 |
 |
Talán a változékony nyár, a változékony költségvetési hiány, a változékony adójogszabályok, vagy épp a német belpolitikai feszültség keltette bizonytalanság idézte elő, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) ellentmondásos képet festettek jelenlegi helyzetükről és jövőbeni várakozásaikról. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI), a Magyarországi Volksbank, valamint a Figyelő együttműködése alapján rendszeresen készülő felmérés júliusi adatai szerint a második negyedévben a társaságok – főleg a belföldre termelők – kapacitáskihasználtsága javult, míg az inkább exportorientált cégek pesszimistábbak voltak. A jövőre vonatkozó várakozások ugyanakkor azt mutatják, hogy az optimisták pesszimistákká, a borúlátók viszont derűlátóvá váltak.
ÓVATOSAN. A kkv-k körében továbbra is érvényes az a megfigyelés, hogy a külföldi tulajdonú cégek jobbnak látják helyzetüket, mint a magyar tulajdonúak. Nagyobb arányban számolnak be magas termelési szintről, és kedvezőbbnek is látják üzleti helyzetüket, mint a többi cég. A felmérésben részt vevő vállalatok óvatosságára jellemző, hogy konjunktúraváltozás ide vagy oda, a létszámmal nagyon óvatosan gazdálkodnak. A megkérdezettek csaknem 75 százaléka nem tervez e téren korrekciót a következő fél évben. A magyar gazdaság egyre növekvő munkanélküliségi rátájának tükrében már az is biztató jelként értékelhető, hogy a vállalkozások nem terveznek nagyobb leépítéseket sem. Hasonló óvatosság tapasztalható a beruházási aktivitás megítélésével kapcsolatban. A júliusi felmérésben az idén először fordult elő, hogy a beruházásaikat csökkenteni akarók részaránya – 30,6 százalék – meghaladja a növelni készülők 24 százalékos arányát.
 |
TARTOZÁSOK. A magyar gazdaság egyik nagy rákfenéje, a kritikán aluli fizetési fegyelem és ennek következménye, a körbetartozás a felmérés szerint nemhogy nem javul az érintettek szerint – a körbetartozás a kkv-k körében a legelterjedtebb -, de egyenesen tovább romlik. A megkérdezettek 53 százaléka állította azt, hogy az elmúlt egy évben vagy maga a cég, vagy valamelyik szállítója késedelmesen fizetett. Ez egészen elképesztően nagy arány. A cégek fele látja úgy, hogy a körbetartozás egyre elterjedtebbé válik, s 10 százaléknál is kevesebben érzékelik a folyamat fékeződését.
Általánosságban jellemző, hogy a kisebb cégeknél szinte mindennapos a körbetartozás. Szintén mellbevágó, hogy a nagyrészt a belföldi piacra dolgozó építőipari kisvállalkozások 60 százaléka érintett valamilyen szinten a jelenségben. A körbetartozások ilyen nagyarányú elterjedése likviditáscsapdát rejt magában, ráadásul veszélyezteti az állami bevételeket is, mivel egy ilyen társaság inkább nem fizet adót és járulékot, hogy képes legyen bért fizetni, valamint anyagot venni.
Ennek tükrében egyértelműen negatívan hatott a cégek likviditási helyzetére az év eleji áfa-visszatartás, sokukat belekényszerítve a körbetartozás által érintettek csoportjába.
