

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Tiborcz-Istvan-Orban-Viktor(960x640).jpg (Array)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.