A német sajtóban pénteken ismertetett jogszabálytervezet legfőbb pontja, hogy a tulajdonos vagy ingatlankezelő bérlőváltáskor legfeljebb 10 százalékkal emelheti a kezdeti bérleti díjat a térségben – kerületben, városrészen, településen – jellemző átlagos lakbér fölé.
A lakbérfék-szabály azokon a területeken érvényes, amelyekben lakáspiaci feszültség alakult ki. A területek kijelöléséről a tartományi kormányok dönthetnek. A lakbérfék nem vonatkozik az újépítésű vagy teljes körűen korszerűsített lakásokra, az intézkedés azonban így is 282,8 millió eurós megtakarítást hoz a bérlőknek az igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium számításai szerint.
A tárcaközi egyeztetésre indított javaslat másik fő pontja kimondja, hogy a rendszerint kéthavi – rezsi nélküli – lakbérnek megfelelő összegű ingatlanközvetítői díjat az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a bérlőnek kell megfizetnie, hanem a bérbeadónak, amennyiben ő bízta meg a közvetítőt a lakása kiadásával. Ez országosan 571,4 millió eurós könnyebbséget jelenthet a lakásbérlőknek.
A lakhatási költségek gyors emelkedése a legfontosabb társadalmi problémák közé tartozik Németországban, mert a lakosság nagy többsége nem saját tulajdonú lakásban, hanem bérelt ingatlanban lakik. A szerződésekben rendszerint azt a megoldást alkalmazzák, hogy meghatároznak egy kezdeti díjat, amelyet évente módosítanak a helyi önkormányzat úgynevezett lakbértükre alapján, amely az adott területre, városrészre, kerületre jellemző lakbérszintet mutatja.
A kezdeti díjat jelenleg egyedül a piac szabályozza, és a leginkább felkapott régiókban előfordul, hogy bérlőváltáskor az új lakónak a 30 százalékkal többet kell fizetnie, mint amennyit a kiköltöző bérlő fizetett. Ez a helyzet például Frankfurtban, ahol a jelenlegi lakásbérlők havonta négyzetméterenként átlagosan 7,62 eurót (nagyjából 2400 forintot) fizetnek rezsi nélkül, míg az új bérlőktől átlagosan 10,20 eurót kérnek. A különbség a legtöbb nagyvárosban meghaladja a 20 százalékot.
A lakásbérlők országos érdekképviselete (DMB) üdvözölte a jogszabálytervezetet, az ingatlankezelő társaságok szövetsége (GdW) szerint viszont a lakbérféknek hátrányos következményei is lehetnek, mert visszavetheti a lakásépítési kedvet, így szűkülhet a kínálat, ami hosszabb távon elkerülhetetlenül lakbéremelkedést eredményez.
A kínálat egyelőre dinamikusan bővül. A statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint tavaly 270 400 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 12,9 százalékos növekedés az egy ével korábbihoz képest. A kiadott engedélyek száma a világgazdasági válság eddigi legnehezebb éve, 2009 óta jelentősen növekedik, a Destatis 2010-ben 5,5 százalékos, 2011-ben 21,7 százalékos, 2012-ben 4,8 százalékos bővülést regisztrált.
