A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegéből számolt külső pénzügyi többlet a szezonálisan megtisztított adatok szerint 2864 millió eurót (871 milliárd forintot) tett ki az idei első negyedévben, és elérte a negyedéves GDP 11 százalékát – közölte honlapján csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A magas finanszírozási képesség további emelkedésében fontos szerepe volt a kiemelkedő mértékű áruforgalmi egyenlegnek, amelynek kiigazítatlan értéke 1577 millió euró, a szezonális hatásoktól megtisztított értéke pedig 1409 millió euró volt.
Elemzők: a tavalyinál magasabb lehet idén a folyó fizetési mérleg többlete
Az első negyedéves adatok alapján idén a 2014-es, 4,1 milliárd eurónál mintegy 50 százalékkal magasabb, 6,4-6,5 milliárd euró lehet a folyó fizetési mérleg többlete a Takarékbank és az ING elemzői szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy látványosan javult a folyó fizetési mérleg. A többlet a várakozásokhoz közeli mértékű, 1,98 milliárd euró volt az első negyedévben, ami közel 780 millió euró javulást jelent az egy évvel ezelőtti 1,2 milliárd euróhoz képest.
A tőkemérleg 1 milliárd eurót meghaladó többletével együtt a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 2,99 milliárd euró, szezonálisan kiigazítva a GDP 11 százaléka volt, ami történelmi rekord – hívta fel a figyelmet a szakértő. A folyó fizetési mérleg javulása Suppan Gergely szerint a külkereskedelmi többlet látványos növekedésének köszönhető, mivel az áruforgalom többlete egy év alatt 576 millió euróval 1,577 milliárd euróra emelkedett.
Noha idén a fogyasztás élénkülésére lehet számítani, ennek importnövelő hatását ellensúlyozzák a javuló európai gazdasági kilátások, valamint további feldolgozóipari kapacitások felfutása. A tavalyinál lényegesen alacsonyabb olajárak pedig mintegy 2 milliárd euróval növelhetik a külkereskedelem többletét, így a folyó fizetési mérleg többlete idén 6,4 milliárd euróra emelkedhet a tavalyi 4,1 milliárd euróhoz képest – emelte ki Suppan Gergely.
Úgy vélte, hogy a külső finanszírozási képesség a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg jelentős többlete miatt meghaladhatja a 9 milliárd eurót, valamint a GDP 9 százalékát, így idén látványosan csökkenhet a bruttó és nettó külső adósság. A bruttó külső adósságot a devizahitelek forintosítása és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önfinanszírozási programja is jelentősen csökkentheti. A mérséklődő külső adósság és alacsonyabb kamatok hatására pedig középtávon javulhat a jövedelmek egyenlegének hiánya. A jelentősen csökkenő külső adósságmutatók miatt pedig csökken a hazai gazdaság sérülékenysége, ami javíthatja a kockázati megítélést, és a hitelbesorolási kilátásokat is – írta Suppan Gergely.
Balatoni András, az ING vezető elemzője az MTI-nek elmondta: rendkívül magas a fizetési mérleg többlete, a szezonálisan kiigazított adat jobb lett, mint várták. Emlékeztetett arra, hogy a külkereskedelmi mérleg adat már tudható volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábban közzétett számaiból, a mérlegtöbblet bővülését elsősorban a Suzuki termelésének jelentős felfutása segítette.
A szakértő szerint emellett nem elhanyagolható az olajár csökkenésének szerepe sem, ami az importot sokkal olcsóbbá tette, így a külkereskedelmi többlet tovább tudott emelkedni a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedése ellenére is. Összességében tehát az autógyárak, valamint a cserearány alakulása támogatta a többlet növekedését.
Balatoni András szerint kedvezőtlen, hogy nagyon lelassult a közvetlen működőtőke-beáramlás az első negyedévben: mindössze 178 millió euró volt, míg egy évvel ezelőtt majdnem egymilliárd, a tavalyi utolsó negyedévben pedig több mint 2,5 milliárd euró.
A vezető elemző 6,5 milliárd euró többletet vár a folyó fizetési mérlegben az idén.
