Gazdaság

Hiába a munkaerőhiány, bizonyítvány nélkül bajos munkába állni

Roland örült, hogy végre munkát kapott, bejelentettet, az ország nyugati felén, ahol a szállást is biztosítják majd neki. Jó érzéssel töltötte el, hogy nem kell tovább feketén dolgoznia, mert az nagyon nem szerette. Ám aztán jött a hideg zuhany: a munkáltató azt mondta neki, ha nem tudja bemutatni a bizonyítványát, akkor nem veszik fel. A NAV-nak ugyanis tavaly január óta be kell jelenteni a felvett emberek bizonyítványainak adatait.

Roland nyolc általánost végzett, a bizonyítványa pedig elkeveredett valamelyik költözésnél. Az iskola nem tudott másolatot adni neki. Ám annyit megtett, hogy a jegyeket kimásolta a naplóból, és sorszám is volt a dokumentumon. Igaz, nem olyan formátumú volt, mint egy bizonyítványé.

Roland nem érti, hogy miközben hatalmas a munkaerőhiány, miért tart érvényben a kormány egy olyan intézkedést, amely ennyire hátráltathatja a kétkezi melósok elhelyezkedését.Tavaly, a bevezetés után írtunk róla, milyen nehézségeket okoz a frissen bevezetett bizonyítvány-bejelentési kötelezettség a munkahelyeken. És azt is: nemigen várható változás. Azt is kiderítettük azonban, hogy a NAV nem szankcionálhat, ha a felvételkor nem írják be a bizonyítvány adatait, mert a dolgozó nem tudja, vagy nem akarja bemutatni azt.

Roland esetéből kiindulva kíváncsiak voltunk, mi a helyzet most, ezért megkérdeztünk néhány céget, HR-st, könyvelőt. Meg az illetékeseket arról, marad-e az előírás.

A takarítóknál most is gondot jelent

Erika több takarítócégnek könyvel, végzi a munkaügyi bejelentéseket is. Nála a mai napig rendszeresen előfordul, hogy a jelentkező nem tudja bemutatni a bizonyítványát. Többségük 8 általánost vagy annyit sem végzett. A takarításban is jelentős a munkaerőhiány, így örülnek, ha van jelentkező.

Erika tehát nem problémázik azon, ha nincs meg a bizonyítvány, főleg ha a próbamunkán kiderült, kész főnyeremény az új ember, olyan jól takarít. Mit csinál ilyenkor? Beírja mindenkinek a 8 általánost és bepipálja, hogy a „végzés ismeretlen”. Úgy tudja – helyesen –, hogy bírságolni nem lehet, még a rossz adatszolgáltatásért sem. Szakképzetteknél ez nemigen jelent problémát – az egyik cégénél például technikusokat foglalkoztatnak, ott minden jelentkező hozza a bizonyítványát.

Illusztráció (MTI / Koszticsák Szilárd)

A „nincs” is lehet megoldás

A Fővárosi Csatornázási Műveknél a potenciális dolgozók szinte 100 százalékban be tudják mutatni a bizonyítványt felvételkor. Ezt el is fogadják a jelentkezők. Kivétel, ha a potenciális munkavállaló nem rendelkezik bizonyítvánnyal, és a betöltendő munkakörhöz nem is szükséges képzettség.

A cégnél az a bevett eljárás, hogy ha jogszabály előírása alapján a munkakör betöltéséhez konkrét szakképzettség/végzettség szükséges, akkor nem lehetséges  eltekinteni a bizonyítvány vagy a másolata bemutatásától. Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén viszont ha a jelöltnek nincs bizonyítványa, akkor a NAV iránymutatása alapján az adatszolgáltatás megfelelő rovatába a “nincs” szót írják be.

A Sparnál eleinte nehéz volt megértetni

A jogszabály bevezetésekor nagyon nehéz feladat volt az újonnan belépő kollégákkal megértetni, hogy miért kell a felvételkor rögtön bemutatni a képzettségről, végzettségről, szakképesítésről szóló igazolásokat, hiszen a korábbi gyakorlat szerint ezeket a papírokat elég volt a belépést követően átadni – írta megkeresésünkre a Spar.

Konfliktusuk abból nem adódott, hogy a kolléga esetleg nem szerette volna leadni a bizonyítványait, hiszen az interjúztatáskor, illetve a felvételkor mindig tisztázzák, hogy adott munkakör ellátásához milyen végzettségekkel, ismeretekkel kell a jelöltnek rendelkeznie. És magától értetődik, hogy ezeket a megfelelő dokumentumokkal bizonyítania is kell.

Ahol mindenkinek van bizonyítványa

A Tescónál nem volt probléma, vagy fennakadás a bizonyítványbemutatás miatt – amikorra a felvételre sor kerül, be tudják mutatni a bizonyítványt a jelentkezők. Csupán a nyári iskolai szünet okozhat esetleg hosszabb átfutási határidőt a dokumentumok másolatának beszerzésénél.

A cégnél egyébként a törvényi előírásokra hivatkozva nem veszik fel azt, aki nem hoz bizonyítványt, vagy másolatot. Ez azonban nem jellemző, mindössze 1-2 ilyen esetről tudnak a korábbi időszakból.

