Ez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a parlament fogyasztóvédelmi bizottsága számára készített háttéranyagából derült ki. A testület hétfői ülésén Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: a tranzakciós illeték bevezetése, a banki díjakba való beépítése miatt nincs tudomásuk érdemi jogi reklamációról, így az illeték érvényesítése a díjakban és jutalékokban minden bizonnyal a jogszabályoknak megfelelően történt.
Kolozsi Sándor, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója azt mondta: a felügyelet figyelemmel kísérte a tranzakciós illeték bevezetésével összefüggő jogi szabályozást azért, hogy megvizsgálja, a pénzintézetek egyoldalú díjemeléssel át tudják-e hárítania tranzakciós illetéket. A jogszabályok szerint a pénzintézetek az illeték áthárításáért – szigorú feltételek mellett – díj- és költségemelést hajthatnak végre. A feltételeket nagyon részletesen kifejti a jogszabály; az egyoldalú szerződésmódosításra – vagyis a díj- és költségemelés végrehajtására – olyan díjaknál és költségeknél van lehetőség, amelyet az ügyfelekkel kötött szerződések eleve tartalmaztak.
A képviselőknek kiadott háttéranyagból kiderül: néhány pénzügyi szervezetnél felmerül, hogy nem járt el jogszerűen. Két bank és 15 takarékszövetkezet azt jelezte például a felügyeletnek, hogy annak ellenére hárította át ügyfeleire az őt terhelő illetéket, hogy üzletszabályzata, általános szerződési feltételei nem tartalmaztak az ügyfél számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást megalapozó feltételeket. Két bank és kilenc takarékszövetkezet számolt be arról, hogy új díjat vezetett be fennálló szerződéseinél, emellett 11 pénzügyi szervezetnél előfordult, hogy nem tett közzé hirdetményt a díjak módosításáról, illetve több mint negyvennél, hogy termékei esetében a hirdetményekben nem szerepelt a díjmódosítás oka.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az ülésen kifejtette: a tranzakciós illetéknek piactorzító hatása van, hiszen a pénzforgalmi szolgáltatások szabadon áramolhatnak az Európai Unión belül. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek bármikor dönthetnek úgy, hogy egy másik országban, másik bankban nyitnak számlát. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az adóbevételek teljesítése válik erősen kockázatossá, hanem azt is, hogy a banki szektorból az ehhez a pénzforgalomhoz tartozó forrásállomány is kimegy az országból – tette hozzá.
A főtitkár elmondta: minél magasabb a tranzakciós illeték, annál nagyobb az ilyenfajta elvándorlás. Ezt a hatást jelentősen erősíti, hogy több környező – elsősorban Magyarországtól északnyugatra található – országban megkezdődött a határ menti területeken a lakossági és vállalati ügyfelek átcsábítása. Minden bank és takarékszövetkezet versenyhelyzete, saját piaci pozíciója alapján reagált az illeték bevezetésére, és folyamatosan figyeli a piacot jelenleg is – mondta Kovács Levente.
