Az ILO az EU munkaerőpiacáról szóló helyzetjelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a megszorító intézkedések nem adtak választ a válság alapvető okaira, nem csökkentették a munkanélküliséget. A hétfőn Oslóban kezdődő, 9. európai regionális találkozójára megfogalmazott javaslatok szerint, ha a jelenlegi gyakorlatot egy foglalkoztatás-központú stratégia váltaná fel, az makroökonómiai és foglalkoztatási célokat is szolgálhatna.
A szervezet szerint először olyan intézkedések kellenek, amelyek a válság hátterében rejlő, főleg a pénzügyi szektorban jelentkező strukturális kérdéseket kezelik, mert ezek annak ellenére megoldatlanok, hogy a válság epicentrumában álltak. Ezek a strukturális problémák az okai annak, hogy a kis- és középvállalatok nem jutnak hozzá kellő mértékben a termelés és a munkahelyteremtés alapvető feltételét jelentő bankhitelekhez.
Másodszor, szembe kell szállni a bérek és a foglalkoztatás csökkentésére irányuló nyomásgyakorlással, ami negatívan befolyásolja a termelő jellegű beruházásokat és az Európai Unión belüli kereskedelmet. Harmadszor, szükség van olyan rendkívüli intézkedésekre, mint az ifjúsági foglalkoztatási garanciarendszerek. Az ILO szerint a munkáltatók, munkavállalók és kormányok közötti társadalmi párbeszédet kell fő eszközként alkalmazni a politikai tervezés, a foglalkoztatás ösztönző reformok iránti támogatás megszerzése és annak érdekében, hogy ezek a reformok az emberek valódi igényeire irányuljanak.
Az ILO szerint a foglalkoztatási helyzet tovább romlott a költségvetési konszolidációs politika bevezetése óta. A 2010-2011 közötti stagnálást követően a munkanélküliség tovább nőtt, és nem látszik jele a javulásnak. Csak az elmúlt 6 hónap alatt egymillió ember vesztette el a munkahelyét az EU-ban. A 27 európai uniós ország közül csak 5 országban, Ausztriában, Németországban, Magyarországon, Luxemburgban és Máltán tapasztalható a válság előtti foglalkoztatási szint. Több országban, például Cipruson, Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban viszont a foglalkoztatási ráta több mint 3 százalékponttal csökkent csak az elmúlt két évben.
Jelenleg több mint 10 millióval több munkanélküli van Európában, mint a válság kezdetekor. A válság leginkább a fiatal és alacsonyan képzett munkavállalókat sújtotta. A tartós munkanélküliség sok európai ország esetében strukturális problémává kezd válni. Tizenkilenc EU-tagállamban a munkanélküliek több mint 40 százaléka tartós munkanélkülinek számít, ami azt jelenti, hogy 12 vagy annál több hónapja van állás nélkül. A súlyosbodó foglalkoztatási helyzet azt is jelenti, hogy a társadalmi feszültségek esélye jelenleg 12 százalékponttal nagyobb, mint a válság kezdete előtt – emlékeztetett az ENSZ munkaügyi szervezete.
