A jövő évi költségvetés jelenleg is zajló vitája közben a Policy Agenda – a zárszámadási, illetve a költségvetési törvények – alapján azt vizsgálta meg, hogy az elmúlt tizenhat évben mennyi jutott az állami működésre, a jóléti kiadásokra és a gazdasági feladatokra.
Az elemzés a fő funkcióknál egyértelmű különbségeket tárt fel az Orbán-kormány és előző szocialista-liberális kabinet között, amikor azt vizsgálta, arányaiban mire, mennyit költöttek az adófizetők pénzéből.
Ez sokkal inkább értékválasztási kérdéseket mutat, semmint azt, hogy ki és hogyan kormányoz (ez utóbbi sok tekintetben szubjektív kategória).
Csak olyan éveket elemeztek, amelyeket teljesen egy kormány határozott meg. Kormányváltásnál a választási évet nem vették alapul, a 2016 és 2018 közötti időszaknál pedig csak tervezési adatot használtak.
Drágább lett az állam
Ebből az látszik, hogy a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányhoz képest a Fidesz arányaiban jóval többet költ az állam működtetésére, miközben a jóléti kiadásokat nagyon lefaragta. Az Orbán-kormány nagyjából annyival emelte a törvényhozásra, végrehajtó szervekre, pénzügyi, költségvetési tevékenységre, szolgáltatásra fordított kiadásokat, amennyivel csökkentette az államadósságot.
Miközben minden 1000 forintból 152 forint ment el a második szocialista-liberális kormányzás idején az állam közvetlen működtetésére, az államadósság fizetésére 82 forint. A mostani négy évben ugyan 62 forintra lement a hitelek „költsége”, de 174 forint elmegy az államra.
Szembeötlő az átrendeződés a jóléti és a gazdasági funkció között. Már 2010 és 2014 között is jelentősen csökkent az oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra költött összegek aránya, és ez a tendencia azóta is folytatódik.
Állítsuk meg Brüsszelt?
Ezzel szemben nőttek a gazdasági funkcióra jutó kiadások, amit a Policy Agenda azzal magyaráz, hogy az unió felzárkóztatási pénzeit gazdasági programokra és nem a nagyobb ellátórendszerek modernizációjára költi a kormány.
2018-ban az európai uniós programokra költött pénzek a teljes kiadási oldal 12%-át jelentik, ez az arány 2009-ben 6,4% volt. Ami különösen érdekes, hogy 2018-ban a várható EU-s költések kb. 21%-a megy a humánerőforrásra, és a többi direkt gazdasági beruházásokba.
Bözsi néni, sport lett a jólétből
Részletesebben elemezve a jóléti funkciók költéseit kiderül, hogy egyetlen terület nyert: a sport és szabadidős tevékenységek, szolgáltatások támogatása. (Még úgy is, hogy a költségvetés sajátos összetétele miatt az elemzés nem számolt a TAO-pénzekkel, amely becslések szerint 75,5-85,5 milliárd átirányítását jelenti.) Így nézve a sport területén elköltött összegek aránya jövőre 2,6-szor nagyobb lesz, mint az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt (2009-ben) volt.
Ezzel párhuzamosan a jóléti funkciók minden területén csökkent az adófizetők pénzéből az adófizetőkre fordított összegek aránya. A Policy Agenda kiemelte, hogy az Orbán-kormány szinte fű alatt csökkentette ezen rendszerek kiadásainak arányát. A jóléti szolgáltatásoknál (nyugdíjak, szociális ellátások) forrást akart kivonni, ami a mostani négy évben azt jelentette, hogy az összes kiadás 30%-a alá csökkentek ezek a kiadások.
