Karvalits Ferenc Bécsben, a Euromoney nemzetközi gazdasági konferencia Magyarországgal foglalkozó beszélgetésén elmondta: a lakossági energiaárak csökkentése rövid távon lenyomja az inflációt az MNB várakozásai szerint. A következő két évben az MNB inflációs céljához közeli értékkel lehet számolni – tette hozzá, megjegyezve: később az átalakított vállalati különadók, amelyek eddig a deficit csökkentését segítették, hosszabb távon nyomást jelentenek a termelési költségekre. Ez növelheti az inflációt, és veszélyeztetheti a növekedés fenntarthatóságát is.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az átalakított különadóknak rövid távon kedvező hatásuk volt a makrogazdasági adatokra, de hosszú távon fennáll a kockázat, hogy hátrányosan befolyásolják a növekedést.A kormány elkötelezettségét, hogy korlátok között tartsa a deficitet, szintén jó jelként értékelte – rövid távon. Hozzátette egyúttal, hogy figyelemmel kell lenni a hosszú távú hatásokra is. A következő egy-két évben – mondta – a magyar növekedés várhatóan egy százalék körül alakul, ezzel szemben az államadósság csökkenésének fenntartásához 2-3 százalékra lenne szükség. Kisebb növekedés mellett csak akkor lehetséges, ha hatalmas bevételei vannak az államnak – fejtette ki az alelnök.
Karvalits Ferenc – a hallgatóság soraiból érkező kérdésre reagálva – elzárkózott attól, hogy kommentálja a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter MNB-elnökké kinevezéséről szóló találgatásokat. A témával kapcsolatban mindössze annyit mondott: a magyar jogrendszer elég erős ahhoz, hogy a jegybank függetlensége ne sérülhessen meg.
