A cigaretta azonban – a várható 10-15 százalékos drágulás ellenére is – kifejezetten olcsó marad Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. Más termékeknél radikális árváltozásra nem kell számítani, vélhetően a januári áfaemelés sem eredményez automatikus drágulást.
Nagyjából egy hónapja jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormány a fogyasztási típusú adók emelésével foltozná be a költségvetésben keletkezett lyukakat. Miután a gyenge gazdasági növekedés már az idén is 100 milliárdos rést ütött a büdzsén, a tervezetet rohamtempóban vitte keresztül a parlamenten a kabinet. Ennek köszönhetően a jövedéki adók már november 1-jétől változnak, s az év utolsó két hónapjában várhatóan 10 milliárdos többletbevételt hoznak az államnak. A tervek szerint január 1-jétől hatályos áfaemelés (amivel ez az adónem uniós csúcsra, 27 százalékra ugrik hazánkban) ennél egy nagyságrenddel nagyobb, 150 milliárd forintos bevételnövekedést generálhat 2012-ben.
Kérdés persze, mindez mit jelent a fogyasztóknak, azaz konkrétan mennyivel drágulhatnak az egyes termékek a következő hónapokban. Az alábbiakban ezt vesszük górcső alá.
Csúcson a gázolaj ára
Kifejezetten érzékenyen érinthetik az adóemelések a dízelautók tulajdonosait, a gázolaj ugyanis jelentős mértékben drágulhat november 1-jétől, januártól pedig ugyan kisebb mértékű, de újabb áremelkedés jöhet. A dízel jövedéki adója a következő hónap elején a korábbi 97,35 forintról 110,35 forintra ugrik, ami már önmagában 13 forintos egyszeri drágulást jelent, az áfát is figyelembe véve (amit a jövedéki adó után szintén be kell fizetni) azonban már bő 16 forintos emeléssel számolhatunk. Ez azt jelenti, hogy a gázolaj átlagára november 1-jétől minden bizonnyal 400 forint fölé szalad, így a dízel nagyjából 5-6 forinttal drágább lesz a 95-ös oktánszámú benzinnél.
A januári áfaemelés ennél az árszintnél újabb 6-7 forintos pluszterhet eredményezhet az autótulajdonosoknak, ez pedig csak a jelenleg igen gyenge forintnak köszönhetően nem repíti uniós csúcs közelébe a hazai dízelárakat. Közös devizára átszámítva most nagyjából 1,31 eurót kell fizetni egy liter gázolajért itthon, ez azonban a jövő év elejére 295 forint/eurós árfolyamon is 1,39-re emelkedik, ha pedig az év nagy részére jellemző 270-es kurzussal számolunk, akkor átlépjük az 1,5-ös határt, ami a német és franciaországi szintet is jelentősen meghaladja. Arról nem is beszélve, hogy Európában jellemzően a dízel olcsóbb a 95-ös benzinnél. Hollandiában például majd 90 forinttal kell kevesebbet fizetni a gázolajért (az unióban kizárólag az Egyesült Királyságban és Svédországban drágább a dízel, mint a bezin).
Cigi: 60-70 forintos drágulás
Arányaiban a gázolajnál is jóval nagyobb mértékben drágulhat a törvénymódosítások hatására a cigaretta, amelynek minimális jövedéki adóját három lépésben több mint 20 százalékkal emelik meg. Korábban ezer szálra 18 080 forintot kellett ilyen címen befizetni, ez azonban november 1-jétől 19 530, jövő májustól 20 900, egy év múlva pedig 21 740 forintra ugrik. Egy doboz cigaretta esetében ez az eddigi 350-360 forintos teherrel szemben 410-430 forintos adót jelent, azaz, ha a gyártók teljes mértékben áthárítják a fogyasztókra az adóemelés hatását, akkor 60-70 forinttal is drágulhat a cigi. Némileg meglepő módon a drágább termékek ára kisebb mértékben (csak 50-60) forinttal nőhet, a szabályozás szerint ugyanis a jövedéki adónak csak a fix része emelkedik, ez pedig ezeket a készítményeket kevésbé érinti érzékenyen (a cigaretta adója egy fix és egy forgalomarányos részből áll).
