Balogh Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár pár napja azt mondta, hogy a kedvezményes vállalkozási adózási formák biztosítása 150-200 milliárd forintba kerülhet, s foglalkoztatás élénkítési program a kieső munkáltatói terhek miatt 100-150milliárd mínuszt jelenthet. Vagyis összesen 250-350 milliárdot. Ami átalagolva valóban 300.
Más kieső tételt nem említettek a tervezett változtatásoknál, vagyis úgy tűnik, nem számoltak azzal, hogy az áfa-kiesésnek milyen hatása lehet a költségvetésre. (Az NGM-től kértünk részletes adatokat, de több nap után sem kaptunk választ.) Pedig az áfa-kiesés is egy jókora rést üthet a büdzsén. Számításaink szerint a foglalkoztatásbővítésre sem lesz elég a becsült összeg. De nézzük tételenként.
Fotó: MTI / Beliczay László
Foglalkoztatás – 100-150 milliárd helyett legalább 187 milliárd
A 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatásánál százezer forint bruttóig megfeleznék a munkáltatói terheket. Százezerrel számolva ez havi 14500 forint megtakarítást jelenhet. A lehetőség vonatkozna a jelenleg foglalkoztatottakra is.
Jelenleg a KSH adatai szerint 729 ezer dolgozó tartozik ebbe a körbe, ami éves szinten majdnem 126 milliárd megtakarítást jelenthet a cégeknél, és ugyanennyi kiesést a büdzsében. Ha pedig bővül a 25 év alattiak é asz 55 év felettiek foglalkoztatása, akkor még többet. Igaz, ha bővül a foglalkoztatás, akkor szja-ban (16 százalék) kicsivel több jöhet be, mint amennyi szociális hozzájárulási adóban kiesik.
A képzettséget szakképzettséget nem igénylő (FEOR 9) körnél szintén felezik a munkáltatói terheket. A KSH adatai szerint közel 348 ezren dolgoznak ma ilyen munkakörben. A kedvezmény költsége (bruttó százezerrel számolva) tehát több mint 60,5 milliárd forint lesz. Ez így együtt már 186,5 milliárd, a tervezett 100-150 milliárddal szemben.
S akkor még nem számoltunk azzal, hogy a tartósan munkanélküliek és a kismamák felvételénél (szintén bruttó százezerig) két évig egyáltalán nem kell járulékot fizetniük majd a cégeknek (a harmadik évben pedig csak fele összeget). Az ő foglalkoztatásuknál a szakképzési hozzájárulás alapja is csökkenthető százezer forinttal. Ez munkavállalónként évente 325,5 ezer forint kiesést jelent az államkasszának. Kérdés, hány ilyen dolgozót vesznek fel jövőre…
Kedvezményes vállalkozói adózás – 150-200 milliárd
Két vállalkozói kör kap kedvezményt: akiknek 6 millió forint alatt van az éves árbevétele, és akik legfeljebb 25 főt foglalkoztatnak, de árbevételük nem haladja meg az 500 milliót. Itt nehéz megbecsülni, hányan térnek át majd a kedvező adózásra és ők mennyit spórolnak. Ha nem lesznek szűkítő feltételek, valószínűleg egyre többen.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2011-ben 158 ezer társas vállalkozás árbevétele nem haladta meg éves szinten a 6 millió forintot. Az egyéni vállalkozóknál csak közelítő adatot tudtak mondani: 184 ezer vállalkozásnak (76,4 százalék) volt 5 millió alatt a bevétele.
A társas vállalkozások 86 százaléka foglalkoztat legfeljebb 26 főt, az egyéni vállalkozásoknál pedig alig van 10 fő feletti létszám. Fogadjuk el itt a 150-200 milliárdos számot, amit Balogh Ádám mondott.
Eddig alsó hangon is 336-386 milliárd forintnál tartunk a tervezett 300 milliárd helyett. S az áfa-hatásra még semmit nem kalkuláltunk.
Áfa? – minimum 57 milliárdos kiesés
Az 500 ezer euró (évi 140-150 millió forint) alatti éves árbevételű vállalkozók nagy örömére csak akkor kell majd befizetniük az áfát, ha a vevőjük kiegyenlítette a számlájukat. Vagyis ha már beérkezett a bevételük. Rövidtávon nagyon nagy kiesést jelenthet a költségvetésnek a pénzforgalmi szemléletű áfa bevezetése az Intrum Justitia követeléskezelő cég igazgatója szerint. Felfalusi Péter azt a felvetésünket is megerősítette, hogy a veszteség nemcsak rövid, hanem hosszútávon is jelentkezhet.
