Már 63 ezer ember van a világon, aki a mi mércénk szerint elképzelhetetlenül gazdag: százmillió dollárnál is nagyobb a vagyona, hívjuk őket megamilliárdosoknak. Hogy mennyi pénz is valójában ez a fejenként 22 milliárd forintnak megfelelő összeg? Ha ezt az összeget befektetnénk 5 évre és csak a kamataiból élnénk, akkor átlagosan havi 30 millió forintot verhetnénk el. Tehát a kamatokból (!) építhetnénk havonta egy rendesebb házat vagy vehetnénk egy hatvan négyzetméteres budai lakást – vagy, ha nincs jobb ötletünk, mondjuk naponta egy kisváros lakosságának, 50 ezer embernek nyomhatnánk a kezébe egy kiló kenyeret.
Magyarországon mindössze néhány tucat megamilliárdos élhet. A Napi Gazdaság által kiadott 100 leggazdagabb magyar listáján szereplő emberek zöme nem éri el ezt a szintet. Az OTP-s bankvezér és élelmiszerbáró, Csányi Sándor vagyona a lap becslése szerint 155 milliárd forint. Ezzel a világ leggazdagabb embereinek alsó-középső szegmensébe kerülne csak be. Egyszerűen rossz helyre született.
A mi térségünk körülbelül annyira fontos a világ gazdaságában, mint Afrika. A Knight Frank tanácsadócég és az amerikai Citibank gazdagokra szakosodott üzletágának (Citi Private Bank) nemrég végzett kutatásának eredményei szerint 2011-ben a teljes kelet-európai régióban mindössze 3000 megamilliárdos volt.
Keleten kovácsolják ma a szerencsét
A legtöbb gazdagot számláló térségben, Kínában, Japánban és Délkelet-Ázsiában hatszor ennyi, azaz 18 000 gigagazdag él. Észak-Amerikában (USA+Kanada+Mexikó) 17 000. A nyugat-európai öregfiúk azért még mindig erősek: a térség 14 000 megamilliárdossal büszkélkedhet, majdnem annyival, mint az USA.
A pénz olyan, mint a higany: ha eltörünk egy lázmérőt, a kis higanygolyók remegve rohannak majd egymás felé, hogy újra összeforrjanak. És minél nagyobb egy higanygolyó, annál több higanygolyót vonz. Ilyen a pénz is. (Hogy a mérgező-e, mint a higany, azt most hagyjuk).
Így igazán nagy vagyont azokban a gazdaságokban lehet összehozni, ahol sok-sok pénz van. Észak-Amerikában (a világ GDP-jének 22 százaléka keletkezik itt), Nyugat-Európában (19 százalék) és a legnagyobb vagyonok ott keletkeznek, ahol a világ termékeinek és szolgáltatásainak már 27 százalékát állítják elő: Ázsia fejlődő részében. (A világ GDP-jének 4-4-4 százalékát adja Kelet-Közép-Európa, a Közel-Kelet és Afrika is.)
És mint jól lehet látni a kutatásból, a legtöbb új gazdag a leggyorsabban fejlődő régiókban növi ki magát üzletileg. Az elkövetkezendő öt évben a kínai-japán-délkelet-ázsiai térségben élő megamilliárdosok száma felével nő majd: 8 ezer új Krőzus születik. Európa és Amerika ennél jóval szolidabban vagyonosodik majd, és az egész világon együtt 23 ezer új ember lép majd be a világ e legexkluzívabb klubjába, amelynek jelenleg 63 ezer tagja van csak.
A világ gazdasági középpontja ugyanis egyértelműen egyre keletebbre tolódik: a nyolcvanas években még az Atlanti-óceán közepébe, valahova Florida és a marokkói Casablanca közé esett volna a globális gazdasági súlypont. Ma már az egyiptomi Alexandriánál jár, s a számítást végző brit gazdaságkutató szerint 2050-re még sokkal keletebbre, Banglades környékén lesz.
Drágám, hol vegyünk penthouse lakást idén?
A glóbusz gazdagjai voltaképpen mind világpolgárok, ott telepszenek le, ahol akarnak, hisz bármit megengedhetnek maguknak. Még az Egyesült Államokban is gond nélkül kaphat az ember (és családja) zöldkártyát, ha mindössze 10 amerikai foglalkoztatását ígéri és befektet egyetlen rongyos millió dollárt.
És az, hogy végül is hol laknak, sok mindent eldönt. Elvégre ők a világ urai, és ahol ők vannak, ott gyűlik össze a hatalom. Nem túl meglepő, de London és New York még mindig toronymagasan vezet a megamilliárdosok körében. Ám Peking és Sanghaj gyorsan jön fel, s azon a környéken keletkezhet majd a következő évtizedekben a legtöbb új vagyon.
London egyébként talán azért vezet, mert a személyes biztonság a gazdagok 63 százalékánál a legfontosabb szempontok között van lakóhelyük kiválasztásánál. Ehhez képest például az oktatást csak 21 százalék sorolta ide.
