Szeptemberben a kiskereskedelmi értékesítés volumene 3,1%-kal, az év első kilenc hónapjában 1,5%-kal maradt el az előző év azonos időszakától – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Az élelmiszerboltok és hipermarketek forgalma szeptemberben 3,7, az év első kilenc hónapjában 0,3%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy szeptemberben – és egész évben – már a legfontosabb dolgokból is csak kevesebbet tudtak az emberek megvenni, mint korábban.
Sokan, akik korábban hipermarketekben vásároltak, szeptemberben már csak a sarki közértben intézhették a beszerzéseiket: idén szeptemberben napi 1 milliárd forintot költöttek élelmiszert, italt és dohányárut forgalmazó boltokban. 2008-ban még csak háromnegyedennyit. Ez azt jelenti, hogy miközben az élelmiszerjellegű fogyasztás összességében csökkent, a kisközértek pénzüknél maradtak.
Fotó: Kummer János
Amin igazán igyekszünk spórolni – már évek óta – az a nagybevásárlás. Azoknak az üzleteknek a forgalma, amelyeket a KSH az „élelmiszerjellegű vegyes” címkével illet, durván zsugorodik a volumenindexe már három hónapja. Pedig ez a kör adja érték szerint a bevásárlások zömét, tízszer annyi pénzt hagyunk ezekben az üzletekben, mint a közértekben. Szeptemberben 4 százalékkal kevesebbet költöttünk hipermarketekben és szupermarketekben.
Beszerzési stop a háztartásokban
A nem élelmiszerüzletekben idén igyekszünk a lehető legkevesebbet költeni: mindössze két olyan hónap volt, amikor nem csökkent összességében az ilyen üzletek forgalma. A lakásba való bútor vagy a drága műszaki cikkek vásárlását sokan minősítették halogatható beruházásnak: az egy évvel ezelőttihez képest 13,6 százalékkal esett vissza szeptemberben az ilyen boltokban a forgalom. Ennél nagyobb esés csak a könyvek, újság, papíráru kategóriában volt, amely 16,1 százalékkal tudott kevesebbet értékesíteni.
A spórolási igyekezet látszik a többi termékcsoporton is: a hipermarketek és plázák helyett sokan a ruhát a turkálóban, a sampont az illatszerboltokban, a cipőt pedig a cipőboltokban igyekeztek beszerezni, növelve ezeknek a boltoknak a forgalmát. Aki pedig vásárolna mégis műszaki cikket, könyvet, bútort, az pedig egyre inkább az interneten keresi a jó fogásokat: ismét ötödével nagyobb lett a csomagküldő és netes kiskereskedelem. Ez kitartóan bővül: 2008 óta csak két olyan negyedév volt, amikor nem volt brutális növekedés a forgalomban.
Az NGM élelmiszerfogyasztása
A Nemzetgazdasági tárca ugyanakkor mintha egészen más számokat látna. A tárca közleménye kiemeli, hogy az „élelmiszer jellegű termékek volumenváltozása gyakorlatilag nem változott az elmúlt 9 hónapban”, ami kizárólag a kisközértes jellegű (az élelmiszer jellegű vásárlások kevesebb, mint tizedét kitevő) beszerzésekre igaz.
Ha azt nézzük, hogy a kisközértek és a hipermarketek együtt mennyi pénzt tudtak beszedni a vevőktől, akkor egész mást látunk: azt, hogy a viszonylag magas, majdnem 6 százalékos élelmiszerinfláció mellett 4 százalékot esett ezekben az üzletekben a fogyasztás.
Átlagos igazságtartalom
Ám még az NGM is elismeri, hogy az adat „összességében kedvezőtlen”, de rögtön hozzáteszik azt is: ez nem magyar-specifikus jelenség, ez a tendencia Európa számos más országára és a régióra is jellemző. Csakhogy ez a kellemetlen igazság lesöprésének tűnik. Ugyan az Eurostat adatai alapján valóban nem a magyar fogyasztók rendeltek el egyedül pénztárcazárlatot – kilenc országban csökkent a forgalom – az unió 27 tagállamának átlaga mégis pozitív lett: 0,3 százalékkal bővült a fogyasztás.
Az EU legproblémásabb része ma az eurózóna, ahol összességében 0,8 százalékos visszaesés volt. Nos, Magyarországnak valójában még ezt is sikerült jócskán alulmúlnia a 3,7 százalékos visszaeséssel. Az lehet, hogy másoknak is rossz, de nekünk még náluk is rosszabb. Ezt a folyamatot „Európa-szerte stagnál, illetve csökken a kiskereskedelmi forgalom” kommentárral előadni – ahogy az NGM teszi – elég rendhagyó értelmezés.
Aggasztó a fogyasztás csökkenése
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) aggódik. Közleménye szerint idén az év egészét tekintve 2 százalék körüli visszaesés várható a fogyasztói piacon, míg korábban kisebb visszaeséssel lehetett számolni. Az élelmiszerpiacon előreláthatóan nem várható az inflációs nyomás mérséklődése, sőt egyes területeken további áremelkedéssel lehet számolni, ami visszaveti a fogyasztást.
A KSH adatai szerint szeptemberben is több pénzt hagytak ugyan a vásárlók az áruházakban, összesen 717 milliárd forintot, 24 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, az értékesített árumennyiség azonban 4,1 százalékkal kevesebb volt a tavalyinál. “Ez aggasztó nagyságú csökkenés” – tudatta az OKSZ, amely szerint a ruházatot, illatszereket és az internetes áruházakat nem számítva szinte mindenütt csökkent a fogyasztás.
