A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) megelégelte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ködösítését, és néhány hónapja MTI-közleményt jelentett meg, amelyben egyértelműen és határozottan kiállt a pdf-számlázás mellett.
Ami sokkal olcsóbbá és könnyebbé tehetné azoknak a vállalkozóknak a mindennapjait, akik szívesen elszakadnának a papír alapú számlázástól, postázástól, iktatástól, megszabadulnának ennek idő- és költségigényétől. És akik e-számlacsomagot sem akarnak vásárolni, illetve annak fenntartási költségeit sem akarják fizetni. Merthogy igenis lehet(ne) simán pdf-ben számlázni.
Kíváncsiak voltunk, mit szól ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), elismerik-e az MKOE állításait. Egyértelmű választ vártunk, igen, vagy nem. Ha ezt nem is kaptuk meg, azért a sorok között ott volt az igen.
Elfogadható a gyakorlat, ha és de
A NAV szerint a közlemény 1-3. pontja szerinti állítások nem általános érvényűek, illetve nem minden körülmények között igazak. De ha figyelmesen olvasunk, azt is láthatjuk, hogy a pdf-számlázás az adóalany választásán múlik.
Mert azt írták, attól függően, hogy az adóalany a számla eredetének hitelességére, adattartalmának sértetlenségére vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásának megfelelően milyen megoldást választ, elégséges lehet elektronikus aláírás nélkül pdf-ben elküldeni a számlákat. (Például, ha az adóalany olyan üzleti ellenőrzési eljárással tesz eleget, amely a számla és az adott ügylet között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.)
Az adóalany a számla eredete hitelességének, adattartalma sértetlenségének biztosítására az elektronikus aláírásról szóló törvény szerint minősített elektronikus aláírással való ellátás módszerét is választhatja, ebben az esetben értelemszerűen nem tekinthet el az elektronikus aláírástól.
A 4. pontban foglalt állításhoz pedig azt fűzték hozzá, hogy a pdf-ben elektronikusan kibocsátott és befogadott számla az áfatörvény szerint elektronikus számlának minősül. Vagyis önmagában az alapján, hogy a számlát a befogadó kinyomtatja, a kérdéses számla nem tekinthető papíralapú számlának, illetve nem valósul meg papíralapú számlázás. Majd azt is hozzátették, azon számlázási gyakorlat, amikor a számlákat nem postán, hanem pdf-ben küldik el, elfogadható. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez esetben elektronikus számlát bocsátanak ki, illetve elektronikusan számláznak. És figyelmeztettek rá, hogy az elektronikus számlák megőrzését és az adóhivatal felé rendelkezésre bocsátását milyen rendeletek szabályozzák.
Értik? Mi mindenesetre adószakértőt kérdeztünk, vehetjük-e ezt igennek arra a kérdésre válaszul, hogy szabad-e simán pdf-ben számlázni, mindenféle elektronikus aláírás nélkül.
Igenis lehet!
Az MKOE alelnöke, Ruszin Zsolt azt mondta az adóhatóság válaszára: ilyen az, amikor a NAV valójában egyetért, de addig finomkodik az egyéb, nem számlakibocsátáshoz tartozó szabályok emlegetésével, amíg az adózó elbizonytalanodik. Ebben jól megjelenik az adóhatóság általános politikája, hogy a számlabefogadással kapcsolatos félelmeket lehetőleg minél magasabb szinten tartsák – tette hozzá. Azt is megjegyezte: a hivatal minden állítása feltételes. Ha ez, ha az…
Viszont, mint rámutatott, a pdf-ben küldött számláról egyébként a NAV is elismeri, hogy: “Azon számlázási gyakorlat, amikor a számlákat nem postán, hanem pdf-ben küldik el, elfogadható, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez esetben elektronikus számlát bocsátanak ki, illetve elektronikusan számláznak.”
Tehát a pdf-ben való számlaküldés biztosan nem tilos – szögezte le. Ruszin úgy véli, a hivatal sajnos nem tud megbékélni a számlakibocsátás folyamatával, továbbra se hiszi el, hogy a “nyomtatás” nevű folyamat akár a számla adatállományi formáját követően évekkel később is bekövetkezhet. Azt is megemlítette, hogy jelenleg egy sor idejétmúlt szabályozás csatlakozik az elektronikus számlaállományok előállításához, amellyel kapcsolatosan folyamatos a vita az NGM-mel.
Sőt, alkalmazzák is!
Rákérdeztünk nála, vajon más európai országokban mi a helyzet, gyakorlat-e a pdf-számlázás. Kiderült, hogy Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Portugáliában, Nagy Britanniában, Cipruson a számlának már nincs megjelenési formája, csak tartalmi kellékei.
