A kormány a jövő évi költségvetésben úgy tűnik, 2,8 százalékos inflációval számol. Legalábbis még nem módosította a júniusban kiadott prognózist, és hétfőn a nemzetgazdasági miniszter is megerősítette ezt a számot. Ami azért furcsa a napi.hu szerint, mert az újabb, őszi rezsicsökkentés hatására jövő év elején akár egy százalék alatti, az év első felében pedig 1-1,5 százalék közötti lehet az infláció az elemzők szerint. Na de hogyan lesz ebből éves szinten 2,8 százalék?
Csak áremelkedések mellett lehetséges
Úgy lehet csak 2,8 az éves átlagos infláció, hogy közben a többi ár megugrik. Vagyis az év második felében 4-5 százalékos pénzromlás kell ahhoz a lap szerint, hogy kijöjjön éves szinten a 2,8 százalék. Ami mögött az lehet, hogy a választások utáni időszakban jelentős áremelkedésekre számít a kormány.
De persze benne lehet a pakliban az is, hogy a kabinet számol az idei és a jövő évi reálbér-emelkedés fogyasztásbővítő hatásával. Mert ha nő a háztartások fogyasztása, az keresleti oldalról inflációs nyomást jelenthet.
Az idén sem találták el
Persze azt se felejtsük el, hogy a kormánynak az idei inflációt sem sikerült jól belőnie, hiszen 5,2 százalékot terveztek, a tény pedig 2 százalék körüli lesz.Viszont az 5,2 százalékos tervszámmal jól jártak idén a nyugdíjasok, hiszen ők megkapták ezt az emelést, így a reálnyugdíjak is emelkednek az idei 2 százalék körüli infláció mellett. Igaz, a tavalyi tervezéskor még nem volt szó rezsicsökkentésről.
Most viszont már lehet tudni, hogy novembertől újabb 11,1 százalékos ármérséklés várható a gáznál, villanynál és távhőnél. Ami az idei várható évi 2 százalékosnál is tovább faraghatja a jövő év eleji inflációs számot.
Most is csak a rezsicsökkentés nyomta le
De mielőtt ennyire előre szaladnánk, emlékezzünk csak rá: augusztusban rekord alacsony, 1,3 százalékos volt az infláció. A számot csak a rezsicsökkentés nyomta le ilyen alacsonyra. Hiszen tavaly augusztushoz képest a palackos gázért átlagosan 6,1, a vezetékes gázért, az elektromos energiáért és a távfűtésért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
De hogy 1,3 százalékosnál nem lett még kisebb az éves infláció, ahhoz a másik oldalról hozzájárult az is, hogy az élelmiszerek ára az átlagosnál jobban (2,7 százalékkal) emelkedett. A szolgáltatásokra szintén ez volt jellemző, hiszen 2,9 százalékkal lettek drágábbak tavaly augusztushoz képest. S kiugróan, 9,1 százalékkal nőtt a szeszes italok és a dohányáruk ára.
Az újabb rezsicsökkentés mellett tehát csak úgy lehet 2,8 százalékos jövőre az infláció, ha a többi szolgáltatásnál és a termékeknél az ideinél jóval nagyobb áremelkedések lesznek.
