Az írószertárs

Legénylakásra emlékeztető, képzőművészeti alkotásokkal teli budapesti magánbirodalomba kapunk meghívást. „Havonta egyszer tehetséges fiatal képzőművészeket mutatok be itt magángyűjtőknek” – szolgál magyarázattal Pados Gábor, aki papír-, író- és irodaszereket forgalmazó cége 1991-es megalapításával egy időben vált a kortárs művészet szerelmesévé.

A szerelemben gyerekkori barátjával és üzlettársával, Pajor Zsolttal osztozik, így nincs vita köztük abban, hogy vállalkozásuk, az Írókéz Kft. nyereségének egy részét képzőművészeti alkotások vásárlásába fektessék. Művészetpártolásuk gyümölcse a ma közel háromszáz művet magáénak tudó Irokéz Gyűjtemény és a 2003-ban nyílt budapesti acb Kortárs Képzőművészeti Galéria, amelyet Pados szintén Pajorral jegyez.

Fotó: Lakos Gábor

HOBBI ÉS MUNKA. E galéria mára a kortárs képzőművészettel foglalkozó egyik legjelentősebb vállalkozássá nőtte ki magát. Célja a progresszív alkotások – videók, installációk – hangsúlyosabb megismertetése, illetve a képzőművészet innovatív alkotóinak bemutatása az egyre fogékonyabb gyűjtőkör számára, nem utolsósorban pedig a kortárs magyar művek pozicionálása itthon és határainkon túl egyaránt. Az Irokéz Képzőművészeti Gyűjtemény a szombathelyi önkormányzat támogatását is élvezi. A város egy 800 négyzetméteres épületet ajánlott fel az acb galéria számára, ahol az állandó kiállítás mellett regionális műteremprogram működne, segítve ezzel Szombathely nemzetközi kortárs képzőművészeti centrummá válását. Pados Gábor szerencsésnek mondhatja magát. Főleg azért, mert – az üzleti életben eltöltött 14 év után – ma már azzal foglalkozhat, ami igazán érdekli: a kortárs művészetekkel. Másfél éve, 2005 decembere óta nem is vesz részt cége napi irányításában, annak csak a tulajdonosi feladatait látja el.

Az idáig vezető úton persze keményen kellett dolgozni. Kereskedői jártasságát Pados mindjárt az érettségi után megalapozta. Szombathelyen az osztrák-magyar határ közelsége számára is a szocialista feketekereskedelemben való részvételt kínálta. Nem tagadja, élt is a lehetőséggel, bár azt nem árulja el, mit adott-vett ebben az időszakban. A kalandos éveket egy ismerős szakította meg, aki felajánlotta, hogy Amerikában élő testvére bezárt áruházak papír- és írószerkészleteit szállítaná Magyarországra, amit ők aztán továbbadhatnának a Dunántúlon. Az itthoni árukínálatban ritkán látott minőség és választék kecsegtető ajánlatnak tűnt, ezért Pajor Zsolttal 1991-ben hezitálás nélkül vágtak bele az üzletbe, akkor még Golyós Toll Kft. néven.

Kezdetben két szombathelyi papírboltot láttak el áruval, majd a fokozódó keresleten felbuzdulva megnyitották első, negyven négyzetméteres üzletüket, 2 millió forintot érő árukészlettel. Kétnaponta ingáztak Budapestre áruért, havi másfélmilliós forgalmat produkálva ezzel. Az üzlet szinte magától működött, 1994-ben pedig elérték az 50 milliós álomhatárt, ami elég lökést adott ahhoz, hogy megnyissák új, háromszáz négyzetméteres belvárosi papírboltjukat.

„Ha 1995-ben két, kezdetektől velünk dolgozó kollégánk nem lép ki a cégből, hogy vevőkörünk felének átcsábításával létrehozzák saját írószer-vállalkozásukat, akkor az Írókéz Kft. nem tartana ott, ahol” – mesél első sokkoló, de a végkimenetelt tekintve motiváló élményükről Pados. „Rászolgáltunk a veszteségre!” – ismeri el a vállalkozó, hiszen meglehetősen lazán irányították a cég ügyeit: délelőtt tizenegykor megnézték a pénztárgép bevételét, utána biliárdozni mentek, majd este buliztak egy nagyot. Ettől a kudarctól kezdve azonban tudatos építkezésre, vállalatvezetésre kényszerültek.

ESÉS-KELÉS. A Golyós Toll Kft. tevékenységét az Írókéz Kft. vette át, miközben az előbbi ingatlanforgalmazásba kezdett, és az egyre gyarapodó Irokéz Képzőművészeti Gyűjtemény kezelését örökölte. Az átstrukturálás mellett Padosék új vevőkört szerveztek, és 1996-tól viszonteladói franchise-hálózatot építettek ki, először Vas megyében, majd a Dunántúl más megyéiben is. Üzleti érzékenységüket jól példázza, hogy amikor a szolnoki papírgyárat megvásároló osztrák multinacionális cég – új nevén Mondi Business Paper Hungary Rt. – belföldi forgalmazókat keresett fénymásolópapírjaihoz, az Írókéz Kft. lecsapott a lehetőségre, s központi tevékenysége ekkortól e papírféleség forgalmazása lett. A gyors profilváltással egy időben kereskedelmi központokat hoztak létre Szombathelyen, Budapesten és Veszprémben, valamint három új kiskereskedelmi bolttal bővültek Szombathelyen. Mindezek következtében 1999-re az évi 4 ezer tonna fénymásoló papír értékesítésével lefedték a piac 10 százalékát.

A mindenben együtt döntő, és „nem nyitunk külön frontokat” elvét követő két barát az ezredfordulón hirtelen az eredményes fénymásolópapír-üzletág eladása mellett döntött, ami rossz húzásnak bizonyult. „ Elegem lett” – ad magyarázatot az érthetetlennek tűnő lépésre a vállalkozó, aki egyszerűen besokallt például attól, hogy a rengeteg munkától addig még lakást sem sikerült vásárolnia. „Mi lényegében egy piaci részesedést vásároltunk a fénymásolói ügyfélkörrel együtt” – ismerteti az ügyes vétel lényegét Hayfron Araba, az Europapier Hungária Kft. irodakommunikációs üzletágának igazgatója. A szerencsétlenül meglépett portfóliótisztítást nem gondolták át eléggé. A cég életében jelentkező második komolyabb krízist Padosék a végfelhasználói piacon való nagyobb aktivitással igyekeztek korrigálni: egyre több állami intézmény és nagyvállalat irodaszer-beszállítóivá váltak. Emellett a nagykereskedelmi központokkal terjeszkedtek tovább az ország területén, beindítva az importtermékek kereskedelmét, és szerkezetváltásként 2006-ban megosztották a vállalati tulajdont a menedzsmenttel.

A vállalkozó azt mondja: az üzleti életben sokat tanult, és nem csak a kudarcaiból. Ahhoz, hogy bekerülhessen a belső körökbe, rá kellett jönnie: a külsőségekre is adnia kell. „Én is drága autót vettem, amikor kezdett jobban menni, de figyeltem arra, hogy ez ne ferdítse el a személyiségem. Eddig még egyetlen igazi barátot sem veszítettem el” – büszkélkedik a művészetpártoló üzletember, akiről a búcsúnál kiderül, nem csak a kortárs képzőművészetért rajong, a kortárs zenét sem veti meg: az Anima Sound System hőskorában például e zenekar csapatát erősítette.