Gazdaság

Új webciklopédisták

A Wikipedia megbízhatósági problémáit kihasználva egy új, alaposan ellenőrzött tartalmat ígérő webes enciklopédia próbál híveket szerezni.

Hasznos és csodálatra méltó eszköznek ígérkezett a Wikipedia, de véleményem szerint javíthatatlanul elromlott – mondott ellent Larry Sanger a brit oktatási miniszternek, aki hosszasan zengte a közösségi projekt dicséretét. Sanger lesújtó véleményét a Times című brit napilapnak fejtette ki, s indoklásul „a gyakran megbízhatatlan tartalmat és a botrányok sorozatát” hozta föl. A nyilatkozó személye ez esetben különösen érdekes, hiszen ő a Wikipedia, azaz a bárki által szerkeszthető internetes enciklopédia egykori társalapítója.


Új webciklopédisták 1

Rajz: Dániel András

Sanger most új vállalkozásba fogott. Bírálata így tehát nem önzetlen figyelmeztetés a Wikipedia rajongói számára – egész egyszerűen saját, új kezdeményezésére akarta vele felhívni a figyelmet. Az általa gründolt, nyilvánosan egy hónapja elérhető Citizendium (a citizens és a compendium, azaz állampolgárok és gyűjtemény szavak összedolgozásával elnevezett) oldal célja, hogy a Wikipediához hasonló enciklopédiát hozzon létre. Azzal az igen fontos különbséggel, hogy ezt nem szerkesztheti mindenki, aki az oldalra téved, ilyen jogosítványt csak az egyes területek szakértői kaphatnak. Ezért aki egy szócikket akar ide írni, annak meg kell adnia a valódi nevét, és küldenie kell egy rövid önéletrajzot. Az elkészült szócikkeket pedig olyan szakemberek hagyják jóvá, akik az önéletrajz mellé tudnak mutatni valamilyen bizonyítékot korábbi tudományos munkásságukról (diploma, publikációk, konferencia, előadás). Ezzel azt akarják elérni, hogy a Wikipediánál sokkal megbízhatóbb internetes tudástárat hozzanak létre. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a Citizendium képes lesz-e csak közelítőleg olyan nagy népszerűséget elérni, mint a Wikipedia. Különösen, ha ezek a beépített megbízhatósági szűrök gátat szabnak a fejlődés ütemének.

„Elképzelhetőnek tartom, hogy a Citizendium egyes szakmai területeken (például matematika, fizika) rangosabb lesz, mint a Wikipedia. Ehhez azonban szükséges, hogy bőséges tartalommal legyen feltöltve, s bekerüljön valamilyen szinten a köztudatba” – vázolja a lehetőségeket Pintér Róbert, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) tudományos igazgatója.

Megbízhatóság ide, tudományos alaposság oda, a Citizendium egyelőre – Larry Sanger saját bevallása szerint – legalább egyharmad részben a Wikipediából átvett tartalmat tölti fel, és csupán néhány év távlatában tervezik elérni a néhány százezres számot saját szócikkekből.

A Wikipedián az internetező közösség alakítja ki a szócikkek tartalmát, így azok sokszor heves viták után nyerik el végső formájukat. A közösségi modell támogatói szerint az internetes enciklopédia alakításában annyian vesznek részt, hogy a szándékos rongálásból vagy tudatlanságból eredő hibák csak nagyon rövid ideig maradnak fenn egy szócikkben, és ez eredményezi a lexikon jó minőségét. Az adminisztrátorok (szerkesztők) egy önkéntes csoportja pedig arra figyel, hogy a cikkek közérdeklődésre tartsanak számot és megfeleljenek a minimális minőségi követelményeknek. Az oldal ingyenesen látogatható és reklámok helyett adományokból finanszírozza működését.

A Wikipedia bírálói ugyanakkor úgy látják, hogy a lexikon nyitottsága és anonimitása miatt a vandálok könnyű célpontjává válik, és éppen azok okozhatják a nagyobb kárt, akik egy látszólag jelentéktelen adatot írnak át. Ezért a hagyományos szakértői gárdával készült lexikonokat tartják mértékadóbbnak. A Wikipediának azonban – hívei szerint – nem célja, hogy kizárólagos forrásként szolgáljon egy témában, hanem éppen arra ösztönöz, hogy tanuljunk meg kételkedni az információ hitelességében és nézzünk utána más forrásoknak is.


Új webciklopédisták 2

A Citizendium létjogosultságát azonban nem csak a Wikipedia esetenkénti pontatlanságai adják, hanem az időnkénti botrányok is. Pár hete nagy vihart kavart például, amikor az angol verzió több ezer cikkét szerkesztő – ráadásul a visszaéléseket is felügyelő – egyik adminisztrátoráról kiderült, hogy hamis adatokat adott meg magáról. Az Essjay néven ismert szerkesztő azt állította, hogy teológiából doktorált professzor, kánonjogi végzettséggel, miközben a nick mögött egy Ryan Jordan nevű, 24 éves, semmilyen diplomával nem rendelkező fiatalember tevékenykedett. Az eset után Jimmy Wales, a Wikipedia másik alapítója (ő egyedüli alapítónak tekinti magát, állítása szerint Sanger az alkalmazottja volt) felvetette, hogy bevezetné azon szerkesztők ellenőrzését, akik állításuk szerint rendelkeznek valamilyen diplomával. Ez a lehetőség azonban nem talált kedvező fogadtatásra az internetes közösségben, hiszen ez ellentmondana annak az elvnek, hogy bárki hozzájárulhat a tartalomhoz. Ugyanakkor a Wikipedia úgynevezett kiemelt szócikkek (featured articles) formájában próbál erősíteni a megbízhatóságon: ezeket a Citizendiumnál kialakítotthoz hasonló szigorúsággal ellenőrzik. Igaz, ezek száma a Wikipedia angol változatban is csupán 1,3 ezerre rúg, miközben a szócikkek teljes száma több mint 1,74 millió.

„Mi a szerkesztőket nem papírjaik, hanem tudásuk, és főként tevékenységük alapján tesszük mérlegre” – magyarázza Gervai Péter, a magyar Wikipédia alapítója. Szerinte ha egy szerző cikke megfelel az elvárásoknak (publikált forrásokból, ellenőrizhetően, jó stílusban készült), akkor az többet ér, mint egy többdiplomás, a szakterületen dolgozó tudós olyan írása, amely nem teljesíti ezeket a kritériumokat.

Tudományos fokozattól függetlenül pénzt senki nem kap, mindenki önkéntes alapon végzi a tevékenységét. A Citizendiumnál is egyelőre efféle működést terveznek, és a nagy testvérhez hasonlóan, adományokból tartanák fenn magukat. A jövőben kiderül majd, melyik vállalkozás nyer bizalmat, vagy ahogyan a magyar Wikipédia egyik szerkesztője mondta: „Hölgyeim és uraim, tegyék meg tétjeiket: 10 év múlva a Wikipedia lesz lábjegyzet a Citizendium történetében, vagy esetleg fordítva?”

Példák a Wikipedia „sérülékenységére”

● John Seigenthaler író és újságíró életrajzában négy hónapig észrevétlenül szerepelt két súlyosan félrevezető információ: az egyik szerint az írónak John és Bobby Kennedy meggyilkolásában is szerepe lehetett, a másik pedig 1971-ben Oroszországba küldött kémként aposztrofálta őt. (Ez utóbbi eset kapcsán a Nature folyóirat 2006 elején 42 wikipediás bejegyzést megvizsgálva 4 pontatlanságra bukkant, ám az Enciklopaedia Britannica hasonló bejegyzéseiben is találtak 3 hibát.)
● Kazahsztán államfőjeként a fiktív botrányfilm hősét, Boratot jelölte meg pár vicces kedvű „önkéntes”, ezért a valódi szerkesztőknek végül zárolniuk kellett a szócikket.
● Rendszeresen gondok adódnak a szélsőséges politikai pártok, személyek és a vitatott megítélésű események, jelenségek szócikkeinek pártatlanságával.
● Gyakoriak a bosszantó tárgyi tévedések; például akadt Verdi-opera, amelyet a Wikipedia Puccininak tulajdonított.

Címkék: Hetilap: Infotech

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.