Az EB hétfőn vonta vizsgálat alá az új lengyel különadót, és megtiltotta a beszedését, amíg az eljárás le nem zárul. Brüsszel szerint az adó ellentétes lehet a burkolt állami támogatást tiltó európai uniós szabályozással.
Az adó ugyanis progresszív: havi 17 millió zloty (1,2 milliárd forint) alatti árbevételnél nulla az adókulcs, havi 17 és 170 millió zloty között 0,8 százalék, havi 170 millió zloty fölött 1,4 százalék. A sztori ismerős, nálunk is ez volt a baj a kiskereskedelmi különadóval, majd az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal is.
S annak ellenére, hogy a lengyelek tulajdonképpen minket másoltak, a kormány nagy reményeket fűzött az ő adóötletükhöz. Januárban legalábbis a kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy:
Ha kedvezően alakul a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó sorsa, annak mintájára a jövő évi költségvetés tavaszi tervezésekor olyan intézkedés születhet hazánkban, mely az arányosabb közteherviselés és a piaci erőviszonyok kiegyenlítődése érdekében újabb adónemet vagy díjfizetési kötelezettséget ró a nagy forgalmú áruházláncokra.
Csak azért is adóztatnak
A lengyel miniszter bejelentette: a kereskedelmi adó más formáját előíró jogszabály 2017 januárjától lépne életbe, a jövő évi lengyel költségvetést ennek megfelelően módosítják. Az új törvényt – melynek részleteit a miniszter nem árulta el – a lengyel kormány keddi ülésén vitatják meg, majd a parlament elé terjesztik.
Szalamacha szerint a kiskereskedelmi adó behajtásának felfüggesztése nem lesz hatással az idei költségvetés teljesítésére. A szeptembertől érvényes, a kiskereskedelmi adó behajtását előíró, most felfüggesztett törvénytől évi 1,5 milliárd zlotyt (0,35 milliárd euró) érő költségvetési bevételt vártak.
A lengyelek politikai döntésnek látják
A miniszter úgy értékelte: az EB “tisztán politikai döntés” alapján indította el az eljárást, “támogatva ezzel a nemzetközi nagy cégeket, melyek kerülik a lengyelországi adófizetést”. Rámutatott: a lengyel kiskereskedelmi adó megfelel az EB által szorgalmazott alapelvnek, miszerint az adót ott kell fizetni, ahol a nyereség képződik.
Azt, hogy a brüsszeli testület az adó progresszív formáját burkolt állami támogatásnak értelmezte, Szalamacha úgy kommentálta: a progresszív adózás “az adórendszerek egyik állandó eleme, mely figyelembe veszi az adózóna a cég fejlődésétől függő fizetőképességét.”