Más kérdés, de szakértők szerint a dohánynál könnyen elképzelhető, hogy az emelések egy részét lenyelik a vállalatok, amelyek tavaly év végén, s idén év elején az éles verseny miatt jelentősen csökkentették áraikat. Ráadásul a cigaretta nemzetközi összehasonlításban még akkor sem lesz drága itthon, ha a teljes adóemelés hatását áthárítják a fogyasztókra, a nyugat-európai országokban ugyanis nem ritkán 2-3-szor többet kell fizetni egy doboz cigiért, mint a magyarországi üzletekben.
Bár eleinte úgy festett, hogy a röviditalok ára is jelentősen emelkedhet, egy utolsó pillanatban jött tervezetmódosításnak köszönhetően ez a termékkör végül nem drágul számottevően. Az eredeti elképzelések még arról szóltak, hogy a magasabb alkoholtartalmú italok jövedéki adója november 1-jétől 50 százalékkal nőhet (hektoliterenként tiszta szeszre vetítve 276 ezerről 414 ezerre), a törvénybe azonban csak 5 százalékos adóemelés (290 ezer forintos adó) került be. Ezek alapján a tiszta szesz literenkénti terhe 140 forinttal lesz magasabb, mint eddig, ez pedig egy 35-40 százalékos alkoholtartalmú termék esetén alig 50-55 forintos drágulást jelent (hét deciliteres kiszerelésnél pedig kevesebb mint 40 forintot).
Ennél is kisebb mértékű lesz az áremelkedés a sörnél, amely alig néhány forinttal drágulhat, míg a szőlőbor továbbra is adómentes marad.
Áfa, infláció, frankhitel
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján korántsem biztos, hogy az áfa 2 százalékpontos emelése automatikusan ilyen mértékű drágulást eredményez az üzletekben. A kifejezetten gyenge hazai belső kereslet mellett ugyanis valószínűsíthető, hogy a terhek egy részét a gyártók és a kereskedők lenyelik, mint ahogy ez történt a legutóbbi áfaemelés során is 2009 nyarán. Ennek fényében nehéz megjósolni, hogy az egyes termékek milyen mértékben drágulhatnak január 1-jétől, jelentős mértékű áremelkedéstől azonban feltehetőleg nem kell tartanunk.
Inflációnövelő hatása ugyanakkor így is lesz a 2012-es adóváltozásoknak, ráadásul ez összeadódhat a mostani jövedékiadó-emelés szintén árfelhajtó hatásával. Mindez azt eredményezi, hogy bár az idén nyáron már közel jártunk a jegybank 3 százalékos inflációs céljához, nagy valószínűség szerint ezt 2012-ben sem sikerül majd elérni. Kérdés persze, hogy erre mit reagál a Magyar Nemzeti Bank, amely már a forint rohamos gyengülését is aggódva figyeli. A hazai deviza mélyrepülése és a megugró infláció együttesen akár kamatemelésre is késztetheti az MNB-t, legalábbis erre utal, hogy már a legutóbbi kamatdöntő ülésen sem volt egyhangú a jegybankárok véleménye, s Király Júlia alelnök 25 bázispontos szigorításra szavazott.
A kamatemelés különösen azok számára lehet rossz hír, akik devizahitelük forintalapúra váltásán gondolkodnak. Ők a cserével ugyan a frank- (vagy euró-) árfolyam további emelkedésének veszélyétől megszabadulnak, így ez már nem módosíthatja törlesztőrészletüket, a devizakockázatot azonban felváltja a kamatkockázat, amely ugyanúgy növelheti az adósok terheit.
