Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban nemrégiben megállapította többek között azt, hogy a 2010-től Magyarországon bevezetett kereskedelmi cégekre kirótt különadó hátrányosan különböztette meg a kapcsolt vállalkozásokat.
Ez volt a gond
A sávos fizetnivalónál nagyon nem volt mindegy, hogy a kereskedelmi láncoknál egybe kell-e számítani az egyes egységek árbevételét, vagy sem.
A franchise láncoknál (mint például a CBA) nem számíttatták egybe a forgalmat. A kapcsolt vállalkozásoknál (mint a Hervis) viszont a csoportszintű árbevétel lett az adó alapja. Így aztán magasabb lett a kivetett adó is. Ezt kifogásolta a Hervis először a NAV-nál, majd a bíróságon, ahonnan az ügy az Európai Bíróság elé került.
Az uniós igazságszolgáltatási fórum azonban végül is a magyar bíróság feladatává tette annak vizsgálatát, hogy valóban diszkriminatív volt-e a különadó. Igenlő válasz esetén a kérdést előterjesztő bíróságnak meg kell állapítania, hogy a magyar jogszabály a társaságok székhelyén alapuló olyan közvetett hátrányos megkülönböztetést vezet be, amelyet nem igazolnak közérdeken alapuló indokok.
Visszajár az adó?
Amennyiben igazolást nyer, hogy kiskereskedelmi különadó ténylegesen diszkriminatív volt, akkor az RSM DTM adószakértője szerint várhatóan nem a teljes jogszabályt semmisítik meg, hanem csak a diszkriminatív szabályozásából fakadó rendelkezéseket.
Viszont Kalocsai Zsolt azt is írja blogján, hogy az ebből fakadó adókülönbözet nemcsak a Hervisnek, hanem minden érintett adóalanynak visszajár majd. Ami milliárdos mínuszokat jelenthet a költségvetésnek.
A visszatérítés azonban nem lesz automatikus, kérvényezni kell majd. Vagyis arra nem érdemes várniuk a cégeknek, hogy az setlegesen a korábban megfizetett többletadó egyszercsak megjelenik az adófolyószámlánkon.
Kalocsai szerint egyébként a kiskereskedelmi különadót felváltó, 2013-tól élő, sávossá tett iparűzési és biztosítási adónál is felmerülhet a diszkrimináció kérdése.
