A becslések szerint az adóelkerülés uniós szinten több mint évi 1000 milliárd euró, ami tízszerese a magyar GDP-nek. S mivel a gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, az EU most komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.
Egységes lesz a büntetési minimum
Az adóelkerülés elleni közös uniós politika része lesz például, hogy az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeit egységesítik. Bevezetik az EU-s adóazonosító jelet, az automatikus információcserét, a közös adózói kartát, és erőteljesebben lépnek fel az adóparadicsomi adótervezéssel szemben is.
Ha ez megvalósul, akkor a vállalkozók már nemcsak a magyar, hanem más uniós tagállamok adóhatóságaitól is egyre inkább tarthatnak.
A tagállamok eddig ellenálltak
Az Európai Bizottság (EB) régi szándéka, hogy létrehozzanak egy harmonizált adórendszert, melynek részeként közösen léphetnének fel az adóelkerüléssel szemben. A tagállamok azonban eddig erőteljesen ellenálltak. Mégpedig azért, mert az adójog az egyik utolsó olyan gazdaságpolitikai eszköz, amellyel versenyképességük javítását egyénileg is befolyásolni tudják a nemzeti kormányok.
Bár a tagállamok ellenállása továbbra is nagy, az adóügyi biztos bejelentése arra utal, hogy felgyorsulhat a közös célkitűzések megvalósítása. A tervezett változások egyébként nemcsak az egyes tagállamokat, az uniót, hanem az EU-n kívüli országokat is érinthetik, így Magyarországnak is lesznek új feladatai – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
Az EB célja, hogy az adócsalók ne élhessenek vissza a tagállami adójogszabályok különbözőségéből fakadó előnyökkel, és ne rejtőzhessenek el az EU-n belül egy másik tagállam adóhatósága elől.
A bankbetéteknél már leadják a drótot
Az automatikus információcsere a magánszemélyek megtakarításainál már érvényesül, 2005 óta. Azt próbálják megakadályozni, hogy más országokban rejtsék el az emberek a bankbetétjüket. Ehhez főszabályként automatikus adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő a kamatot fizető állam számára.
Tehát az a tagállam, ahonnan a kamatjövedelem származik, adatot szolgáltat a másik országbeli bankbetétesről az ottani hatóságnak, hogy segítse az adókötelezettség teljesítését. Ausztria és Luxemburg azonban eddig nem állt be ebbe a sorba.
Az adóparadicsomoknak is befellegezhet
Ha az automatikus információcserét harmadik országokra is kiterjesztik, azzal elejét vehetnék annak, hogy a jövedelmeket adóparadicsomokba mentsék. A magyar adóhatóság tevékenysége egyébként jelenleg is összhangban van az uniós célokkal, vagyis a visszaélések visszaszorításával.
Kérdés már csak az, mennyi idő kell ahhoz, hogy mindez megvalósuljon. Várhatóan több év. Még akkor is, ha a pénzügyi válság és a körvonalazódó fiskális integráció elősegítheti a tagállami együttműködést az Európai Unióban.
