A pénzügyi válság kitörése óta folyamatosan nő a lakosság nettó pénzügyi vagyona – írta a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adatsoraira hivatkozva.
Tudni kell, hogy az MNB statisztikája a háztartások nettó vagyonának növekedéséről nem mondja meg, hogy a gazdagodásnak milyen a társadalmi eloszlása, azaz kik lettek gazdagabbak Magyarországon. Ha a globális trendeket nézzük, akkor elmondható, hogy mindössze a teljes lakosság 0,1 százaléka gazdagodott az elmúlt egy évben a világban – mondta a Hir24-nek Samu János, a Concorde makroelemzője.
Két év óta növekednek a gazdagok megtakarításai
A hazai gazdagok folyamatosan egyre többet takarítanak meg, amit főként befektetési jegyekbe, állampapírba, bankbetétbe fektetnek és hiteltörlesztésre fordítanak. Az új megtakarítások, amiket pénzügyi eszközökbe fektettek, egy év alatt 1420 milliárd forintot tettek ki. Részben ennek köszönhető, hogy a hazai lakosság GDP-arányos megtakarítási rátája 5,5 százalékról 6,2 százalékra ugrott egyetlen év alatt.
Egyre többen fizetik vissza a devizahiteleiket is, a hazai lakáshitel-állomány egy év alatt 312 milliárd forinttal csökkent. Ennél jóval többet törlesztettek ugyan, ám kötelezettségeiket növelte a január óta tartó forintgyengülés. Összességében azonban a lakosság pénzügyi eszközei 2300 milliárddal értek többet, mint egy éve, ami 11 százalékos növekedést jelent, mondta Samu János.
A gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek
Szakértők szerint a megtarítások két év óta tartó folyamatos növekedése részben a kormány 2011-től bevezetett jövedelemadó-csökkentésének köszönhető. Az alábbi táblázatban azt mutatjuk meg, hogy önmagában az SZJA-csökkentéssel a szegények rosszul jártak, a gazdagok meg nagyon jól. Utóbbiaknak hó végén sokkal több pénz marad a pénztárcájukban, akár havi 30-100 ezer forinttal is több, mint három éve. Ezt összegyűjtve megtakarításként be tudják fektetni például állampapírba, végtörlesztésbe.
A KSH szerint 86 ezerből meg lehet élni
Miközben a kormánynak köszönhetően a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a magyar lakosság 30 százaléka, mintegy 3 millió ember továbbra is szegénységben él. A szegénységet Magyarországon a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. A létminimum összege jelenleg 86 ezer forint/fő/hónap, tehát aki e körül vagy ez alatt keres, az szegény.
Az EU módszertana alapján a szegények aránya “csak” 17 százalékos, ami 1,7 millió főt jelent. Azaz ennyien élnek az uniós szegénységi küszöb (az átlagjövedelem 60 százaléka) alatt. A KSH szerint 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek. Ők a mélyszegények; a felkapaszkodás szinte lehetetlen számukra. A hajléktalanok számát 30–50 ezerre teszik.
A régióban a magyarok szegényedtek a leggyorsabban
Az OECD tanulmánya szerint a visegrádi országok közül egyedül nálunk lett mélyebb a szegénység. Hat év alatt a negyedével nőtt a nyomorgók aránya Magyarországon, miközben például Lengyelországban a felére apadt, de Csehországban és Szlovákiában is jelentősen visszaesett – írta az Index.
Az “alsó középosztály” különösen gyorsan elszegényedik. Ők azok, akik egyre több napi gonddal küzdenek, tartozásaik keletkeznek a közüzemi díjak és a bankrészletek fizetésénél is.
