Az előző ciklusban Orbán Viktor meghirdette a munkaalapú gazdaságot, mint célt, amit most továbbvinne. De azóta emelte a tétet, 5 millió munkahelyet, teljes foglalkoztatottságot ígért. Ami tényleg jól hangzik, kár hogy a rendelkezésre álló számok alapján képtelenség.
A másik probléma pedig az, hogy egy friss statisztika szerint pont akikre leginkább alapozhatna a miniszterelnök, vagyis a fiatalabb korosztály és az iskolázottabb réteg az, akinek elege lett az itthoni körülményekből, ezért kivándorolt. Kérdéses tehát, lesz-e elég olyan képzett magyar munkaerő, aki továbbra is itthon képzeli el a jövőjét.
350 ezer külföldön dolgozó magyar, és aki ebben nincs benne
A pár napja publikált felmérés szerint 2013 elején 350 ezren lehettek, akik kivándoroltak Magyarországról. És ebben a számban nem voltak benne azok, akik egy Magyarországon is jelenlévő külföldi cég telephelyén dolgoztak (ők 90 ezren lehetnek). Sem azok, akik naponta ingáztak Ausztriába, illetve egy évnél kevesebb időt töltöttek külföldön. Valamint az a nagyjából 110 ezer ember sem volt benne, akik már dolgoztak ugyan kint, de amikor az adatfelvétel volt, éppen itthon voltak. No meg azok sem, akik 2013 eleje óta vándoroltak ki, kezdtek el ingázni vagy csak egyszerűen mentek ki dolgozni.
De ennél pontosabb becslés sincs, mert nem egyszerű kideríteni, hányan lehetnek a kitántorgott magyarok – derül ki a SEEMING kutatásból, amely a különböző fellehető migrációs adatokat is felhasználta, illetve új módszereket is bevetett a minél pontosabb becsléshez.
Ezt is vizsgálták
A cél érdekében a már régóta rendszeresített KSH-s nagymintás reprezentatív munkaerő-felméréshez hozzácsaptak például egy kivándorlásról szóló kérdésblokkot. Itt a gond az volt, hogy az emberek eléggé bizalmatlanok voltak, és ezekre a kérdésekre nem válaszoltak szívesen.
A kivándorolt 15-74 évesekről kérdeztek (háztartástagokról, azok testvéreiről), és csak azokról szereztek így tudomást, akiket ténylegesen megneveztek. Ezért maguk a kutatás készítői is azt mondták, hogy valószínűleg alábecsülték a kivándoroltak számát. Viszont az 1989 és 2013 között kint maradtak összetételére megbízható becslést mutat szerintük a kikérdezés eredménye.
Figyelembe vették még a fogadóországok tükörstatisztikáit is, és támaszkodtak a GKI és a Népességkutató Intézet adataira is. Ezenkívül a lakcímnyilvántartás alapján is kutattak.
Erre jutottak
A lakcímnyilvántartás alapján 335 ezer olyan 18-49 év közötti volt, aki életvitelszerűen nem élt Magyarországon. S mivel a háztartások kikérdezéséből az derült ki, hogy a 18-49 év közötti korosztály teszi ki a 15-74 év közötti kivándoroltak 88 százalékát, így 381 ezer lehetett a 15-74 közötti kint élő magyarok létszáma. Ehhez még hozzájött 10 százalék 15 év alatti, és 74 év feletti. Vagyis 424 ezer kivándorolt magyar élhet a világon, függetlenül attól, hogy mikor ment ki. A háztartások kikérdezéséből azt is tudták, hogy legfeljebb 19 százalék egy éven belül vette az irányt külföldre, ebből következik, hogy 343 ezren lehetnek, akik ennél régebben. Vagyis akiket kivándoroltnak lehet tekinteni.
A másik oldalról közelítve, az európai tükörstatisztikákból az derült ki, hogy 280 ezer magyar élt kint legalább egy éve. De mivel ők csak a kivándoroltak 80 százalékát tették ki, így a teljes kivándorolt létszám 350 ezer fő lehetett.
Vagyis mindkét megközelítéssel hasonló eredményre jutottak. Akkor, 2013 elején. És a 350 ezer főben nem voltak benne, akiket már említettünk. De kik is mentek ki?
Leginkább a fiatalok és az iskolázottabbak húztak el
Kicsivel többen mentek ki a férfiak, mint a nők közül.
Ami nem túl biztató a jövőre nézve, hogy negyedük 30 év alatti, 63 százalékuk pedig még nem töltötte be a 40-et.
Vagyis a legjobb munkavállalási korban vannak, átlagéletkoruk 33 év, ráadásul többségük még családalapítás előtt áll. Ha minden bejön nekik kint, munka (a kivándoroltak 84 százaléka dolgozik), család, akkor kétséges, hogy hazajönnek-e.
Ami szintén nem sok jót jelent, hogy a kivándoroltak között jelentősen magasabb a diplomások aránya, mint az összlakosságon belül. De a kitelepült érettségizettek aránya is meghaladja a magyar átlagot.
Viszont akinek legfeljebb nyolc általánosa van, azok csak harmada, negyede annyian vették az irányt külföldre, mint amilyen arányt itthon képviselnek a népességen belül. A szakmunkások aránya pedig összességében azonos.
Hazajönnek-e?
A hazatérési szándékokról is érdeklődtek a háztartási kikérdezésnél. Az itthon maradt családtagok szerint a kivándoroltak 25 százaléka mondta azt nekik, hogy nem akar hazajönni, és csupán 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy visszatér. A többiek bizonytalanok voltak, vagy nem volt információjuk a válaszadáshoz.
Az is kiderült, minél régebben van kint valaki, annál kevésbé valószínű, hogy hazajön. Érdekes módon azonban a 2009 után kiköltözők több mint fele volt bizonytalan ebben a kérdésben. Közülük csak 10 százalék mondta azt, hogy biztosan kint marad (többségükben azok, akik Amerikába mentek). Az idősebbek maradnának, a fiatalok azonban bizonytalanok, felük még nem döntött. Körükben 14-14 százalék volt a biztosan maradók, és a biztosan hazatérést tervezők aránya.
A mérleg
A kutatás azt is megállapítja, hogy Magyarország a térségen belül még az alacsonyabb kivándorlási rátájú országok közé tartozik.
Amennyiben a születési ország szerinti ENSZ-adatokat vesszük alapul, akkor jól látszik, hogy keleti szomszédainkhoz képest nagyobb a népességmegtartó erőnk. Ám a növekvő elvándorlást nálunk nem ellensúlyozza növekvő bevándorlás.
És itt kanyarodnánk vissza Orbán Viktor munkaalapú társadalmához.
Ténylegesen alig nőhetett a hazai a munkahelyek száma
Annak már utánajártunk, hogy a tervezett egymillió új munkahelyből mintegy 400 ezer lett az előző ciklusban a KSH statisztikája szerint. Amelyben benne vannak a külföldön dolgozók is. Akik a most ismertetett felmérés szerint ugye legalább 350 ezren vannak. Igaz, korábban is voltak kivándoroltak. A SEEMING 2011-es kutatása szerint Európában még csak 200 ezer kivándorolt magyar volt, és ha őket szintén 80 százaléknak vesszük, akkor összesen a világon 250 ezren lehettek. Vagyis három év alatt alsó hangon is legalább százezerrel nőtt a kivándorolt magyarok száma.
És a 400 ezres növekedésben benne vannak még a közmunkások is, akikből a legutóbbi statisztika szerint augusztusban 200 ezren voltak. Így pedig már 100 ezerre olvad a tényleges (nem közmunkás és nem külföldi) új munkahelyek száma. Ha pedig hozzávesszük azokat is, akik ugyan nem legalább egy évig, de hosszabb-rövidebb ideig külföldön dolgoztak, illetve azóta vándoroltak ki, akkor lehet, hogy le is nullázódik a foglalkoztatottság növekedése. Vagy egyenesen mínuszba szalad. Pontosat nem tudni.
Mintha nem lenne elég vonzó
És ha kivándorlók között arányaiban több a képzett, akkor az itthonmaradottaknál meg lassan, de fokozatosan csökkenni fog az arányuk. Maga Orbán Viktor is azt mondta nemrégiben, hogy két-három év múlva már az lesz a fő kérdés, kik fognak dolgozni és akik dolgoznak, azok milyen minőségű munkát végezhetnek majd. Egyetértünk.
A Népességtudományi Kutatóintézet becslése szerint a migrációt is beszámítva 2060-ra 7,3 millióra csökkenhet az ország népessége. Migráció nélkül megállnánk valahol kicsivel 8 millió alatt. Vagyis a kivándoroltak száma addigra már a 700 ezret közelítheti. Tehát a kutatóintézet szerint is egyre erőteljesebb lehet a migráció. Persze mondhatják erre, ugyan, hol lesz 2060-ra a mostani kormány!
De ha addig is a legjobb munkaképes korban lévők és az iskolázottabbak hagyják el leginkább az országot, és a kivándorlás olyan gyorsuló ütemben folytatódik tovább, ahogyan mostanában tapasztalható volt, no és nemigen jönnek haza, akik kimennek, valamint máshonnan sem igen jönnek hozzánk, akkor valóban gond lesz. Sőt, már most gond van. Mintha nem bíznának az emberek a munkaalapú gazdaság modelljében, amit az előző ciklusban hirdetett meg a miniszterelnök. Vagy nem találnák elég vonzónak.
