Gazdaság

Nincs kedvünk gyereket szülni

csecsemő (szülészet, csecsemő, )
csecsemő (szülészet, csecsemő, )

Lassabban, de kitartóan fogy a magyar.

Az év első hét hónapjában ötvenezer gyerek született Magyarországon, miközben több mint 74 ezren haltak meg, derül ki a KSH mai, előzetes adataiból. A népesség természetes fogyása így 24 259 volt, ami 1870-nel kevesebb az egy évvel korábbinál.

Lassul tehát a népességfogyás, ez azonban önmagában nem elég az örömhöz. Még mindig egyre kevesebb gyerek születik: 2012 január-júliusi időszakában 3,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a halálozási mutatók javultak: A 74 267 halálozás 4,6 százalékos csökkenést jelent az előző évi adatokhoz képest.

Fotó: Kummer János

A gyerekvállalási kedv mellett a házasodási hajlandóság sem a régi. Az év első hét hónapjában alig több mint 19 ezren álltak anyakönyvvezető elé, egy százalékkal kevesebben mint 2012 azonos időszakában.

Most akkor van kedvük vagy nincs?

A csökkenő népesség problémája évek óta a politikusok kedvelt témája. Könnyű belátni, hogy az idősödő társadalom, amiben egyre kevesebb adófizető tart el egyre több szociláisan ellátottat már nemcsak hosszabb távon fenntarthatatlan, de rövid távon is komoly kihívások elé állítja a költségvetést.

„A kisbabáknak kedvük támadt megszületni” – humorizált a kormányfő februári évértékelő beszédében arra utalva, hogy a nagyívű gazdasági fellendülés, ami előtt Orbán Viktor szerint Magyarország áll, máris megnövelte a gyermekvállalási kedvet.

Kétségtelen, hogy a népességfogyás üteme már 2012-ben is csökkent, azonban változatlanul évről évre kevesebb magyar gyerek születik. Így végül a kormány sem csak az emberek jövőbe vetetett hitére bízta a népszaporulat kérdését.

A Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő vezette munkacsoport demográfiai koncepciója szerint az első gyerek születését az állam 288 ezer forinttal honorálná. Az egyszeri anyasági támogatás összege jelenleg 64 ezer forint.  A köznyelvben leginkább kelengyepénzként ismert támogatás emelését azért tartja fontosnak a kormány, mert felmérések szerint sok család az első gyerekkel járó kiadások miatt halogatja a gyerekvállalást. Az pedig szintén ismert, hogy minél később jön az első gyerek, annál kevesebb testvért vállalnak a szülők.

Az egyszeri támogatás emelése nagyjából 10 milliárdba kerülne 2014-ben.

Ne csak a pénzért

A demográfiai koncepciót kidolgozó munkacsoportnak sajtóinformációk szerint komoly fejtörést okozott, hogy a kelengyepénz emelését hogyan lehetne úgy bevezetni, hogy az ne járjon a “megélhetési gyerekvállalás” elharapózásával, különösképpen a fiatal, iskolázatlan roma nők körében, végül azt a megoldást találták ki, hogy csak a 18. életévüket betöltött anyák első gyermeke után járna a támogatás.

A koncepció legfontosabb eleme talán a a gyermekgondozási díj (gyed) felhasználásának rugalmasabbá tétele. A terv szerint a jelenlegi szabályokkal szemben nem lenne hátrányos a munkába állás és a következő testvér megszületése, vagyis nem vonnák meg a gyedet azoktól, akik a juttatás folyósítási határideje előtt újra dolgozni kezdenek vagy újabb gyermeket vállalnak, hanem mindenképp megkapnák a gyed eredetileg kalkulált idejére járó támogatást.

Azt még nem tudni, hogy az ambíciózus koncepcióból mire lesz pénz a közeljövőben. Bíztató, hogy az Európai Unió lezárta a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben, Orbán Viktor pedig korábban többször is utalt rá: a demográfiai koncepcióból akkor lehet valami, ha enyhül a gazdasági helyzet. Kérdéses ugyanakkor, hogy a bővebb pénzügyi mozgásteret valóban hosszú távú befektetésre használják-e a választások előtt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik