A testület döntése megfelel a piaci várakozásoknak. A banki elemzők túlnyomó többsége számított arra, hogy a monetáris tanács – immár a nyolcadik egymást követő alkalommal – csökkenti az irányadó kamatot. A keddi volt az első kamatdöntő ülés Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése óta.
A forintot nem sokkolta a döntés
Nem mutatott lényeges reakciót a forintárfolyam a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piaci várakozásoknak megfelelő kamatcsökkentésére. A kamatdöntés bejelentését követően a 305 forint közvetlen közelében tartózkodó euró jegyzés átmenetileg 304,60 forintig csökkent, majd visszatért a döntés előtti szintre. A dollár árfolyama 237,14 forint volt a kamatdöntés után a hétfő esti 237,93 forinttal szemben. A svájci frank árfolyama 249,74 forintra csökkent az előző esti 251,00 forintról. A japán jen árfolyama 2,5141 forintra csökkent 2,5311 forintról.
Csak a forint miatt nem volt nagyobb
Vélhetően csak a forint árfolyamával kapcsolatos aggályok tartották vissza az MNB Monetáris Tanácsát a 0,25 százalékpontnál nagyobb mértékű kamatcsökkentéstől – vélte az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza. Neil Shearing szerint az, hogy az „új kinézetű” monetáris testület nem hajtott végre még nagyobb kamatcsökkentést, tükrözi, hogy az MNB döntéshozóinak mekkora korlátot jelent egy esetleges piaci eladási hullám kibontakozásának, különösen a forint további gyengülésének fenyegetése. A monetáris tanács a 300 forint/euró feletti árfolyamszintek láttán legalábbis egyelőre letett az enyhítési ciklus ütemének felgyorsításáról – tette hozzá.
Jöhet a 4,5 százalék
Piaci elemzők szerint a következő egy-két hónapban még folytathatja a kamatcsökkentést a monetáris tanács, így 2013-ban 4,75 vagy 4,5 százalékig mérséklődhet a jegybanki alapkamat. Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője szerint a döntés hátterében az állhat, hogy februárban jelentősen, 2,7 százalékra süllyedt a fogyasztói árindex éves alapon, elsősorban a lakossági energiaár-csökkenés hatására. Ezen felül az állampapír-piaci folyamatok is kedvezően alakultak. A jegybanki menedzsment egyelőre még kivár, de már készülnek a belső tanulmányok, melyek az esetleges jövőbeli nem konvencionális eszközöket hivatottak alátámasztani – vélte az Equilor szakértője.
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője jelezte, az újabb kamatvágás megfelel a piaci várakozásoknak. Szerinte is a kamatcsökkenés mellett szól, hogy a februári infláció a 3 százalékos inflációs cél alá süllyedt, ráadásul a következő hónapokban tovább csökkenhet az árindex. A reálgazdaság továbbra sem „túl rózsás” helyzete ellenére az elemző szerint a tavaly augusztusban elkezdődött kamatcsökkentési sorozat lassan a végéhez közeledik. Áprilisra ugyan várnak még kamatcsökkentést, az így kialakuló 4,75 százalékos szintnél azonban feltehetően megáll a monetáris tanács. A piac jelenleg ennél alacsonyabb kamatot áraz az év végére, és ráadásul ezek a várakozások a forint gyengülése ellenére eléggé stabilak. „Ezért érzékelünk némi kockázatot, hogy ennél is bátrabb lehet a tanács az év hátralévő részében, ha a piaci hangulat nem romlik el drasztikusan” – tette hozzá Árokszállási. Szerinte a monetáris tanácsnak feltehetően továbbra sincs konkrét árfolyamcélja.
Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője szerint a vártnál alacsonyabb infláció, valamint az érdemben javuló inflációs kilátások lehetővé, a reálgazdasági folyamatok és a vártnál jóval mélyebb recesszió pedig indokolttá tették a kamatcsökkentést. A piaci árazások, a határidős kamatlábak további, közel 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig. Ugyanakkor a forint árfolyama, sérülékenysége, a kockázati felárak növekedése, valamint a pénzügyi stabilitási kockázatok erősödése fokozott óvatosságot indokolnak. Suppan Gergely arra számít, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, azonban a 4,5 százalékos alapkamat az év második felében elérhető lehet. A monetáris politika transzparenciájáról részletek itt.
