72 214 forint. Ennyit költött idén az első félévben havi átlagban egy magyar a KSH friss fogyasztási statisztikája szerint.
Úgy, hogy sokaknak nincs is ennyi bevételük havonta. Hiszen a kétmillió körüli minimálbéres mindössze 68 775 forintot visz haza nettóban (ha nincs gyereke/nem tudja igénye venni a családi adókedvezményt). Ha pedig az illető közmunkán van (mintegy 200 ezer fő), akkor még ennél is kevesebbel, nettó 52 ezer forint körüli összeggel kell beérnie. Szóval ők azok, akik legfeljebb csak álmodhatnak holmi átlagos összegű fogyasztásról.
Többszörösét költik a gazdagok, mint a szegények
A statisztikában is látszik egyébként, hogy hatalmas a szakadék szegények és gazdagok között. Az alsó jövedelmi ötöd (a legszegényebbek) költése például az átlagos költésnek alig több mint a fele (56,8 százalék = 41 022 forint), a felső ötödé (a legnagyobb jövedelműek) pedig az átlag majdnem kétszerese (186,2 százalék = 134 437 forint). Ez egyben azt is jelenti, hogy a leggazdagabbak több mint háromszor annyit költenek fogyasztásra (termékekre és szolgáltatásokra), mint a legszegényebbek.
De az átlagon belül ennél durvább különbségek is meglapulnak. Például a ruházkodásnál, lakberendezésnél, közlekedésnél, ahol több mint négyszeres, a vendéglátásnál, szálláshelyi szolgáltatásnál, ahol majdnem hatszoros, és kulturális és szórakozási kiadásoknál, ahol több mint nyolcszoros a különbség. Utóbbi szolgáltatásokra az átlagos magyar havi 3681 forintot költ, míg a legszegényebbeknek a kikapcsolódásra csak 1237 forintnyi jut, a leggazdagabbak 12 675 forintjával szemben.
Rezsiharc
Lakásfenntartásra és háztartási energiára egy főre vetítve havi 16 471 forint megy el átlagban a magyar háztartásokban. A legszegényebbeknél az átlag ennek mindössze 63,9 százaléka (10 525 forint), viszont e legmódosabbak költése 168,6 százalékon áll (27 770 forint/fő/hó).
Az alsó ötöd azonban így is a költései több mint negyedét fordítja a rezsire, míg a felső ötöd csak alig több, mint 20 százalékát.
Enni csak kell
Beszédes még az élelmiszerköltés is (élelmiszer és alkoholmentes ital jeligére), havi átlag 19 267 forintot tesz ki. A legszegényebbeknél ennek 68,7 százaléka jut étkezésre (13 236 forint), a leggazdagabbaknál pedig 145,3 százalék (27 995 forint) – látjuk, előbbinek több mint duplája az utóbbi.
Az alsó ötöd egyébként jövedelmei 32 százalékát költi étkezésre, a felső ötöd azonban csak 21 százalékát (az átlag 26,7 százalék).
A KSH azt tapasztalta, hogy minél kedvezőbb jövedelmi helyzetben volt egy háztartás, annál többet költött élelmiszerre, és annál drágább termékeket vásárolt a különböző élelmiszer-kategóriákon belül. A másik, ami szembetűnő, hogy a legszegényebbek az átlagosnál jóval több olcsó, és kevésbé egészséges táplálékot fogyasztanak (pl. gabona- és kenyérféléket, olajakat, zsírokat, burgonyát), mert másra nem futja nekik. A gazdagabbaknak pedig több gyümölcs, zöldség, hús és hal jut az asztalukra.
A költésekből az is világosan látszik, hogy melyek az ország legszegényebb és legmódosabb térségei – a keleti és déli országrész pl. nem éri el az átlagos fogyasztási szintet. A budapesti havi fogyasztási átlag viszont közelíti a százezer forintot ( 96 767 forint), a községekben azonban ennél 40 ezer forinttal kevesebbel kénytelenek beérni az emberek (átlagban 59 938 forintot költenek havonta).
