A parlament júniusban a jövő évi adótörvényekkel együtt megszavazta a cafeteria-szabályok átszabását is, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy 2017-től évi százezer forintig készpénzt adjanak cafateria gyanánt, ráadásul kedvezményes adózással. Egységnyi nettóbér kifizetése ma annak majdnem duplájába kerül a munkáltatóknak, ehhez képest a készpénz-cafeteria adóterhe csak 34,51 százalék.
Mézesmadzag
A gond csak az, hogy mint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc is mondta lapunknak, hogy ha az évi legfeljebb 100 ezer (havi maximum 8333) forintos juttatást megkapja a dolgozó a számlájára a fizetésével együtt, akkor ez hamis képzetet kelt benne: mintha az egész pénz ellátási alap lenne (nyugdíj, táppénz). Pedig a cafeteriás pénz nem lesz az. És éppen ez az, ami miatt hátrányba kerülhet a dolgozó ahhoz képest, mintha bért kapott volna.
Történik mindez a kormány ötletére. Úgy, mintha egyáltalán nem gondolnának bele abba, mi lesz, ha a dolgozók nyugdíjba kerülnek. Varga Mihály például azt mondta június elsején, hogy a százezer forintos készpénzbeli juttatáshoz mind a négymillió hazai munkavállaló hozzájuthat. Vagyis az ellen sincs kifogásuk, hogy az összes dolgozónak kevesebb legyen majdan a nyugdíja, mint amennyi a számlájára kapott pénz alapján járna neki, ha azt bérként fizette volna a munkáltató.
Béremelés helyett lehet sláger a készpénz-cafeteria
Fata László cafeteria-szakértő nem látja akadályát annak, hogy a jövő évi emeléseket (minimálbér és bérminimum kivételével) készpénz-cafeteriában adják a cégek. (Hiszen a bérajánlás, a béremelés a minimumon túl nem kötelező a munkáltatókra nézve.) Amivel annyiban sérülnek a dolgozó érdekei, hogy mint említettük,
Pozitív hatásként azt is elképzelhetőnek tartja még, hogy a zsebbe fizetéseket (vagy azok egy részét) tereljék át a kifizetők a készpénz-cafeterián keresztül legális útra.
Igaz, ettől a dolgozó biztosítotti alapja szintén nem nő.
Ezt is figyelembe véve nagy kérdés, hogy a fekete pénzes nulla adófizetés helyett bevállalják-e foglalkoztatók a 34,51 százalékos közterhet. Erre vonatkozóan nehéz bármit is jósolni.
Bruttó vagy nettó?
Úgy tudni, a munkáltatók 80 százaléka bruttóban adja a cafeteriát, amiből az következhet, hogy ugyanezt teszik majd a készpénz-cafeteriával is. Fata Lászlóék felmérése szerint is a többség bruttóban adja a juttatást, igaz, az arány náluk kicsit másképp jött ki: idén 47 százalék adta bruttóban, 42 százalék nettóban és 11 százalék vegyes formában (utóbbi azt jelenti, hogy nem a teljes közterhet hárítják át a dolgozóra, csak egy részét).
Abban is szabad keze van egyébként a munkáltatónak, hogy melyik juttatást adja bruttóban, és melyiket nettóban, nem kell, hogy egységes legyen a kép.
Ha nagy a bérnyomás
Innen kiindulva azoknál a cégeknél, akiknél nagy a munkaerőhiány, jelentős a bérnyomás, vagyis ahol feltételezhetően kifejezetten a béremelés helyett/mellett adnák a kápé-cafeteriát, azoknál lehet, hogy megéri majd nettóban adni a juttatást, hogy minél több készpénzt kapjon a dolgozó.
Fata lászló szerint elképzelhető az is, hogy a készpénzes juttatást a választható cafeterián kívül adja a munkáltató (kvázi béremelésként). Vagyis még a differenciálás lehetősége is adott. Akkor is, ha nem bérről van szó, hanem csupán juttatásról. És akkor is, ha a kormány álláspontja szerint (mint Tállai András miniszterhelyettes kifejtette)
a cafeteria készpénzesítése nem jelenti annak béresítését.
Fata László tapasztalata szerint egyébként a cégek még nem nagyon foglalkoztak a készpénz-cafeteriával. Az értelmezés, tervezgetés már zajlik, de nem születtek meg még a döntések arról, hogyan épül majd be jövőre ez a juttatás a többi közé.
Visszaélhetnek vele?