Az időleges kiesés oka, hogy a cégek egy része késve fizet a szállítóinak. A végleges kiesés pedig az egyáltalán ki nem fizetett számlákból adódhat.
A cég által készített fizetési kockázati index tanulmány szerint az utóbbi hét évben a 30-90 napon belüli követelések aránya csökkent, míg a 90 napon túliak aránya emelkedett Magyarországon. A vállalkozások közötti forgalomban átlagosan 45 napra fizetik ki a számlákat, az állami cégeknek végzett munkáknál azonban 57 nap körüli ez a szám. A szakember szerint ez azt jelentheti, hogy a jövő év eleji bevezetéskor mintegy két hónappal később folyhat be nagyjából az egész kedvezményezett vállalkozói kör áfája.
Az Opten adatai szerint (a 2010-es mérlegbeszámolók alapján) közel 308 ezer társas vállalkozás éves árbevétele van 150 millió forint alatt, s az ő éves nettó árbevételük 5981 milliárd forint. Az egyéni vállalkozókról nem volt adatuk, és a NAV sem tudott segíteni , de valószínűleg azzal nem becsüljük túl a bevételt, ha 6 ezer milliárd forintra kerekítünk. Átlagolva a havi bevételre 500 milliárd jut, aminek az áfája 135 milliárd. A kéthónapos csúszás tehát kétszer ennyi átmeneti áfakiesést okoz majd az év elején
Hosszú távon a soha ki nem fizetett számlák apaszthatják a büdzsét. Itt az a rossz hír, hogy a leírási veszteség (a soha ki nem fizetett számlák) aránya 2012-ben nőtt hazánkban: 2,7 százalékról 3,5 százalékra – mutatta ki az Intrum Justitia tanulmánya. S mivel Felfalusi Péter szerint a nagyobb cégeknél általában ez az arány 1 százalék körül van (s ők is benne vannak ebben az átlagban), így az 500 ezer euró alatti cégeknél 3,5 százaléknál is nagyobb lehet a soha be nem folyó pénzek aránya. Amire a jövőben a szállítóknak egyáltalán nem kellene befizetniük az áfát.
Visszatérve az Opten számaihoz és csak az átlagos 3,5 százalékos kifizetetlen számlaaránnyal számolva: éves szinten 56,7 milliárdos kiesés lehet a kifizetetlen számlák miatt a költségvetésben. Így már alulbecsülve is 400 milliárdos mínuszt okozhat a büdzsében a munkahelyvédelmi program.
Ide kívánkozik, hogy szakértők szerint a 300 milliárd forrás (tranzakciós illetékből) előteremtése is bizonytalan… A minisztérium legfrissebb közleményében ezt írja: a forrás biztosítása érdekében számolnak azzal, hogy a NAV – ahogyan az elmúlt évben 40 milliárd forint többletbevételt teljesített, úgy idén is programot indít az adóbeszedés hatékonyságának növelésére. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a programhoz szükséges 300 milliárd forint biztosítva legyen a költségvetésben.
Az áfa egy része eddig is csúszott, de ebben változás lehet
Felfalusi jó lépésnek tartja az 500 ezer euró alatti árbevételű cégeknél tervezett áfa-prés feloldást. A legpozitívabb azonban az, hogy enyhül a vállalkozásokon az adóprés, javulhat a likviditás azzal, ha csak a befolyt pénzek után kell majd leszurkolni. Elmondta azt is, hogy ebben a vállalati körben az elvégzett munkák hozzávetőleg 10-15 százaléka eddig sem jelent meg számla és áfa formájában, amíg a vevő nem fizetett. A vállalkozók egy része ugyanis inkább nem számlázott, amíg nem volt biztos abban, hogy fizetnek neki. Pont azért, hogy az áfát ne kelljen az állam felé kicsengetnie a még be sem érkezett bevételei után.
Az új szabály miatt valószínű, hogy ezek a vállalkozások is rögtön megírják majd a számláikat, aminek több pozitív hatása is lehet. Egyrészt, mivel lesz számlájuk, a lejárat után megindíthatják a követelésbehajtást, vagyis valószínűleg hamarabb juthatnak a pénzükhöz. Szerinte ettől javulhat a fizetési morál is. S aztán, ha megkapták a pénzt, az állam is hozzájuthat az áfához. Ha pedig a teljesítéskor leszámláz a vállalkozás, akkor azzal növeli a társasági adó alapját is, amiből szintén bevételhez juthat az állam – tette hozzá.
