– tudta meg a 24.hu.
Ez derül ki a hivatal pénzügyi ajánlásából, amelyet az Európai Bizottságnak tett, és amelyet – két évig tartó vizsgálatának eredményével egyetemben – megküldött a magyar hatóságoknak is.
Kormányközeli forrásból úgy értesültünk, hogy az OLAF-ot vezető Nicholas John Ilett által még karácsony előtt ellenjegyzett dokumentumok rég megérkeztek a Miniszterelnökségre. Lázár János kancelláriaminiszter azonban egyelőre nem hajlandó beszámolni a megállapításokról. Pedig azok igencsak súlyosak.
Az Elios nyerőszériájának csúcsán, 2014-ben és 2015-ben összesen több mint 11 milliárd forint árbevételt produkált és tulajdonosainak több mint egymilliárd forint osztalékot fizetett. Az uniós csalás elleni hivatal azonban nem a családi gyarapodás okán kezdett vizsgálódni. Annyi derül ki a dokumentumokból, hogy „különböző forrásokból” kapott információkat, amelyek szerint befolyásolhatták a pályázati eljárások eredményét, különösen egy mérnöki tanácsadó céggel, a Sistrade Kft.-vel való összejátszás révén.
Leegyszerűsítve: a Sistrade a projektek előkészítésén dolgozott az uniós támogatásokra jogosult önkormányzatoknak, az Elios nyert ezeken a pályázatokon, ő lett a munka kivitelezője. A két társaság pedig összekapcsolható korábbi tulajdonosaikon, Tiborcz Istvánon és Hamar Endrén keresztül – erre jutott az OLAF is számos korábbi tényfeltáró cikkhez hasonlóan.
A két iskolai jóbarát az Elios-tulajdonos Green Investment & Solutions Kft.-ben közösködött, Hamar 2013 januárja és áprilisa között volt tulajdonos-ügyvezető, azután pedig az Orbán Viktor legidősebb lányával, Ráhellel 2013 őszén összeházasodó Tiborcz vette át tőle a stafétát és 2015 áprilisáig ő jegyezte a társaságot. (Addig, amíg az egyik építőipari üdvöske, a WHB-tulajdonos Paár László egyik cége át nem vette a Green Investmentet.)
Akkor is, ha a piacon úgy tudják, nem értelmi szerzőként került képbe.
A csalás elleni hivatal a környezet és energia operatív program keretében megvalósított harmincöt közvilágítás-korszerűsítési projektet vizsgált, ezekben az Elios vagy fővállalkozóként vagy konzorciumi tagként szerepelt. Miután nyert a 2009 szeptemberében, illetve 2012 decemberében épületenergetikai fejlesztések és a közvilágítás korszerűsítése, valamint a 2014 szeptemberében a közvilágítás energiatakarékos átalakítása címen meghirdetett pályázatokon.
Az OLAF-vizsgálat a 2009-es csomagban még csak szabálytalanságokat talált a közbeszerzések során, például lényegesen megváltoztatták a pályázati felhívás tartalmát, ám erről nem értesítették az összes pályázót.
Később súlyosbodott a helyzet, a 2012-es pályázatok kapcsán már alkalmatlan ajánlatok befogadása, a LED-lámpák feltételezett élettartamáról szóló fals dokumentáció is előkerült. Fennakadt az OLAF olyan elemeken is, hogy a beruházást követő 15 évre fix áron kellett szerződni a fenntartásra, holott az ilyen szerződéseket célszerű piaci áron megkötni. Diszkriminatív műszaki előírásokra, az irányított eljárás nyomaira is bukkant az OLAF, a 2012-es pályázatok kapcsán pedig egyenesen „csalási sémáról” tesz említést. Ebből olyasmi bontakozik ki, hogy a költségbecslést valótlan adatok alapján, mesterségesen felduzzasztották, a kiírást pedig úgy irányították, hogy az a kivitelező nyerjen, amelyik kapcsolatba hozható az önkormányzati tenderek tanácsadó cégével.
A kormányzat még adós az Elios-Tiborcz ügyben érdemi nyilatkozattal, egyelőre Kovács Zoltán kormányszóvivő közleményével kellett a nyilvánosságnak beérnie. Tájékoztatása szerint a 2004 óta folyó közvilági fejlesztéseket 2015-16-ban egyszer már vizsgálták, és a magyar hatóságok a mostani kérésnek is eleget tesznek. Állítása szerint „az OLAF vizsgálata a Bajnai–kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti”.
Ami a Bajnai-kormány szerepét illeti, a 2009-es csomagból mindössze három projekt akadt fenn az OLAF szűrőjén és ezekből félmillió euró támogatásmegvonást szorgalmaz. Azt viszont nem említette a közlemény, hogy
