Az MSZOSZ ma kiadta közleményét, amiben leszögezte: ragaszkodnak hozzá, hogy legalább 100 ezer forint legyen a minimálbér, 116 ezer forint a garantált bérminimum, és ezenkívül is átlagban 5 százalékos béremelés legyen. A szakszervezetek többek közt azzal indokolták követelésüket, hogy az idén jelentős mértékben csökkentek a reálkeresetek. Kíváncsiak voltunk, hogyan látják ezt a kérdést a munkaadók. A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc szerint több okból sincs realitása ekkora béremelésnek.
A várható GDP növekedés tízszerese a bérkövetelés
Az MNB azt prognosztizálja, hogy jövőre 0,7 százalékos gazdasági növekedés (és 5 százalékos infláció) lehet. Az MSZOSZ pedig legalább 7,5 százalékos minimálbér- és 7,4 százalékos bérminimum-emelést követel. Mitől lenne indokolt tízszer akkora béremelés, mint amekkora mértékben a gazdaság teljesítménye növekedhet? – tette fel a kérdést Dávid Ferenc. Ez biztos, hogy nem lehetséges – szögezte le.
Nem azért mondta ezt, mintha úgy gondolná, hogy jelenleg sok lenne a minimálbér. De ettől függetlenül úgy látja: a hazai kis- és középvállalkozások nem tudnának ekkora béremelést kitermelni. S főleg a munkaigényes ágazatok nem, ahol leginkább jellemző a minimálbér – tette hozzá. De szerinte azért sem lenne elfogadható ekkora minimálbéremelés, mert megint összetorlódnának a bérek, és a cégeknek nem maradna pénzük a differenciálásra. Ez már az idei 19 százalékos minimálbér-emelésnél is gondot jelentett – jegyezte meg.
Mi lenne a hatása?
S vajon az MSZOSZ számolt-e azzal, hogy ekkora emelésnek milyen foglalkoztatáspolitikai következményei lehetnek? – tett fel újabb kérdést. Ha a nemzetgazdaság teljesítőképessége tized olyan gyorsan nő, mint a bér, akkor annak vagy elbocsátás, vagy feketemunka lehet a következménye – jelentette ki. S nem néhány ezer, hanem 800 ezer embert érint a minimálbér és bérminimum emelése.
Természetes, hogy a szakszervezetek emelést szeretnének, s azt, hogy legalább a reálbérek ne csökkenjenek – folytatta. De ebben a beteg gazdaságban (s itt az idei várható 1,4-1,5 százalékos GDP-csökkenésre utalt) ilyen mértékű béremelés drámai hatást válthatna ki. S nem megőrződnének a munkahelyek, hanem elvesznének – valószínűsítette.
Megemlítette azt is, hogy a munkahelyvédelmi akciótervben jelentős járulékkedvezményt terveznek a szakképzetlenek, a tartósan munkanélküliek, a gyesről visszajövők, az 55 év felettiek és a 25 év alattiak foglalkoztatásánál. Ami könnyítést jelent a munkáltatóknak. De ha közben jelentősen megemelnék a minimálbért és a munkabéreket, akkor az lerontaná az akcióprogram pozitív hatásait – jegyezte meg.
Kisebb emelés lehet-e?
Kérdésünkre, hogy ennél szerényebb bérnövekedést el tud-e képzelni, kétféle választ adott. Közgazdászként azt mondta, az ismert (igen képlékeny) számok nem támasztanak alá semmilyen mértékű béremelést.
Más oldalról közelítve azonban azt is elmondta: a minimálbérnek van szociális oldala is. Igen nehéz helyzetben vannak, akik csak ilyen keveset keresnek. S nem szabad magukra hagyni őket. Ezért le kell ülni, tárgyalni a jövő évi bérekről, és alkut kell kötni. Lehet, hogy ennek az alkunak az lesz az eredménye, hogy lesz egy pici minimálbér-emelés. De az sem kizárt, hogy nem lesz. Most válságban vagyunk, jövőre talán minimálisan növekedhetünk. De az biztos, hogy a bérgazdálkodás nagyon takarékos lesz – borítékolta.
Azt is hangsúlyozta: munkabérekről majd akkor lehet beszélni, ha ismerjük, mi várható a gazdaságban. Vagyis ha tudjuk, 2013-ra Magyarországnak milyen gazdasági, pénzügyi pályát rajzolnak meg, milyen hitel- és kamatpolitika lesz, hogyan alakulnak a beruházások, a fogyasztás és a foglalkoztatás, és végül: lesz-e IMF-megállapodás, vagy sem. Ezektől a tényezőktől nagyban függ, hogy a bértárgyalásokon milyen eredmények születhetnek – jelentette ki.
