Tavaly ősz óta átlagosan két százalék fölötti mértékben drágultak az igényelhető új jelzáloghitelek, az elmúlt hetekben pedig több adós is arról kapott értesítést, hogy meglévő jelzáloghitelének a következő periódusban magasabb lesz a kamata. Az indoklás minden esetben a forrásköltségek emelkedése, ám arról jellemzően nem szól a tájékoztatás, hogy a módosítás során mely tényezőket, milyen mértékben vettek figyelembe az új érték megállapításakor. Az alábbiakban – Egerszegi Ádám, a TakarékBank Takarékszövetkezeti Ügyfelek Üzletág Igazgatója segítségével – azokat a szabályokat foglaltuk össze, amelyek alapján jelenleg a bankok a kamatot meghatározzák és változtathatják.
Kamatmegállapítási szabályok
Általánosságban elmondható, hogy jelenleg a hitelintézetek a saját belső árazási elveik alapján határozzák meg a kamatokat (nem referenciakamathoz kötve), amelynek során figyelembe veszik a forrás-, és egyéb költségeiket, valamint a versenytárs hitelintézetek kondícióit is. A kamatok a kamatperióduson belül nem változnak, de a kamatperiódus fordulónapján a hitelintézetnek lehetősége van a módosításra, amennyiben erről az ügyfeleket 60 nappal korábban értesíti. A kamatperiódusok a devizaalapú hiteltermékeknél jellemzően rövidebbek, 3 vagy 6 hónaposak, mert így gyorsabban érvényesíthetőek a piaci változások – emelte ki a szakember.
A Magatartási kódex, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételét célzó Fogyasztóvédelmi Törvény, valamint a kormány által, az eredetileg 2012. január 1-jei hatállyal tervezett, végül 2012. április 1-jén hatályba lépő, az átlátható árazás biztosítása érdekében megalkotott törvény hatására, néhány hitelintézet egyes termékeire vonatkozóan már az elmúlt évben vagy január 1-jétől áttért a referencia-kamatlábhoz kötött árazásra, de a többség az április 1-jei kötelező időponttól fogja teljes körűen alkalmazni az új típusú árazást a jelzáloghiteleknél. (Az új típusú árazási módszerekről a Mindennapi Pénzügyeink sorozat innen is elérhető korábbi cikkében írtunk.)
Egyéb költségek
A kamat mellett a bankok jelenleg még többféle költséget számolhatnak fel. Ezek közül a leggyakrabban alkalmazott a kamatszerűen felszámított kezelési költség, amely szinte minden hitelintézetnél megtalálható, valamint a kölcsönösszeg százalékában meghatározott egyszeri folyósítási jutalék, vagy a hitelbírálati díj. Ezek közül általában csak az egyiket alkalmazzák a bankok. Az egyéb, nem a hitelintézetnek fizetendő (közjegyzői díj, földhivatali illeték, stb) díjakat nem vesszük számításba, hiszen azokat harmadik, külső személynek fizeti a kölcsön igénylője.
A hitel futamideje alatt előfordulhatnak még más díjak is, ezek azonban csak az adós igényéhez kapcsolódva merülhetnek fel, mint például az előtörlesztési díj, a szerződésmódosításhoz, fedezetcseréhez kapcsolódó díj – sorolta Egerszegi Ádám.
Mikor lehet változtatni?
A bankok jelenleg a Magatartási kódexben, illetve a lakáscélú hiteleknél a 275/2010. számú kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján emelhetik egyoldalúan a kamatokat, ez köti ki például, hogy az ügyfeleket 60 nappal korábban értesíteni kell.. A hitelintézetnek ezenkívül belső szabályzatában kell rögzítenie a kamatváltozás feltételeit és mértékét.
Érdemes azonban kiemelni, hogy a változásokat pozitív és negatív irányban is figyelembe kell vennie a bankoknak: abban az esetben tehát, ha valamely tényező romlása miatt egy hitelintézet emeli a kamatot, annak későbbi kedvező módosulásakor ugyanolyan mértékben kell csökkentenie a rátát.
Az elmúlt hónapok kamatnövekedését egyértelműen a piaci környezet, a forrásköltségek módosulása okozhatta, a devizahiteleknél ezen belül is többek között Magyaroszág kockázati felárának, a CDS-nek a megemelkedése – szögezte le az igazgató.
Érdemes-e váltani?
Bár az előbbiek szerint a kamatok változtatása ma is szabályozott s ellenőrzött (az árazást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyomon követi), az adósok számára mégis követhetetlen. A szándékok szerint ebben hozhatnak változást a tavaly elfogadott új szabályok, amelyek 2012. április 1-jétől a jelzáloghitelek kamatozására vonatkozóan azt írják elő, hogy vagy hosszabb távra (legalább 3 évre) fix értéket kell meghatározni, vagy referenciaértékhez kell azt kötni.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy idén április és augusztus között egy alkalommal a meglévő jelzáloghitelesek is kezdeményezhessék kölcsönszerződésük új feltételeknek megfelelő átalakítását. (A Mindennapi pénzügyeink sorozatban e témával az innen elérhető cikk foglalkozott.) Mikor érdemes ezt kezdeményezni? – kérdeztük Egerszegi Ádámtól.
A szakember erre teljesen egyértelmű választ adni nem tudott, álláspontja szerint az egyedi szerződések ismeretében lehet dönteni erről a kérdésről. Az azonban kétségtelen, hogy az új feltételekkel mindenki számára transzparensebb, áttekinthetőbb lehet a hitelek árazása, így adott esetben egy kamatcsökkenési periódusban a megállapított kamatmérték is követheti ezt a változást – hangsúlyozta az igazgató.
Készült A pénziránytű Alapítvány támogatásával!
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
