Szerdán egyeztetnek a közszféra szakszervezeti tömörülései és a kormány képviselői a bérhelyzetről – emlékeztetett a Népszava. Eddig a kormány nem sok hajlandóságot mutatott a közszférában a bérek emelésére. A kötelező béremelések okozta bértorlódás egyes ágazatokban szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a vállalkozókat.
Vége az olcsó munkaerő csábításának
A lap szerint nagyjából egyetlen dologban értenek egyet a kormányzat, a munkavállalók és munkaadók képviselői: vége az olcsó munkaerő csáberejének Magyarországon is. Ma már sikerült a visegrádi 4-ek között is a bérlista legaljára leküzdenie magát hazánknak. Az átlagbérekben a lemaradás eléri a 30 százalékot. Néhány éve még Szlovákiából jártak át tömegével dolgozni például az esztergomi Suzuki-gyárba, hamarosan azonban hazánkból indulhat roham a nyitrai Jaguár-összeszerelőbe, ahol 1225 eurótól (árfolyamtól függően 370-380 ezer forinttól) indulnak a fizetések.
A kormány éveken át az alacsony magyar bérekkel csalogatta a befektetőket, akiknél viszont a több tucat szempont között csupán egy volt a bér, de talán fontosabb az adott ország adórendszere és kiszámítható gazdaságpolitikája.
A MASZSZ az állami és a versenyszférában tevékenykedő szakszervezetek számára 15 százalékos béremelési ajánlatot javasolt. Ezt a mértéket több éven át szeretné megtartani az érdekvédő szervezetek szövetsége – írta a lap.
Mint hétfőn írtuk, például az állami közlekedési cégeknél is hatalmas gondot jelenthet a bértorlódás és sokba kerülhet a béremelés. A feszültségeket jól jelzi, hogy mint pénteken írtuk, az FKF-nél a bértárgyalások kellős közepén kirúgták a szakszervezeti vezetőket.