2050-re a kutatók szerint mindez megváltozhat. A világot uraló körülbelül 5 gigantikus metropolisz helyett már a kisebb nagyvárosok hálózata is labdába rúghat majd. Vagy húsz város kerülhet majd így be a világ hatalmi centrumába. Ilyen lehet majd a New York-Washington-Chicago háromszög, vagy Peking-Hongkong-Sanghaj övezet, a Berlin-Frankfurt-tengely, s magányosan csillog majd tovább Európa egén Brüsszel is. Isztambul-Ankara szövetsége egyre fontosabb lesz a török népesség drámai növekedésével, s más gyorsan fejlődő városok is kinőhetik magukat.
1. London
2. New York
3. Hongkong
4. Párizs
5. Szingapúr
6. Miami
7. Genf
8. Sanghaj
9. Peking
10. Berlin
1. London
2. New York
3. Peking
4. Sanghaj
5. Szingapúr
6. Hongkong
7. Párizs
8. Sao Paulo
9. Genf
10. Berlin
10 érdekes tény a világ leggazdagabbjairól
1. Ázsiában érdemes a leginkább a főnök gyerekével jóban lenni: itt engednek a gazdagok a legnagyobb befolyást a trónörökösöknek (42 százalék jellemzően már életében átadja a stafétabotot az utódjának).
2. Az észak-amerikaiak a legnagyobb adakozók (vagyonuknak átlagosan 21 százalékát tervezik életük során adományozásra és más emberek segítésére fordítani).
3. A legagresszívebben az amerikaiak (észak és dél) összpontosítanak a vagyonuk növelésére, a többiek inkább csak arra ügyelnek, hogy ne fogyjon és kellemesen kamatozzon.
4. A gazdagok zöme vagy az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában tart fenn egy „első” második otthont. Ha itt már van egy kúria, akkor szóba kerülhet még Franciaország, Spanyolország, Szingapúr, Mexikó, a karib-tengeri szigetek, az Egyesült Arab Emirátusok, Hongkong, Szaúd-Arábia, Kína vagy Olaszország.
5. 40 százaléknak van tengerparti vityillója, s csak 23 százalék fontolná meg, hogy vegyen ilyet. A síház kevésbé fontos: csak az USA-ban költött ilyesmire a gazdagok negyede, a többiek inkább bérelnek.
6. A terrorizmust egyedül az amerikai gazdagok tartják jelentősebb arányban (25 százalék) a további gazdagodás gátjának.
7. A klímaváltozástól Afrika és a Közel-Kelet milliárdosai tartanak csak (10%). Érdekes mód mégis egyedül az itteni gazdagok nyilatkozták, hogy nem fektetnek be a megújuló energiákba. Most akkor hogy is van ez?
8. Az ingatlanbefektetéseknél forró téma a gazdagok körében térségtől függetlenül a lakóingatlan, ami szerintük már annyira olcsó, hogy megéri venni.
9. Ja, és a gazdagok is vesznek fel hitelt ingatlanvásárláshoz: csak tizedük fizet zsebből, míg a zömük készpénz és hitel kombinációjában gondolkodik.
10. Népszerűek a nem hagyományos befektetések, különösen a képzőművészeti tárgyak és egyéb gyűjtemények, illetve az ékszerek (50-60 százalék fektet be ilyesmibe). Amerikában és Ázsiában hasonló arányban népszerű a befektetési célú borvásárlás is.
5 tipp, hogyan fektessen be ön is úgy, mint ők
Ha egyszer annyira gazdagok, nyilván tudják, mibe kell fektetni, nem? Kövesse ön is a világ felső 63 ezrének 2011-es befektetési mintáit!
1. Ne hagyja a pénze több mint 20 százalékát a részvénypiacon! (A gazdagok 77 százaléka csökkentette portfóliójában a vállalati részesedést.)
2. Bízzon az államban, de ne az európaiakban! (65 százalék növelte állampapír-állományát. Afrikában és a Közel-Keleten ez 85 százalék, míg Európában és Oroszországban „csak” 48 százalék növelte állampapír-vásárlásait. Igaz, utóbbiaknak még így is vagyona húsz százaléka van a kötvénypiacon befektetve.) Ja, és persze gyakorlatilag csak a német, a brit és az amerikai papírok az érdekesek számukra
3. Tartsa pénze 2-3 százalékát aranyban, illetve valutában vagy devizában (a gazdagok fele növelte aranyállományát, és negyede több külföldi pénzt is vett). A gazdagok az 1700 dolláros unciánkénti árat már sokallják: 1200 és 1600 között még élénken érdeklődtek. Az eurót általában dollárra cserélték, de futnak fel a skandináv devizák és egyes ázsiai pénzek is.
4. Bár kicsit prózai megoldásnak tűnik búzát venni, de mégis megérheti: a mintát követve pénze pár százalékát nyersanyagokba érdemes fektetni, az amerikai milliárdosok 30-50 százaléka legalábbis növelte ilyen befektetéseit
5. Ne vesse meg a párnacihát, a folyószámlát, a széfet! Tavaly a világ gazdagjainak 60 százaléka növelte készpénzkészletét, s pénze körülbelül 15 százalékát nem fekteti be sehova, hanem könnyen hozzáférhető helyen tartja