Arra is kíváncsiak voltunk, vajon ilyen körülmények között van-e olyan magyar vállalkozás, aki már pdf-ben számláz. Megtudtuk, hogy például cége, a FairConto Zrt és minden érintett ügyfele így jár el, szolgáltatók és alvállalkozók is.
S hogy mit szól ehhez a NAV? Őket és ügyfeleiket, beszállítóikat is rendszeresen ellenőrzik. Ruszin szerint a gyakorlat szintjén hiányzik az a finomkodó kioktatás, amiben – ahogy fogalmazott – a NAV központja párját ritkítja. A revizor simán értelmezi a pdf-számlát, nem erőlködik az üzleti ellenőrzési eljáráson, aminek egyébként egy megrendelés, szerződés, stb. már tökéletesen eleget tesz. A revizort az érdekli, ahol a forgalmi adózásban adókijátszást érzékel – tette hozzá.
Ruszin szerint egyébként azért nincs áttörés a pdf-számlázás terén, mert az elektronikus számlázás jó üzlet, a NAV-nak pedig fekszik az, hogy a számlázó programok gyártói tolják a számla informatikai bonyolultságával kapcsolatos szekeret.
Nem kötelező, de nem írták, hogy nem lehet
Amikor a NAV-nál érdeklődtünk, arra is rákérdeztünk, hogy a számlázó programok készítőinek kell-e biztosítaniuk közvetlenül a számla pdf-nyomtatásának lehetőségét.
Azt a választ kaptuk, hogy a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhivatali ellenőrzéséről szóló, többek között a számlázó programokra vonatkozó követelményeket meghatározó NGM rendelet nem tartalmaz előírást erre. Vagyis nem mondja, hogy a számlázó programok készítőinek, illetve fejlesztőinek kötelezően biztosítani kellene azt, hogy a számlák azonnal pdf-be nyomtathatók legyenek. Így aztán nem minősül jogszerűtlennek, ha egy adott számlázó program ez utóbbira nem alkalmas – tették hozzá.
És nem írták azt, hogy tilos lenne biztosítani a sima pdf-nyomtatás lehetőségét – tesszük hozzá mi.
A NAV tulajdonképpen már évek óta elismerte
Ruszinék egy nemrégiben elküldött hírlevelükben is foglalkoztak a témával. Ebben többek között megállapították, hogy bár az EU számlázási irányelve alapján Magyarország is megszüntette az elektronikus aláírási kötelmet, mégis lépten-nyomon beleütközhetünk abba, hogy az informatikai szolgáltatók továbbra is erőltetik a digitálisan aláírt elektronikus számlát. A hiba oka egy elavult GKM rendelet, amit már régen hatályon kívül kellett volna helyezni…
Megemlítették azt is, hogy a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya a 2007/1-es iránymutatásával szemben már évek óta beismerte, hogy papír alapon létező számláknál „útközben” lehet egy PDF állomány is. Ez azt is jelenti, hogy a PDF formátumban létező számla egy e-mailben továbbítható, vagy egy felületről a letöltése engedélyezhető. A számla ebben a formátumban is hiteles, az nem igényli, hogy elektronikus aláírással ellátva tárolják.
Érdekeket sért
Arra is rávilágítottak, hogy az egyes vállalkozások üzleti érdekeit sérti, ha a korábbi rendszerekből kiiktathatóvá válik az elektronikus aláírás és a számlázás formátuma jóval egyszerűbbé, tárolása pedig saját eszközökkel megoldhatóvá válik. Szerintük azonban az elektronikus úton folytatott számlázás nem maradhat Magyarországon ezen vállalkozások fogságában, célszerű lenne felismerni, hogy a jóval egyszerűbb ügyviteli elvárásokhoz alkalmazkodni kell és ezt a jogalkotónak is észlelnie kellett volna. Ettől függetlenül nincs akadálya, hogy az EU irányelve által elvárt szint helyett magasabb hitelesítési és tárolási elvek mentén járjon el egy magyarországi számlakibocsátó – tették hozzá.
A másik oldalról sem feledkeztek meg, ezért az e-számla szolgáltatók álláspontját is ismertették, akik azt mondják, hogy az egyszerű (aláíratlan) pdf dokumentum az eredet hitelessége és a tartalom sértetlensége feltételt nem teljesíti. Így az e-számla szolgáltatóknak az a véleményük, hogy az a számlakibocsátó, aki digitálisan aláíratlan számláit e-számlaként kezeli, egyszerűen a szabályoknak meg nem felelő számlát bocsát ki.
