Fotó: Reuters
A helyzet rendezése érdekében Nicolas Sarkozy, francia államfő szerdán váratlanul Frankfurtba utazott, az Angela Merkellel folytatott aznap esti tárgyalások azonban nem hoztak megnyugtató eredmény, másnap a német sajtó a találkozó elhalasztásáról adott számot. A hírt délután uniós körök cáfolták ugyan, közép-európai idő szerint este azonban bejelentették, hogy Angela Merkel német kancellár péntekre tervezett beszéde elmarad, a vasárnapi kormány és államfői összejövetelt pedig már a jövő héten újabb követi majd, tehát a sarkalatos kérdésekben várhatóan két lépésben születhet döntés. A halasztás okaként azt közölték, hogy Merkelnek minden, a német költségvetés várható helyzetét érintő eurózónás ügyben felhatalmazást kell kapnia a döntésekhez a parlament költségvetési bizottságától, amely jövő hét kedden tárgyalja a kérdést.
Mekkora a tét?
A találkozó napirendjén az euróövezeti támogatási alap (EFSF) kibővítése és beavatkozási lehetőségei szerepelnek, amely a görög helyzet megoldásán túlmenően arra lenne hivatott, hogy a megakadályozza a fertőzés tovaterjedését a régió egyéb államaira. Megállapodhatnak mindemellett az európai bankok feltőkésítéséről és a gazdasági integráció erősítéséről.
A német-francia nézetkülönbségek leginkább az támogatási alap méretének kibővítése és a jogkörök meghatározása körül vannak. Az alap (a múlt heti szlovák döntéssel) jelenleg 440 milliárd, a garanciavállalásokkal együtt 750 milliárd euró. Ebből lehetőség van a bajba jutott államok elsődleges állampapír-piacain vásárolni, illetve hozzájárulni a bankok feltőkésítéséhez.
Az ír és portugál csomagok finanszírozásával összefüggésben eddig az alap 10 százalékát kötötték le. Ahhoz azonban, hogy Európa lényegesen nagyobb államai problémáinak kiküszöbölésére is megfelelő méretű védőháló álljon rendelkezésre ennél jóval nagyobb keret lenne szükséges: 1000-2000 milliárd eurós léptékekről beszélnek. Ám a további bővítés részben politikai, részben pénzügyi aggályokat vet fel.
Lesz-e részleges görög csőd?
Első kérdés persze, amelyre válaszolni kell a görög helyzet megoldása. A dél-európai ország rövid és középtávú finanszírozásáról a tagállami pénzügyminiszterek már ma dönthetnek, amelynek jóváhagyása a vasárnapi csúcson megtörténhet. Tekintve, hogy a görög parlament tegnap véglegesen döntött az újabb megszorító csomagról – amely egyebek mellett adóemelést, a nyugdíjak további csökkentését, valamint a közalkalmazotti bércsökkentést és a kollektív szerződések felfüggesztését tartalmazza – Görögország várhatóan megkapja a tavaly jóváhagyott 110 milliárd eurós nemzetközi hitel következő, 8 milliárd eurós részletét, amely nélkül november közepére fizetésképtelenné válnának.
Fotó: Reuters
Itt a kényesebb kérdés a második görög hitelprogram tartalma. Ebben az adósság részbeni elengedése (haircut) szerepel, amelyhez a magánszektor részvételét is kérték „önkéntes adósságcsere” keretében, magyarán arra tettek javaslatot, hogy a jelenlegi kötvénytulajdonosok engedjék el az adósság – előzetesen kiszivárgott hírek szerint – 30-50 százalékát. Ha azonban ebbe a piaci szereplők nem mennek bele Görögország úgynevezett kontrollált államcsődöt jelent, amely következményei a többi eurót használó államra nézve is igen súlyosak lennének, hiszen egy eurót használó állam csődje (legyen az kontrollált vagy sem) alapvetően megrengeti a többi (egyébként szintén jelentős államadóssággal rendelkező) állam papírjaiba vetett bizalmat, s így ezekben az országokban is finanszírozási problémák merülhetnek fel.
Honnan jutnak plusz tőkéhez az európai bankok?
Főként ez az oka az európai támogatási alap (EFSF) megemelésének. Emellett azonban a görög államadósság egy részének elengedése (akár önkéntes módon, akár a kontrollált csőd bejelentésével történik meg az) a hitelezők oldalán veszteséget okoz, amely egyebek mellett számottevően érinti az európai bankokat is, amely szükségessé teszi a bankok feltőkésítését is.
Arról, hogy ez milyen formában valósuljon ez meg, illetve, hogy a támogatási alap (EFSF) milyen mértékben járuljon ehhez hozzá egyelőre súlyos nézetkülönbségek mutatkoznak a tagállamok között. A legnagyobb görög kitettsége a francia bankoknak van, így kormányuk az EFSF minél erőteljesebb részvételét támogatná, ami azonban nagyon távol áll a német elképzelésektől.
Erőteljesebb gazdasági integráció
Az előzőkhöz képest lényegesen kisebb horderejűnek látszik a gazdaságpolitikák összehangolásának kérdésköre, amelyet a találkozón szintén megvitatnak a döntéshozók, az európai adósságproblémák tartós rendezése azonban elkerülhetetlen enélkül. Az Európai Parlament a kérdésköben nemrég elfogadta az úgynevezett hatos gazdasági jogszabálycsomagot, de további lépésekre van szükség: a költségvetési politikák, a szigorúbb tagállami ellenőrzés és szankcionálás felé kell elmozdulni.
Nincs lehetőség a további késlekedésre
A várakozások hetek óta óriási nyomást gyakorolnak a piacokra, így a hét vége, jövő hét eseményei óriási, akár lavinaszerű elmozdulásokat is elindíthatnak a piacokon. Ebben a környezetben a kockázatosabb eszközök árfolyamai – köztük a forint és a magyar állampapírok – különösen érzékenyen reagálnak a bejelentésekre: nem véletlen, hogy a forint az euróval szemben már tegnap 2 és fél éves csúcsra, 301 forint fölé emelkedett.
