Gazdaság

Bankárból adakozó

Már korábban eltervezte Küllői Péter, hogy negyvenévesen kiszáll a befektetési bankárok mókuskerekéből, s meg is tette. Most alapítványát irányítja.












Bankárból adakozó 1


Bankárból adakozó 2

Bankárból adakozó 3
Bankárból adakozó 4

Némely szakmák a százméteres síkfutó teljesítményéhez hasonlóak; a befektetési bankáré feltétlenül ilyen. Egyértelmű, hogy nem lehet folyamatosan tartani a csúcsidőt. Nem is a tempóról van szó, ez a munka olyan folyamatos stressz-terhelést jelent, amelyet egy bizonyos kor fölött nem lehet jól bírni. „Harmincévesen elhatároztam: kiszállok, amint a negyedik x-et betöltöm” – magyarázza a váltás okát Küllői Péter, aki fiatal mérnökként alapította meg az ország egyik első befektetési tanácsadó cégét, még a nyolcvanas években. A banki befektetések, a vállalati részvénykibocsátás szakértője lett, a legmagasabb üzleti körökben forgott. „Napi 24 órás pörgés” – jellemzi korábbi munkáját. A globális pénzpiacon követni kell az egész világ tőzsdei folyamatait, mert minden mindennel összefügg. És a londoni tőzsde akkor nyit, amikor a tokiói zár. Állandó készenlét, magas szintű koncentráció: az egykori befektetési tanácsadó szerint mindezt sokáig nem lehet káros következmények nélkül csinálni. Egy beszédes adatot említ: van olyan cég a szakmájában, ahol 80 százalék az elváltak aránya.

Igaz, közben keresztül-kasul körbeutazta a világot, hol egy nagyvállalat vezérével, hol egy miniszterrel találkozott. És rengeteg pénzt keresett. Csakhogy az élet – ahogy ő mondja – sárga lapot osztott: 34 évesen háromhavonta járt műtétre, mert a homlokában újra és újra visszanőtt egy polip. Először a második helyre lépett vissza a ranglétrán, hogy csökkentse a terhelést, majd 1994-ben eladta a céget, de vezető maradt. Három évvel később, 1997-ben Londonba költözött, és a CA IB Investmentbank pénzügyi igazgatója lett. Ám 2000-ben betöltötte a negyvenet, és akkor, miként azt eltervezte, új korszakot nyitott az életében.









Bankárból adakozó 5

Küllői Péter


• 1984-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, utána asszisztens lett a Minőségi Kör GT-nél. 1986-tól elemző, majd a befektetési részleg vezetője az InterBankban (ma Inter-Európa Bank). 1988-tól a Creditum Rt., 1992-től az Eurocorp Rt. ügyvezető igazgatója, 1995-től 1997-ig corporate finance (vállalati pénzügyi) ügyvezető igazgató a Creditanstalt Értékpapír Rt.-nél. 1998-tól 2000-ig részvénykibocsátásért felelős ügyvezető igazgató Londonban a CA IB Investment-bankban. Igazgatósági tag a BIF Rt.-ben.
• 1996-ban társaival létrehozta a Mosoly Alapítványt, amelynek igazgatósági tagja. 2002 óta az igazgatóság elnöke a Bátor Tábor Alapítványnál. Több külföldi társalapítvány (Barretstown Gang Camp, Association of Hole in the Wall Camps, Genie Oblige) igazgatósági, illetve kuratóriumi tagja

Bankárból adakozó 5
Bankárból adakozó 4

Három társával már 1996-ban létrehozta a Mosoly Alapítványt, amely olyan gyerekekkel foglalkozik, akik szegények, sérültek, átmenetileg betegek, vagy valamilyen más okból segítségre szorulnak. A Bátor Táborban élményterápiából kapnak életre szóló dózist. Küllői azt vallja, hogy a sikerrel együtt jár a felelősség. És egyszerűen: adni jó. Éppen ezért nem is munkának, inkább hobbinak tekinti, hogy az alapítványt igazgatja. Az alapítók is hozzájárulnak a szervezet fenntartásához, az igazgató évente 25-30 milliót költ rá a saját vagyonából. Támogatókat célzottan, egy-egy programra keres, így kamatoztatja a kapcsolati tőkéjét. „Igyekszem magam nélkülözhetővé tenni” – magyarázza a csapatépítés lényegét. A Mosoly Alapítványnál hárman, a Bátor Tábornál tizenketten dolgoznak, önműködően. Akár egy tőzsdén jegyzett társaság, auditáltatnak, három évre terveznek előre – az üzletember szemlélete nem veszett el, csak átalakult. „Korábban hiányzott, hogy az életet megéljem. Megállni, megcsodálni egy nyíló virágot. Hiányzott, hogy annyiszor mehessek színházba, annyiszor találkozzam a barátaimmal, ahányszor csak kedvem tartja.”

Egy bulin véletlenül összefutott a Zeneakadémia rektorával, s bár nem kifejezetten komolyzene-rajongó, a pezsgő mellett lelkesen magyarázta, miként kellene működtetni az intézményt annak érdekében, hogy a magyar felsőfokú zeneoktatás méltó helyén, a világ élmezőnyében maradjon. A rektor, Batta András hallgatta, majd azt mondta: „Igen, ezt így kell csinálni”. Küllői Péter úgy fogalmaz: híd szerepet játszott abban, hogy három éve ingyen dolgozik néhány profi cég azon, hogy a patinás intézményt átvilágítsák, és megtervezzék a működését. Az új vezetők egy része a multik világában szerzett sokéves tapasztalatot.

SZEMLÉLŐDÉS. Küllői Péter szerint a XXI. században az üzleti szférának, a civil szervezeteknek és az állami intézményeknek egyre szorosabban kell együttműködniük. Ma már az ilyen ügyeket keresi. Rosszul érzi magát, ha egy nap nem olvassa el a Financial Timest, de a hazai belpolitika híreit nem fogyasztja. Úgy érzi, időpocsékolás lenne. Márpedig az idejét szívesebben tölti feleségével és három lányával. És végre úgy utazik távoli országokba, ahogyan szeret. Legutóbb több napig szemlélődött egy buddhista kolostorban. Ha kedve támad, egy színházi előadásért is felül a repülőre.

Mi kell ahhoz, hogy valaki váltson, s maga mögött hagyja az üzleti szférát? Bátorság, őszinteség. „Sok embert visszatart a félelem attól, hogy a fontosságtudata sérülhet. Őszinteség kell ahhoz, hogy bevalljuk magunknak: mi fontos, mi nem.” Küllői ma is hétkor kel. Nem érzi, hogy dolgozik. Nagyon jól, lazán elmegy a nap.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik