Két nap alatt már ezren kötötték meg az új típusú diákhitel-szerződést, az úgynevezett Diákhitel2-t, amelyet csak tandíjra lehet költeni – hozta le a HírTV és a Magyar Nemzet. Ez nem meglepő, hiszen tízezerrel csökkent az államilag finanszírozott helyek száma.
A diákhitelnél az állam garanciát vállalt arra, hogy a kamatot nem emelik 2 százalék fölé, a diákok többségének így az egyetem elvégzése után havi néhány tízezer forintos törlesztőrészletet kell fizetnie. Ráadásul nem is mindenkinek. Mint azt korábban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a HírTV-nek is elmondta: az állam garanciát vállalt arra, hogy akik az állami hivatalokban helyezkednek el, azoknak az állam átvállalja az ösztöndíj összegét.
A miniszterelnök erre ösztönözné a munkaadókat is. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint kötelező erővel biztosan nem működhetne ez az elképzelés. Mint fogalmazott, „ma egy vállalkozás nem kényszeríthető arra, hogy egy pályakezdőnek – aki semmiféle munkatapasztalattal nem rendelkezik – az évek alatt felhalmozódott adósságát akár részletben, akár egy összegben visszatörlessze”.
Milliós költség a diploma
Nem kevés pénzről van szó: félévente 150 ezer és egymillió forint közötti összeget kell fizetniük azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akik nem kerülnek be az állami ösztöndíjasok közé. Ráadásul épp a legnépszerűbb szakok állami finanszírozását vágta vissza leginkább a kormány: gazdasági képzésre összesen 250 ingyenes hely jut, jogot pedig csak két budapesti egyetemen lehet állami támogatással tanulni. A diploma megszerzéséig a hitel többmilliós, esetenként akár a tízmilliót is meghaladó adósság formájában jelentkezik a leendő munkavállalónál.
Az egyetemisták bedönthetik a költségvetést
A diákhitel iránti megnövekedett érdeklődés azonban egyben nagy bajt is hozhat. Mint az FN24 korábban megírta, számos oktatási szakértő, a hallgatók, az érdekvédelmi szervezetek, az ellenzék, de még egyes kormánypárti szakpolitikusok is felhívták a figyelmet arra, hogy az új rendszer nem tartható fenn, óriási kockázatokat rejt az államháztartási hiányra. Az FN24 birtokába jutott, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által jegyzett kormány-előterjesztésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a Diákhitel 2. költségvetést fenyegető hatásaival pontosan tisztában voltak a döntéshozók. A még január közepén a kormány elé került dokumentum háttérszámításai pontosan „beárazták” annak költségeit.
E szerint már 2012-ben 15, rá egy évre 62, 2014-re 141 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét a rendszer bevezetése, és annak kifutásával az összeg továbbra is meredeken emelkedik. 2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forint államadósság-növelő tételt jelent az új „csodafegyver”. Jelenleg a magyar GDP mintegy 28 ezermilliárd forint, és a kőbe vésett kormányzati cél szerint az éves hiány ennek 3 százalékát, azaz a 840 milliárdot nem haladhatja meg. Ehhez képest kilenc év múlva (a kormány modellszámításai szerint!), hasonló nagyságrendű GDP esetén a Diákhitel 2. megduplázhatja azt – írtuk.
