A hvg.hu beszámolója szerint a fellépést lemondta Lázár János, a Miniszterelnökség irányítója, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és halasztást kért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Csányi Sándor beszédében feltette a kérdést: mennyire fenntartható a gazdasági növekedés és a fogyasztás bővülése? Meglátása szerint a növekedés, mind a fogyasztás, mind a beruházások tempója csökkenni fog.
A banki hitelezést támogatja az alacsony kamatkörnyezet, ma forintban annyiért lehet hitelhez jutni, mint régen devizáért. Viszont magasak a költségek, amit Csányi azzal magyarázott, hogy nagyok a bankrendszer terhei, sok az adminisztratív kötöttség, például a fedezetet nem lehet érvényesíteni – írja a hvg.hu. A hiteldíjat a körülmények határozzák meg – emlékeztetett Csányi hozzátéve: pénz bőven van, az OTP Bank kész ezer milliárd forrást kihelyezni, ha van kinek és van mire.
Úgy látja: a vállalati hitelezés a válság óta eltelt időben nem volt olyan mélyponton, mint amilyen helyzetben jövőre lehet. Jelezte: gyors élénkülésre nem kell számítani, átlagosan 5,3 százalékos növekedés várható, és 2020-ra érjük el a nemzetközileg szokásos szintet.
Keményen bírálta az állam beavatkozását a banki szektorba és abba, hogy a vétlen bankokkal téríttette meg a kormány a banki és brókercsőd áldozatait.
Kiemelte: amikor az ügyfelek drágállják a hitelt, számba kell venni, hogy a betétbiztosítási alapban 146 milliárd forint volt, a befektetési alapban 12 milliárd, a stabilitásiban 2 milliárd, ez azonban elment a csődökre. Még akkor is a vétlen bankokkal fizettették meg az okozott károkat, amikor ők a csődveszélyre már felhívták az illetékesek figyelmét – mondta. A szektor konszolidációjára az állam 136 milliárdot költött, ám amikor némelyik csődbe jutott, a 115 milliárdos kárt nem a szektor állta, hanem azt is a vétlen pénzügyi szereplőknek kellett összeadniuk – méltatlankodott Csányi Sándor.
