Borongós hangulatban vannak manapság a Coop élelmiszerüzletek üzemeltetői. „Lehet, hogy be csukhatjuk a boltot. Nem elég az Aldi meg a Lidl, a nyakunkon a megszorító csomag. Nem lesz pénze az embereknek, lasszóval kell majd fogni a vevőket, mint a Bokros-csomag után” – ekként foglalta össze az egyik Coop-bolt bérlője a 2006-ra szóló üzleti kilátásait. A 375 milliárd forintos éves forgalmával, 11 százalékos piaci súlyával a legnagyobb magyar élelmiszer-kereskedelmi társaságnak számító Co-op Hungary Zrt. napokban tartott közgyűlésén a német „kemény diszkontokat” említették fő konkurensként.
„A Lidl csak bemelegítő – legyint Murányi László, a Co-op Hungary általános vezérigazgató-helyettese -, sokkal veszélyesebb lesz a jobb minőséget olcsóbban kínáló Aldi. Olyan vevőket is meghódít, akiknek esze ágában sem volt diszkontban vásárolni. Nem is csak a Coopot fenyegeti, hanem minden láncot.”
REFORM. A konkurenciaharc máris olyan éles, hogy a társaság közgyűlésén bemutatott, a Coop jövőjét is meghatározó új stratégia valójában nem más, mint a Lidl és a jövőre nyitó Aldi elleni védekezés: a versenyképesség és a hatékonyság javítása. A 2010-ig szóló „S.O.S”. program több évtizedes tabuk lerombolását tűzte a zászlajára (a részletekről lásd a keretes írást).
Menekülési stratégia
A Coop boltokat birtokló, ma mintegy 180 kereskedelmi társaságból álló kör három év múlva 60-70 tagúra csökken. A logisztikai reformmal a 6 regionális központ helyett mindössze két új központ látja majd el a boltokat, egy keleti és egy nyugati. A regionális központok és a Co-op Hungary helyett egyetlen zrt. alakul. A jelenlegi „mini”, „maxi” és „Coop” áruházak, a „Coop Szupermar-ketek” helyett jövőre már csak két kategória: a vidéki kisebb, illetve a nagyvárosi szupermarket jellegű nagyobb Coop áruház marad. A franchise rendszert is tovább bővíti a Coop, de már csak legalább 200 négyzetméteres üzletekkel. A folyó áron számított, tervezett árbevétel-növekedés, a tavalyi 13 százalék után csupán 6 százalék lesz az idén, ez a növekmény is 40 korábbi Honiker-üzlet csatlakozásából származik.
Az árversenyben mindent eldöntő beszerzési előnyökért egyébiránt a Coopban tulajdonos egyik-másik társaság már inkább külső csatornákon keresztül is szervezi a beszerzését, ahelyett, hogy a drágább Coop-árut rendelje. Kérdés persze, hogy a Coopnak be kell-e szállni az árharcba, vagy inkább magasabb árakon, minőség nyújtásával versenyez.
Azért is égető a szükség a reformokra, mert a diszkontok által fenyegetett hazai láncok közül a vidéken erős Coopnak van talán a legtöbb vesztenivalója. A szövetkezeti örökség következtében a Coop mintegy 3 ezer üzletből álló hálózatának java olyan néhány száz vagy néhány ezer lelkes kis településeken van, ahol a méregdrága, modern kereskedelmi hálózatokat építő külföldi szuper- és hipermarket-láncoknak eddig nem volt érdemes megtelepedni. Ám 2004 novemberében megérkezett a kemény diszkontok egyik legrettegettebbje, a Lidl, amely egyetlen év alatt 51 egységből álló hálózatot rittyentett a magyar vidék városaiba, megszerezve ezzel a piac 3 százalékát – és az idén tovább erősít. Nagy teljesítmény ez, mert a régóta jelen lévő Penny Market diszkont a maga 148 üzletével mindössze 6 százalékot ért el. Piaci súlyánál is nagyobbat robbantott viszont a Lidl, mert a többi szereplőt – az óriás hipermarket-láncokat is beleértve – olyan erős versenyre szorította, amelynek következtében az élelmiszerpiacon tavaly alábbszálltak az árak. Növekvő értékesítési mennyiség mellett csökkent a kereskedők forgalma és sokkal kevesebb lett a hasznuk.
MINŐSÉG. A Lidl olyan óriást is agresszívebb árpolitikára tudott szorítani, mint az Auchan. S a trend tovább tart. Jean Paul Filliat, a francia lánc magyarországi vezérigazgatója tudja, ha drágul a benzin, nő az áfa, kevesebb pénze lesz a vevőknek. A kedvük is kevesebb marad, hogy kiautózzanak a városszéli hipermarketekbe. A lakossági terhek növekedése így azonnal jelentkezik a kereskedelemben. Ilyen közegben pedig helyzeti előnyben vannak a minőség tekintetében egyáltalán nem rossz árut csábítóan olcsón kínáló „sarki” diszkontok. Jean-Jacques Vandenheede, az AC Nielsen európai elnökhelyettese egyebek között a bizalommal, a diszkont választékával és a termékek minőségével, a bolthálózat sűrűségével, elérhetőségével magyarázza a diszkontok növekvő népszerűségét. A nagyobb vásárlóerőt képviselő nagyvárosok után – amint az Nyugat-Európában is látszik – a Lidl és az Aldi hamarosan eléri a Coop fő vonzáskörzetébe tartozó falvakat is. A nem diszkontos árakat és a hálózat többségét adó, 100 négyzetméternél is kisebb „mini-Coop” boltok állapotát, felszereltségét, alig 800 cikkelemes választékát nézve, a reform nélkül bizony nem lenne kétséges a piaci harc kimenetele. A kutatók szerint pedig a diszkontosodás feltartóztathatatlan, nálunk is át fogja rajzolni a kereskedelmi hálózatok térképét. Egyelőre csak a független kis boltok száma csökkent, két év alatt 1800 egységgel, de a folyamat előbb utóbb a hazai láncokat is fenyegeti. A megszorításokkal párhuzamosan gyengülő vásárlóerő gyorsítani fogja a folyamatot.