A hatályos szabályok szerint ugyanis a cafeteria nem válthat ki a munkabért. A munkáltató tehát nem csökkentheti a munkabért, és adhat helyette készpénzes cafeteriát. Van azonban olyan félelem, hogy elbocsátják majd az embereket, és alacsonyabb bérezésűeket vesznek föl helyettük, akiknek a bérét kiegészítik a készpénzes cafeteriával.
Nyilván sok becsületes munkáltatónak ez eszébe sem jut majd, ám ügyeskedők mindig vannak, s a Fidesz most szélesre tárta előttük a kiskaput. Viszont az ellenzéki párt szerint csak úgy lehetne az ügyeskedést kivédeni, ha a juttatás mindenkinek járna.
A kockázatokra a kormánypárti Magyar Idők is figyelmeztetett: mi van például akkor, ha az ötletes vállalkozások az alapbér egy részét áttolják a kedvezményes kategóriába? A kormány célja ugyanis nem ez. Hanem az, hogy új, nem hagyományos eszközzel segítse a béremelést. Azt ugyanis senki nem akarja elhallgatni, hogy a fizetések terén bőven van hová fejlődnie az országnak.
Ebbe nem szabad belemenni
De visszaélhet-e a készpénzes cafeteriával a munkáltató? Erről Vida Sándor munkajogászt kérdeztük. Tényleg megtörténhet-e, hogy a munkáltató a bér egy részét áttolja a készpénz-cafeteriára, hogy a fizetendő adóban megtakarítást érjen el?
Ez úgy lehetséges, ha a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel módosítja a munkaszerződést, alacsonyabb bérre. Simán rádumálhatja erre a dolgozót a munkáltató azzal, hogy ő költséget csökkent, a dolgozónak meg összességében nem lesz kevesebb a pénze, amit megkap.
A munkajogász azonban óva intené a dolgozókat attól, hogy egy ilyen szerződésmódosítást aláírjanak. Fata László cafeteria-szakértő megerősítette, erre akár év közben is lehetőség van.
Vagyis akármikor mondhatja azt a munkáltató, hogy nincsen annyi bevétele, amint amennyivel tervezett, és emiatt megvonja a cafeteriát. Akkor pedig a módosított munkaszerződésben lévő alacsonyabb bér marad csak a munkavállalónak.
Amikor kockázatos lehet a trükközés
És mi a helyzet akkor, ha a dolgozók nem mennek bele a bércsökkentésbe? Emiatt nem mondhat fel nekik a munkáltató. De rendes felmondással igen. És felvehet helyettük olyan embereket, akiknek kevesebb bért ad, és mellé készpénz-cafeteriát.
A bejelentésekből, bevallásokból ellenőrizhető a létszám és a bérek is, és ha ilyen esetben pert indít a kirúgott dolgozó, jó eséllyel meg is nyerheti. Szóval itt eléggé kilóg a lóláb.
Minimálbéren és nem sokkal felette
Akik nincsenek veszélyben ilyen szempontból, azok a minimálbéresek és a bérminimumon foglalkoztatottak, hiszen az ő bérüket a kormány határozza meg (jó esetben a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyetértésben), és abból nem lehet levenni, és cafeteriásítani, mert ők csak a kötelező minimumot kapják.
Viszont akik ennél valamennyivel többet keresnek (mondjuk már most annyit, mint amennyi a jövő évi minimálbér lesz), azoknál van rá esély, hogy a következő évben ne kapjanak béremelést, hanem helyette készpénzcafeteriát. Ami ugyan nem számít bele sem a nyugdíjba, sem a táppénzbe.
Amikor semmi nem védi a munkavállalót
És mi a helyzet a határozott idejű szerződésnél, ami mostanában eléggé gyakori megoldás? A határozott idejű munkaszerződés atipikus foglalkoztatási forma, amire speciális szabályok vonatkoznak – mondta a munkajogász. Hosszabbítani legfeljebb háromszor lehet, utána határozatlan idejűvé kell hogy váljon.
Ha még hosszabbítható a határozott idejű szerződés, akkor ezt bizony kihasználhatja a munkáltató: mondhatja azt, hogy a következő időszakra kevesebb bért ad, plusz készpénz-cafeteriát.
Nem védi a dolgozót ebben a szituációban semmi.
A részmunkaidős foglalkoztatás szintén atipikus foglalkoztatási forma, határozatlan idejű, de nem teljes munkaidős, a cafeteria pedig időarányosan jár. Ennél a foglalkoztatási formánál ugyanaz lehet a probléma, mint a határozott idejű szerződésnél: felmondhatják rendes felmondással, és felvehetnek mást, kevesebb bérért.
