A Kúria 50 devizahiteles per ítéletén rágta át magát, hogy olyan állásfoglalást készítsen, amely segítheti a bírákat, a hitelfelvevőket és a bankokat is a szerződésmódosítások ellentmondásos kérdéseinél. A végleges állásfoglalás még nem született meg, de egy munkaanyag már nyilvánosságra került. Ebből voltak, akik azt a következtetést vonták le, hogy perek tömege indulhat.
Az ügyészként és bíróként is több évtizeden át dolgozó Sándor Zsuzsa lapunknak azt mondta a munkaanyag alapján, hogy a különböző törvényekben eddig is meglévő passzusokat fésülték össze, egységesítették, hogy segítsék a jogalkalmazást. Vagyis hogy tulajdonképpen nincs újdonság az anyagban, de így összeszedve mégis segítséget adhat majd az érintetteknek. Nézzük, mit olvasott ki a munkaanyagból, s hogy érdemes lesz-e perelniük a devizahiteleseknek.
Nem lakáscélú devizahitel-szerződésekre vonatkozik
Az anyag az ún. fogyasztói devizahitelekre (kölcsönszerződésekre) vonatkozik, a lakáscélú devizahitelekre nem – szögezte le elöljáróban.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a bankok az általános szerződési feltételekben akkor is kiköthetik az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a törvény szerint, ha ez hátrányos az ügyfél számára. De a Kúria munkaanyaga azt is hangsúlyozza, hogy ha ez indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a bank számára, akkor ez a tisztességtelen szerződéskötés tilalmába ütközik. Ha pedig ez megállapítható, a szerződésmódosítás semmis (vagyis olyan, mintha nem létezne).
Mikor tisztességtelen?
A polgári törvénykönyv szerint az általános szerződési feltétel akkor tisztességtelen, ha az a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit megsérti és az egyik félnek hátrányt jelent.
A Kúria munkaanyaga azt foglalja össze, mikor minősül tisztességtelennek a szerződési feltétel. Akkor, ha
– nem egyértelmű, nem érthető az ügyfél számára;
– ha nem tételesen sorolja fel ezeket a feltételeket;
– ha olyan feltételről van szó, amelynek bekövetkezését a bank befolyásolhatja (tehát ő maga változtathatja a saját javára a körülményeket);
– ha a felsorolt feltételek valójában nem hatnak a kamatra (költségre, díjra);
– ha az ügyfél nem láthatta előre, hogy milyen típusú feltételek változása növelheti az ő terheit, végül akkor,
– ha az ügyfél nem bonthatja fel a szerződést, ha annak feltételeit a bank egyoldalúan módosította.
Természetesen semmis az a szerződés is, amelyik jogszabályba ütközik.
A bíróságnak észlelnie kell
A munkaanyag azt is rögzíti, hogy ha perre kerül sor, a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, ha tisztességtelen, vagy jogszabályba ütközik az egyoldalúan kikötött módosítás feltétele. S ilyenkor a módosítást úgy kell tekintenie, mintha az nem is lenne a szerződés része.
Ebben az esetben a bíróság megállapítja, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelen, de ő maga nem állapíthat meg új feltételeket.
Volt előzménye
A Kúria (júliusban) a Bírósági Határozatokban tett közzé egy elvi határozatot, ami lényegében hasonló elveket mondott ki. Megállapította: a hitelintézeti törvény lehetővé teszi a bankok számára, hogy a kamaton felül költséget és díjat is felszámítsanak, de ezt tételesen kell meghatározniuk.
Ugyanez a törvény teszi lehetővé, hogy a szerződést egyoldalúan is módosíthassák. Nem köteles a bank a devizahitelek esetében árfolyambecslésre, csupán arra, hogy az árfolyamváltozás kockázatára felhívja az ügyfél figyelmét – emlékeztetett Sándor Zsuzsa.
Érdemes-e perelni?
Általánosságban nem jelent orvosságot a devizahitelesek számára a tervezett állásfoglalás nyilvánosságot kapott része Sándor Zsuzsa szerint. Úgy látja, csak olyan egyedi esetekben lesz érdemes perelni, ahol a bank a felsorolt feltételek valamelyikét megsértette. Vagyis ha (a felsorolás alapján) konkrétan megállapítható, hogy tisztességtelen feltételeket kötött ki.
Támadhatóak lesznek-e a devizahitel-szerződések?
Ez azt is jelenti, hogy úgy általában támadhatatlanok maradnak a szerződések, feltéve, hogy a bank nem követett el hibát – tette hozzá kérdésünkre.
Csak azok a szerződések lesznek támadhatóak, ahol a bank ténylegesen jogszabályt sértett, vagy a már említett tisztességtelen feltételt kötött ki.
Ha az állásfoglalás végleges formát ölt (ami egyes források szerint decemberre várható), akkor Sándor Zsuzsa szerint annak megállapításait kötelezően alkalmazni kell majd minden bíróságon a hasonló pereknél.
A Bankszövetség így látja
Az egyoldalú szerződésmódosítási joggal kapcsolatos jogi állásfoglalás kialakítása még nem zárult le. A Kúria jelenlegi elemző anyaga egy folyamat része, következésképpen munkaanyag, amiről bármifajta hiteles tájékoztatást, véleményt a Kúria adhat. A Magyar Bankszövetség akkor tud majd érdemben nyilatkozni, amikor megszületik a Kúria tényleges állásfoglalása az ügyben.
