A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.
A döntéssel ismét meglepetést okoztak Matolcsyék, hiszen elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentést vártak.
Kérdés, vajon mekkora kamatvágásra gondolt Varga Mihály, amikor ma finoman üzent az MNB-nek, mondván: reméli, a monetáris tanács keddi ülésén felelősen fogják értékelni, hogy milyen árfolyam viselhető el a költségvetésnek, jó az exportnak és a devizahiteleseknek.
Lejtmenetben az alapkamat
Az alapkamat kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank.
Pénzügyi elemzők azzal számoltak, hogy az MNB tovább lassítja a monetáris enyhítési ütemet, és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában.
A legutóbbi, január 21-i ülésen 15 bázisponttal csökkent az alapkamat, noha az elemzők többsége már ekkor is ennél visszafogottabb, 10 bázispontos vágásra számított.
Akkor a monetáris tanács hét tagja szavazta meg a 15 bázispontos kamatcsökkentést, egyedül Cinkotai János szavazott 10 bázispontos vágásra.
A forint lepadlózott
Jelentősen esett a forint árfolyama a várakozásokat meghaladó mértékű jegybanki kamatvágást követően. A forint a kamatdöntés bejelentése előtt még erősödött, az euró árfolyama délután 14 óra előtt 308,00 forinton állt, majd a a bejelentést követően perceken belül 310 forint fölé szökött fel.
A svájci frank árfolyama 252,10 forintról 253,80 forintra, a dolláré 224,55 forintról 226 forintra, a japán jené pedig 2,1902 forintról 2,2040 forintra emelkedett.
Mi vethet véget a kamatvágásnak?
Az Equilor véleménye szerint a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget. A tartósan gyenge forint ugyanis több szempontból sem jó a jegybanknak. Az energia- és élelmiszerárakon keresztül begyűrűző infláció miatt a következő negyedévekben a jelenlegi alacsony szintekről közelebb kerülhetünk a 3 százakékos középtávú inflációs célhoz. A Növekedési Hitelprogram mellett a februári bázisból kieső első rezsicsökkentés is a mutató emelkedésének irányába hat.
Az államadósság szintjét is feljebb tornázhatja, hogy a hazai fizetőeszköz tartósan gyenge. Egy ideges környezetben pedig a befektetők a hazai makromutatók helyett a szűkülő kamatprémiumra és a refinanszírozási kockázat növekedésére fókuszálhatnak. Emellett a devizahiteles mentőcsomag lebegtetése akár tartósan magas EUR/HUF árfolyamot is hozhat.
Ezen szélsőséges forgatókönyv esetén akár arra is kényszerülhet a jegybank, hogy azonnali és jelentős kamatemelést jelentsen be a piac megnyugtatása céljából, erre azonban rövid távon nem számít az elemzőcég.
A nagyobb méretért kattintson a grafikonra!
Még 2,5-ig mehet lejjebb?
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra számít, hogy a jegybanki közlemény megerősíti a további monetáris lazításra vonatkozó várakozásokat. Az elemző kommentárjában azt írta: 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad.
Hamarosan véget érhet?
A Takarékbank elemzője szerint az infláció várható alakulása ugyan lehetőséget adott a kamatcsökkentésre, mivel az infláció középtávon elmaradhat a 3 százalékos inflációs céltól. ASuppan Gergely szerint a forint elmúlt időszakban mutatott erőteljes volatilitása, a kockázati megítélés romlása, a piaci hozamok emelkedése azt jelezte, hogy az alacsony kamatok már nem jelentenek támaszt a forint árfolyamának. Annak ellenére, hogy a folyó fizetési és a tőkemérleg együttesen jelentős többletet mutat, ami lehetővé teszi a külső adósság mérséklését, így az ország sérülékenységének, külföldi hitelekre való rászorultságának csökkentését.
A kamatcsökkentési sorozat szerinte hamarosan véget érhet. Ezzel kapcsolatban kiemelten fontos, hogy a 3 órakor megjelenő közleményében milyen utalást tesz a Monetáris Tanács a következő lépésekre, különösen, hogy a forint árfolyama azonnali gyengüléssel reagált a vártnál kissé nagyobb mértékű kamatcsökkentésre.
Átfogó értékelés után döntenek a további kamatcsökkentésről
A korábbi kamatvágásokat követő monetáris tanácsi indoklásoktól eltérően a testület keddi közleményében nem szerepelt a további monetáris enyhítésre vonatkozó utalás. A tanács csak annyit írt, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről, a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a márciusi előrejelzés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében fog dönteni.
A tanács a keddi döntést azzal indokolta, hogy megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre. A monetáris politika mozgásterét – a pénzügyi stabilitási szempontokat szem előtt tartva – továbbra is az inflációs cél középtávú elérése, a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzése, valamint az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.