A Lidl Magyarországtól szintén azt a visszajelzést kaptuk, hogy nem volt problémájuk az előírással összefüggésben.

Eddig is elvárták

A Hankook Tire HR-osztályának tájékoztatása szerint nálunk mindig is követelmény volt a szükséges bizonyítványok bemutatása, tehát nem a rendelet hatására követelik meg. Ebből még sosem volt gond náluk. A MÁV-nál és a MÁV-Startnál is hasonló a helyzet: a munkaviszony létesítésének alapfeltétele a legmagasabb állami iskolai végzettség, illetve a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb szakképesítések bemutatása. És ez így volt már 2016 előtt is.

Ők is csak abban az esetben létesítenek munkaviszonyt, ha a munkavállaló az iskolai végzettsége(ke)t igazoló dokumentumo(ka)t bemutatta.

Illusztráció (MTI / Máthé Zoltán)

Hallgat az NGM és a NAV

A bizonyítványt egyébként azért kell a NAV-hoz bejelenteni tavaly óta, mert a kormány, illetve az NGM a beküldött adatok segítségével szeretne pontosabb képet kapni a munkaerőpiacról, például a pályaelhagyókról, a hiányszakmákról.

Tavaly februárban az NGM munkaerőpiacért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter azt mondta, hogy a szakterület továbbra is fenntartja véleményét, miszerint a törvénymódosítás szerinti javaslat előnye, hogy a valós munkaerőpiacon forgó munkavállalók képesítési adatairól tud információkat biztosítani, amely segíti a munkaerő-piaci helyzetkép pontosítását.

A bevezetés óta eltelt 15 hónap, megkérdeztük hát a Nemzetgazdasági Minisztériumot, milyen gyakorlati haszna volt az intézkedésnek. Gondoltuk, az első éves tapasztalatokat talán már összegezték. De válasz sürgetésre sem érkezett. A NAV-ot szintén kérdeztük tapasztalataikról, de ők sem reagáltak. Kérdéseinket március 22-én küldtük el.

Elégedetlen a Miniszterelnökség?

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) azt a visszajelzést adta a 24.hu-nak, hogy hozzájuk is számos Rolandéhoz hasonló eset híre jut el, mármint hogy bizonyítvány híján nem akarják felvenni a dolgozót. De általában a józan ész felülkerekedik, és beírják a nyomtatványba, hogy az iskolai végzettség adata nem áll rendelkezésre.

Megerősítették, hogy miután “hozott” információról van szó és annak átadását a jogszabály nem írja elő a munkavállalónak az nem kérhető számon a munkáltatón, bírság sem szabható ki.

Ruszin Zsolt alelnök tudomása szerint a Miniszterelnökség – hivatalos álláspontjától eltérően – elégedetlen és napirenden tartja a témát, miután az NGM-től az állítólagos ötletgazda Odrobina László helyettes államtitkár januárban távozott. Kérdeztük a Miniszterelnökséget is, többek között arról, tényleg elégedetlenek-e, de ők is az NGM-hez irányítottak.

Ruszin szerint a NAV-nál is össze-vissza ténykednek. Az egyik intézkedésük az volt, korlátlan számú végzettség bejelentésére teszik alkalmassá a nyomtatványt, a másik meg, hogy kijelentik, hogy azért bírságolható mégis a munkáltató, mert csupán egyetlen, a munkakörhöz szükséges végzettség bejelentése szükséges – mondott példát.

A csúcs az, hogy a nyomtatványon az iskolai végzettség adata nem helyesbíthető, pedig a NAV is elismerte, hogy a FEOR és egyéb adatok mellett ennek is korrigálhatónak, kiegészíthetőnek kellene lennie – tette hozzá.

Már eddig is voltak adatok

Ruszin Zsolt elmondta, hogy az MKOE részéről találkozót szervezett még tavaly Cseresnyés Péterrel. Ahogy visszaemlékszik, ennek során az államtitkár szenvtelenül, a munkáltatóknak okozott pluszadminisztráció kapcsán az empátia teljes hiányát mutatva kommunikált. Jól láthatóan kedvére való volt a saját körébe tartozó adminisztráció növelése és hallani se akart arról, hogy az állam által (papíron) rendelkezésre álló képzettségi, végzettségi adatokat esetleg az állam feldolgozza és azokból vonjon le a NAV adataival szinkronizált adatbázisban oktatáspolitikai következtetéseket – számolt be benyomásairól az alelnök.

Az MKOE elnökségi tagjaival egyetértésben úgy látják, hogy az eredménytelen intézkedés hatályon kívül helyezését fogja javasolni a kormány az Országgyűlésnek.

Az alelnök pedig személy szerint úgy gondolja, nem véletlen, hogy az NGM “hallgat” arról, milyen adatbázis épül és az hasznosítható-e, miközben a kormány üléseire magalapozott oktatáspolitikai döntéseket kellene előterjeszteni. Enélkül a szakképzés “vaktában hadonászik”.

(Kiemelt képünk illusztráció. MTI / Balázs Attila)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik