Pénzügy

Kétharmad szívesen dolgozna külföldön

Sőt, Magyarországon a 30-as korosztály több mint fele nyitott az új életre. Lehet, hogy a legtehetségesebbek örökre elmennek.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada a legnépszerűbb célországok a Boston Consulting Group és a The Network világméretű kutatása szerint, amelyben a magyarországi partner a Profession.hu volt.

A több mint 200 ezer álláskereső megkérdezésével lezajlott vizsgálat arra is rávilágított, hogy a világon sokfelé a pénzbeli javadalmazáson túl egyre nagyobb figyelem irányul az egyéb juttatásokra.

Kétharmad kötné az útilaput

A világon minden három álláskereső közül kettő hajlandó lenne külföldre költözni egy állás kedvéért. Ez a meglepően magas arány sokat elárul a munkaerőpiac átalakulásáról – derül ki a friss kutatásból.

Különösen magas a külföldi munkavállalásra nyitottak aránya a fejlődő gazdaságú országokban, valamint azokban, ahol politikai bizonytalanság tapasztalható és néhány olyan országban is, amelyekre ez nem jellemző.

Például Svájcban a megkérdezettek több mint 75 százaléka, Ausztráliában több mint 80 százaléka és Hollandiában több mint 90 százaléka azt mondta, fontolóra venné, elköltözzön-e más országba dolgozni – olvasható a mobilitásról és munkavállalási preferenciákról szóló „Decoding Global Talent” című kutatás beszámolójában.

Az USA a legvonzóbb célpont

A BCG és a The Network 189 országban kérdezte meg az álláskeresőket, hogy milyen tényezők motiválják őket, és mely országokba költöznének szívesen. Az Egyesült Államok vezeti a szóba jöhető külföldi munkavállalási célországok listáját, a felmérésben megkérdezettek 42 százaléka tartja vonzó úti célnak.

Ezt követi a másik két angolszász ország: Nagy-Britannia és Kanada, amelyet a megkérdezettek 37 százaléka, illetve 35 százaléka jelölt meg. A lista első tíz helyén lévő többi ország között van Németország, az erős gazdasággal rendelkező európai országok, továbbá azok, amelyeknek markáns a kulturális vonzereje.

A pénz nem a legfontosabb?

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása arra vonatkozik, mitől érzik általában motiváltnak magukat az emberek a munkahelyükön. Noha a pénz továbbra is számít, a kutatás erős bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az egyéb juttatások már fontosabbak, mint a szigorúan anyagi szempontok.

A munkahelyi elismerést valamennyi megkérdezett az első helyen említette a fontossági sorrendben. Két másik második és harmadik helyen szereplő “szoft” tényező – a kollégákhoz fűződő jó viszony és a munka–magánélet.

A magyarok viszont alapvetően a több pénzért mennének ki

„A több mint 5000 fős magyarországi kutatás eredményei árnyalják ezt a képet” – magyarázta Gerhardt Erik, a Profession.hu piacelemzője. Elmondta, hogy a fejlettebb országokban a külföldi munkavállalás mögötti hajtóerő a világkép tágítása, tapasztalatszerzés vagy a szakmai tudás elmélyítése. Itthon viszont nem meglepő módon a jobb megélhetés ígérete a nagyon erős szempont, amikor külföldi munkavállalásról döntünk.

Komoly jel

„A több mint 5000 válaszadó 50-60 százaléka dolgozik már vagy lenne hajlandó külföldön dolgozni. Komoly jel, hogy a válaszadók többségében a 30 éveseknél idősebbek korosztályába tartoznak. Ami egyben azt is jelenti, hogy a fiatal felnőttek élethelyzetétől eltérő, összetettebb életet is újrakezdenének más országban.”

A világ munkerőpiaca

A kutatás meglepően nagy különbségeket mutat a világ munkaerőpiacáról. Íme, néhány fontos megállapítás:
– Miközben a nyugat-európaiakat gyakran egységes csoportként képzeljük el, az egyes országok jelentős eltéréseket mutatnak abban, hogy mennyire hajlandók külföldre menni munkát vállalni az emberek. Nagy-Britanniában és Németországban is csak a megkérdezettek 44 százaléka mondja, hogy hajlandó külföldön elhelyezkedni. Ez kevesebb, mint a fele annak az aránynak, ami a hollandok külföldi munkavállalási hajlandóságát írja le, és jelentősen elmarad a svájciaké mögött is.

– A foglalkozás, a szakma nagyon erősen befolyásolja a mobilitást. A mérnöki és műszaki pályán dolgozók nagyobb valószínűséggel vesznek fontolóra egy külföldi állást. A legkevésbé azok mutatnak költözési hajlandóságot, akik az erősebben szabályozott területeken dolgoznak, pl. a szociális munkások vagy az egészségügyben dolgozók.

– Az életkor erősen befolyásolja azt, hogy mit keresnek az emberek egy munkahelyen. A karrierfejlődési lehetőségek fontosak a húszas éveikben járóknak, míg a harmincasoknál és a negyveneseknél, akiknél a családdal kapcsolatos teendők kerülnek előtérbe, a munka és a magánélet közötti egyensúly számít igazán. Ahogy az emberek öregszenek, ezeknek a tényezőknek a jelentősége elhalványul, és a legtöbb munkavállalónál előtérbe kerül a munka tartalmi része, vagyis az, hogy mekkora kielégülést ad nekik a munkájuk.

– Azok, akik majd külföldön vállalnak munkát, tulajdonképpen nem országokban, hanem városokban gondolkodnak, első helyre téve Londont, amit New York és Párizs követ.

– „A világ munkaerőpiacán tapasztalható növekvő mobilitásnak és a dolgozók preferenciáiban megfigyelhető elmozdulásoknak komoly következményei vannak” – állítja Carsten von der Linden, a The Boston Consulting Group főigazgatója és a beszámoló társszerzője. „Ha a kormányzati döntéshozók és a multinacionális vállalatok HR-vezetői nem veszik észre, hogy mi megy végbe, akkor egy nap könnyen arra ébredhetnek, hogy a legtehetségesebb dolgozóik kivándorolnak, és nem is térnek haza. Sokkal jobban jár, aki ennek az egyenletnek a másik oldalán van” – tette hozzá.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik